Ingyen internetet és vizet ígér Gyurcsány

Fotó: VS.hu / Adrián Zoltán

-

Messze vannak még a választások, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció viszont máris előállt a választási programjával. Vagy legalábbis az alapjaival, amiről majd a többi párttal beszélnének. Megszereztük a pénteken megjelenő, több mint 100 oldalas programot, amelyben meghökkentő ígéreteket is találtunk.


Bár Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök többször kijelentette már, hogy „nincs ingyenebéd”, egészen meglepő ígéretekkel állt elő a Demokratikus Koalíció, több ciklusra is. Összeszedtük a leghangzatosabb terveket a Sokak Magyarországa című programból:

  • az információhoz való hozzáférés alapjogára hivatkozva garantálnák a minimum internetszolgáltatást, amelyhez az alapszintű szélessávú internet-hozzáférést mindenki számára ingyenessé tennék 2025-re. Egy másik ponton 144 kbps sebességű netet adnának ingyen, bár azt nem mondják meg, mikortól. Ez nagyjából arra jó, hogy mindenkinek kihulljon a haja: ilyen sebességgel 67 óra alatt lehet letölteni egy DVD-nyi adatot, a VS.hu jelenlegi címlapja pedig csaknem öt perc alatt töltődik be.

A DK szerint az is alapvető emberi jog, hogy mindenki hozzájusson annyi áramhoz, vízhez és fűtéshez, amennyi a létfenntartáshoz elég, ezért

  • a szolgáltatóknak ingyen kellene biztosítani az első 2 köbméter vizet és és az első 50 Kwh áramot. Ingyen szolgáltatási minimumot vezetnének be a fűtésnél is – beleértve a tűzifát –, de ott nem adták meg az alsó sávot. Hogy az ennél magasabb árakkal vagy a Fidesz kormány alatt bevezetett rezsicsökkentéssel mik a tervek, azt nem írták le, ám a „mai fenntarthatatlan és hazug rendszert” fel akarják számolni, mert a„mesterségesen alacsony árak a szolgáltatás biztonságát veszélyeztetik.”
A mostani választási programban az ingyenes szó tízszer is szerepel, míg a három évvel ezelőttiben egyszer sem írták le. Legutóbb még szintén nem volt szó a családi pótlék emeléséről, most azonban elég jelentős emelést lengettek be.

A szociális juttatások terén ennél is tovább ment a DK,

  • a mélyszegénységben élőknek ugyanis együttműködéshez kötött minimális jövedelmet ígér, egy 4 tagú szegény család például havonta 135 ezerhez juthatna – közmunkával, segéllyel, családi pótlékkal és ezzel a minimum jövedelemmel együtt.
  • sőt: egy félmilliós notebook megvásárlásának állami támogatását is vállalnák, szociális alapon.

Elérkezettnek látták az időt az áfacsökkentés és a béremelések ígéretére is:

  • az internethasználatot áfamentessé tennék (a netadót törvényben tiltanák), az alapvető élelmiszerek és a megújuló energiatermelés áfáját pedig csökkentenék. A három évvel ezelőtt készített programjukban még csak magyarázkodtak arról, miért nem ígérnek ilyet: a gazdasági növekedést várták.
  • Az egészségügyben dolgozóknak 15 százalékos, a pedagógusoknak csak általános béremelést ígért a párt – korábban ezt sem tette. Gyurcsány egyébként többször is bírálta már az MSZP-t annak 50 százalékos béremelési javaslata miatt. Az fenntarthatatlan volt, az övék viszont szerinte nem az. Emelnék a minimálbért is, míg el nem éri a létminimum összegét.


Adó, nyugdíj, közbiztonság

A családi adókedvezmény marad, jelentik ki a programban, de korlátokkal: az átlagbér kétszerese fölött fokozatosan megszűnne a lehetőség.

Az adózás kérdésében nyitottak, ott három verzióval álltak elő: megvizsgálják az egykulcsos adó fenntarthatóságát, az ezt kiegészítő szolidaritási adó bevezetését az átlagjövedelem 2-3 szorosa felett, de napirenden tartják a többkulcsos SZJA bevezetését is. Az emberek viszont nem a munkáltatótól, hanem az adóhatóságon – újrakeresztelt nevén az Adóügyi Szolgálaton – keresztül kapnák meg a fizetésüket.

A jelen nyugdíjasai mellett a jövő nyugdíjasait is megszólítja a DK programja: mindenkinek járó alapnyugdíjat javasol (konkrét összeg nélkül), és azt, hogy korhatár előtt 3-5 évvel már el lehessen menni nyugdíjba annak, aki akar. Gyurcsány Ferenc volt az egyébként, aki a 2009-es évértékelő beszédében bejelentette a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését.

Bár Pintér Sándor belügyminiszterrel szemben nem ígérnek két hét alatt rendet, több rendőrt viszont igen, és azt is, hogy létrehoznak egy alapot, amelyből a kisebb károkat kifizetik a sértetteknek. Az alapot később az elkövetők befizetéseiből és a jóvátételi munkájuk béréből finanszíroznák.

Új földtörvényt, és az éhező gyerekeknek egész évben napi háromszor étkezést is ígérnek, a legnagyobb slágertémára, a vasárnapi nyitva tartásra is lecsaptak: a program szerint „a nyitvatartási időre vonatkozó központi előírásokat el kell törölni.”


Plusz pénzért jobb ellátás

A 2008-ban, népszavazáson elbukott egészségügyi vizitdíjat már nem emlegetik, de a jobb ellátásért lehetne fizetni. A párt három csomagban gondolkodik, mint az alanyi jogon járó, a biztosítottaknak járó csomag, és az úgynevezett TB-extra, ami lényegében egy kiegészítő biztosítás volna. Aki után fizetik a TB-t, az egy egységes ellátási csomagot kapna, „az egészségügy mindenkori átlagos színvonalának megfelelő orvosi eljárásokkal. A TB-extrával viszont „rendelkezésre állnak az innovatív, csúcsszínvonalú eljárások, illetve a soronkívüliség.”

Rákérdeztünk a DK-nál, hogy a mostani ellátásokat nézve hol húznák meg a határt az alap és a plusz szolgáltatás között, a soronkívüliség jelenti-e azt, hogy akinek van pénze, az beelőzhet a várólistán, a különböző drága, például MR vagy CT vizsgálatokon. A párt szakértőitől kapott válasz alapján a részleteket még ők sem tudják, a csomagokra vonatkozó feltételeket szakmai egyeztetés után akarják kidolgozni. Az sem derült ki, hogy nagyságrendileg mennyi lehet a plusz biztosítás díja.

Egyelőre annyi látszik, hogy az extracsomagba „azok a beavatkozások tartoznának, amelyek kimaradnak az alapellátási csomagból, illetve azok, amikért ma is fizetni kell (például bizonyos plasztikai műtétek vagy fogászati beavatkozások). Ide tartozna még a megemelt komfortfokozatú ellátás, valamint az a'la carte étkezés lehetősége, illetve az olyan beavatkozások, amik Nyugaton is kiegészítő biztosítással járnak.

A beteg életét viszont nem veszélyeztetnék, „az ellátásban nem lehet soronkívüliség, mert azt az orvosi etika tiltja!” – hangsúlyozta a párt szakértője. A sorrendet a beteg állapota, illetve az érkezési sorrend dönti el. A soronkívüliség a külön szűrésekre vonatkozhat.

Gyurcsány Ferencet is megkérdeztük, nem lesz-e így szegény és gazdag egészségügy. Ő azt írta: „azt szeretnénk, hogy aki megengedheti magának, az ne kapcsolattal, hálapénzzel, hanem TB extra fizetéssel kapjon többletszolgáltatásokat. Azt, hogy a magánorvosi praxis szabályozott módon működjön együtt a TB-vel.” A pártelnök szerint a TB bevételekeit akarják növelni.


Röghöz kötés megy, tandíj jön

Megismételt ígéretük a hit és erkölcstan oktatásának eltörlése, de már a mindennapos testnevelést is felváltanák „mindennapos örömszerző mozgással.” Ha Gyurcsány kerülne hatalomra, a Klik megszűnne, az önkormányzatok visszakapnák az iskolákat, de nehéz helyzetbe kerülnének az egyházi és magániskolák is: a közoktatás a DK szerint elsősorban állami feladat.

A diákok és pedagógusok terhelését is csökkentenék, a 10 ujjas gépelés oktatását viszont bevezetnék. Kiállnak az integrált oktatás és a hátrányos helyzetű gyerekek támogatása mellett. Több más változtatás mellett a tankötelezettséget is visszaállítanák 18 évre.

A röghöz kötést, vagyis a felsőoktatásban bevezetett tanulmányi szerződéseket eltörölnék, cserébe viszont a harmadik félévtől szinte mindenki fizetne tandíjat a felsőoktatásban.


Nem árul zsákbamacskát

A baloldal számára több szempontból is katasztrofálisan sikerült 2014-es választási kampány alatt többen felkapták a fejüket, mikor Gyurcsány Ferenc hirtelen megemlítette, hogy a DK támogatja az azonos neműek házasságát. Amiről másfél éve még csak beszéltek, most bele is írták a programjukba:


Kiállunk az azonos neműek házassága és családalapítási joga mellett.

Leszbikus nők számára is lehetővé tennék a mesterséges megtermékenyítést, ahogy az egyedülálló nőknek is.

Elővették és kibővítették azt a lassan négyéves javaslatukat is, hogy vezessenek be 30 százalékos női kvótát a parlamentben, önkormányzatokban, állami hivatalokban, illetve a vállalatok igazgatóságában és felügyelőbizottságában is. A program szerint szorgalmaznák az egyenlő munkáért egyenlő bért is.

A szövegben többször előfordul, hogy ígérnek valami szépet, például a romákkal kapcsolatban azt, hogy „a közmunka jelenlegi zsákutcás rendszerét a valódi munkaerőpiacra való visszatérést lehetővé tevő programokkal váltjuk fel.” Az viszont nem derül ki még nagy vonalakban sem, hogy mik lennének ezek a programok. A szocialista kormányok alatt az Út a munkába programmal próbálták valahogy visszaterelni az embereket a valós munkaerőpiacra, de szakértők szerint ez nem volt túl sikeres.


Kétharmadról is álmodik

A DK retorikájából kikerült az „új alkotmányt” szlogen, de a programban azért szerepel. Ugyanúgy, ahogy a választójogi törvény átírása, a kétharmados törvények átalakítása és független intézmények visszaállítása is. A határon túli magyaroktól a választójogot elvennék, illetve a szavazati jogot huzamos Magyarországon tartózkodáshoz kötnék. A külföldön dolgozó magyarok szavazását viszont nem nehezítenék a külképviseleti szavazással.

A DK a kormányt is élesen bírálja a programban: önkényuralmat, a demokrácia felszámolását és rablást emleget, a „maffiaállam” kiépítésének pedig önálló fejezetet szentel.

Annyi önkritika belefért a programba, hogy a növekvő mélyszegénységre eddig nem találták a megoldást, a „választási küzdelmektől motivált felelőtlen költekezéseket”megszorítások követték, és a 2006 utáni „kiábrándulás már vészesen felgyorsította a politikai osztály és a rendszer hitelvesztését”. Ez utalás arra, hogy Gyurcsány Ferenc a 2006-os választás megnyerése után állt elő egy komoly megszorítási csomaggal, majd a kiszivárgott őszödi beszéd után elvesztette támogatottságát. Ő a hitelvesztés fontos okai között a fekete pártfinanszírozást és a korrupció elharapózását is látta.


Messze van még 2018

Gyurcsány a párt február 13-i kongresszusán beszél majd a programról, amelyet pénteken hoznak nyilvánosságra. Ez még nem a végleges verzió: több eleméről még szakértőkkel és a választókkal is egyeztetnének. A párt a programját egyfajta ajánlatnak szánja a többi baloldali párt felé, de kérdés, hogy a választásra mi marad belőle. A baloldali pártoknak ugyanis – ha nem akarnak ismét veszíteni – a választási rendszer logikája miatt valamilyen megállapodásra kell jutniuk 2018-ban is. A DK 2014-ben is egy hasonlóan hosszú programmal állt elő, a közös baloldali elképzelést végül 8 fő pontba sűrítették.