Intőt kapott a magyar állam, mert egy cég nem perelhette a hatóságot

Fotó: Europress/AFP/Pedro Armestre / Europress/AFP/Pedro Armestre

-

Az Európai Bíróság ítélete akkor született meg, amikor az érintett vállalat már nem a német tulajdonosé, hanem egy magyar állami cégé. Az ügyben ugyanis az E.On gázkereskedő cége nem fellebbezhette meg az energiahivatal döntését, ám azóta a német tulajdonos már rég eladta az érdekeltségét. Bár az érdeksérelmét már nem tudta orvosolni, az E.On megközelítőleg 300 milliárd forintot kapott a Magyar Villamos Művektől a gázüzletágáért.


Az Európai Bíróság az uniós joggal ellentétesnek minősítette azt a magyar szabályozást, amely alapján egy gázkereskedő cég nem fordulhatott bírósághoz azzal, hogy megtámadja a szabályozó hatóság egyik őt érintő határozatát. Az energiahivatal ugyanis nem járult hozzá, hogy az E.On Földgáz Trade Zrt. túlságosan nagy kapacitást kössön le a magyarországi vezetékhálózat jelentős részét üzemeltető FGSZ Földgázszállító Zrt.-nél.


A hivatal indoklása szerint az E.On igénye meghaladta a potenciális kapacitást, így azzal gyakorlatilag kizárták volna a piac többi szereplőjét. Az E.On ebben az időszakban tulajdonképpen a legfőbb gázkereskedő volt Magyarországon, mert a Mol érdekeltségeinek a megvásárlása után még a Gazprommal kötött hosszú távú gázvásárlási szerződés is a német cég kezében volt. Utóbb részben éppen erre hivatkozva döntött úgy az Orbán-kormány, hogy visszavásárolja a gázüzletágat az E.On-tól.

Az E.ON mindenesetre még a magyar állam vételi szándékának bejelentése előtt bírósági úton kérte az energiahivatal határozatának megsemmisítését. Az ügyet vizsgáló magyar bíróságok azonban azzal az indokkal utasították el a keresetet, hogy mivel a határozatot nem az E.On-nak, hanem az FGSZ-nek címezték, ezért a vállalkozásnak nincs lehetősége annak megtámadására.

Az E.ON azonban nem hátrált meg, felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amely viszont az Európai Bírósághoz ment. Azt kérdezte meg, hogy az uniós jog értelmében a cégnek lehetősége van-e az érintett határozat bíróság előtt történő megtámadására.

A válasz egyértelmű igen. Az Európai Bíróság felhívja a figyelmet, hogy az uniós jog ilyen esetekben megköveteli, hogy a nemzeti szabályozás következtében ne sérüljön az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalt, a hatékony bírói jogvédelemhez való jog. Következésképpen az uniós joggal ellentétes az a magyar szabályozás, amely nem teszi lehetővé az E.ON Földgáz Trade számára, hogy a szabályozó hatóság határozata ellen keresetet indítson.

Más kérdés, hogy az E.On Földgáz Trade éppen akkor, 2013 szeptemberében került a magyar állam cégének, a Magyar Villamos Műveknek a birtokába, amikor a Kúria az Európai Bírósághoz fordult. Az E.On gázüzletágáért mintegy 300 milliárd forintot fizetett, részben hitelből az MVM.