Irán átadott az oroszoknak 11,3 tonna uránt

-

Elvileg most már csak 300 kiló maradhatott náluk, ezt azonban még vizsgálják.


Irán a nagyhatalmakkal kötött megállapodásnak megfelelően átadta uránkészletének jelentős részét Oroszországnak – közölte John Kerry amerikai külügyminiszter, megerősítve azt, amiről egy neve mellőzését kérő orosz diplomata korábban beszámolt az AP amerikai hírügynökségnek hétfőn.

Irán és a vele atomprogramjáról tárgyaló nagyhatalmak (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország, más néven „a hatok”) júliusban kötött megállapodása értelmében Teheránnak 300 kilogramm kivételével teljes, mintegy kilenc tonnára rúgó dúsítotturán-készletétől meg kell szabadulnia. John Kerry közölte, Irán megtette az első jelentős lépést az atomalkuban vállalt kötelezettségeinek teljesítésében azzal, hogy ez hétfőn megtörtént. Az amerikai külügyminiszter kiemelte Oroszország szerepét az uránkészletek elszállításban.

Az Irán által átadott, Kerry közleménye szerint mintegy 11,3 tonna urán alacsony dúsítottságú. Ez az energiatermelés mellett arra is alkalmas, hogy tovább dúsítva olyan hasadóanyagot lehessen gyártani belőle, amely már nukleáris fegyver előállításához is megfelelő. Irán az atomprogramjáról szóló tárgyalásokkal kapcsolatban váltig állította, hogy nem akar atomfegyvert előállítani.


A következő lépés

Kerry hangsúlyozta, a következő lépés az, hogy a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megerősítse, valóban csak 300 kilogramm dúsított urán maradt Iránban, illetve el kell kezdenie az araki erőmű átalakítását. A nyári megállapodás értelmében ezt azért kell megtennie, hogy kevesebb plutóniumot állítson elő, mivel ez az elem is felhasználható atomfegyver előállításához. Teherán emellett arra is kötelezettséget vállalt, hogy jelentősen csökkenti urándúsító centrifugáinak számát.

„Folytatjuk a NAÜ-vel és a hatokkal az egyeztetéseket” – mondta Kerry, aki szerint ezek a konzultációk mindaddig tartanak, amíg az atomenergia-ügynökség meg nem erősíti, hogy Irán teljesítette az összes főbb kötelezettségét. Ha Irán az atomprogramját több mint tíz éven át korlátozó megállapodás minden feltételét teljesíti, akkor a nemzetközi közösség fokozatosan feloldja a Teherán ellen atomprogramja miatt érvénybe léptetett gazdasági és pénzügyi szankciókat. A fegyverszállítási embargó nagy része ugyanakkor még évekig érvényben marad.


Irán és a nagyhatalmak között 2004-ben alakult ki diplomáciai konfliktus, mikor kiderült: Teherán titokban olyan nukleáris tevékenységet végzett, melyet be kellett volna jelentenie a NAÜ-nek. A nagyhatalmak azt gyanították, hogy Irán atomfegyvert akar előállítani, amit Teherán következetesen tagadott, s fenntartotta magának a jogot, hogy korlátlanul folytathassa békés célúnak mondott, saját bevallása szerint pusztán energiatermelési és tudományos célokat szolgáló atomprogramját.