Indul a nagy jogászkodás a népszavazási kérdések körül

Fotó: VS.hu / Kummer János

-

Már a Nemzeti Választási Bizottság előtt van az a 19 népszavazási kérdés, amivel a civil ellenzék lebontaná az Orbán-kormány rendszerét. Első ránézésre a kérdések majdnem fele elbukhat a tartalmi vizsgálaton, de a kezdeményezők bíznak benne, hogy jól megrágták a dolgot, és lesz népszavazás mind a 19 ügyben.


Az első akadályt meglepően simán vette a parlamenten kívüli ellenzék által vasárnap meghirdetett népszavazási kezdeményezés, hiszen a Nemzeti Választási Iroda mind a 19 kérdést átengedte a formai szűrésen: nem futnak épp ezekben a témákban kezdeményezések, és a megfogalmazásuk is összeegyeztethető a népszavazás „alkotmányos céljával és rendeltetésével”. Ez persze csak az első lépés, mint arról korábban írtunk már, nagyon hosszú és rögös út áll kezdeményezők előtt, és a siker egyáltalán nem garantált.

Az igazi próbatétel ez után következik, hiszen a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) immár tartalmi szempontból is vizsgálni fogja a kérdéséket, és eldönti, hitelesíthetők-e. Ennek feltétele, hogy az adott kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozzon, ne ütközzön tiltott tárgyba – mint például költségvetés vagy nemzetközi szerződés – és egyértelműen legyen megfogalmazva. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez nem is olyan egyszerű feladat, csak nagyon kevés kezdeményezés jut el oda, hogy meg is lehessen kezdeni az aláírásgyűjtést.

A 19, népszavazásra feltenni kívánt kérdés közt is találtunk néhányat, amely szerintünk fennakadhat az NVB szűrőjén, cikkünkben ezeket vesszük végig. Az aggályokkal szembesítettük az egyik kezdeményezőt, Lattmann Tamás nemzetközi jogászt, aki szerint alaposan megrágták a dolgot – a kérdéseket széleskörű egyeztetés után, több szakma képviselőjével egyeztetve dolgozták ki –, így az összes kérdésük alkalmas népszavazásra.


Politikusi üvegzsebek

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyek személyi jövedelemadó-bevallása nyilvános legyen?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyekkel közös háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozata is nyilvános legyen?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyek ingatlanszerzése csak akkor kerüljön bejegyzésre a földhivatali nyilvántartásban, ha az érintett igazolja az ingatlanszerzésre vonatkozó adatok közzétételét?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyekkel közös háztartásban élő hozzátartozók ingatlanszerzése csak akkor kerüljön bejegyzésre a földhivatali nyilvántartásban, ha a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett igazolja az ingatlanszerzésre vonatkozó adatok közzétételét?


A politikusi vagyonokra rögtön négy kérdés vonatkozik, hiszen az utóbbi időben kifejezetten sokat lehetett hallani arról, mennyire tollasodtak meg politikusok, illetve családtagjaik, a sok esetben a média által feltárt, vagyonnyilatkozatokból kimaradó gyarapodáshoz pedig gyakran nehezen hihető magyarázatok társultak. Ezért tennék nyilvánossá a választott tisztviselők szja-bevallását, illetve családtagjaik vagyonnyilatkozatát, illetve nyilvános közzétételhez kötni az általuk vásárolt ingatlanok földhivatali bejegyzését.

Bár a jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszer sok sebből vérzik, a kérdések több aggályt is felvetnek: a nyilvános adóbevallás és a családtagok vagyonnyilatkozatának nyilvánossága személyes adatokat érint, így sértheti a magántitokhoz való jogot. Ha Alkotmánybíróság elé kerül, érdekes vita alakulhat ki arról, mi az a közérdek, ami indokolja ennek a jognak a korlátozását. Az ingatlanok földhivatali bejegyzése esetében pedig gyanús, hogy diszkriminatív lenne az olyan szabályozás, ami az általánostól eltérő feltételeket szab valakiknek egy hétköznapi, közigazgatási aktus végrehajtásához.

Lattmann Tamás szerint ugyanakkor nem aggályos a politikusok adóbevallásának nyilvánossága, hiszen a vagyonnyilatkozatuk is az, és „optimális esetben a kettő között van összefüggés.” A hozzátartozók nyilatkozatának nyilvánosságával szemben viszont szerinte is jogos lehet a felvetés, de mivel a politikusok visszaélnek azzal, hogy a családtagok nyilatkozata nem nyilvános, ezért esetükben is megnőtt az átláthatósághoz fűződő társadalmi érdek. Az ingatlanok bejegyzésével kapcsolatos szabály szerinte csak pont annyira lenne diszkriminatív, mint hogy vagyonbevallást kell írniuk.


Európai Ügyészség

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozat elfogadásával kötelezze a Kormányt arra, hogy az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 86. cikke alapján felállítható Európai Ügyészség létrehozását az Európai Bizottság erre vonatkozó előterjesztése esetében az Európai Unió Tanácsa, illetve az Európai Tanács eljárása során támogassa?

Az Európai Ügyészség felállításáról régóta nagy viták zajlanak, a magyar Országgyűlés egyszer már – egy különleges, korábban soha nem használt eljárásban – egyszer már kifejezte nemtetszését. Az ellenzéknek azért szimpatikus a gondolat, mert úgy gondolják, a magyar ügyészség nem tesz semmit a kormányzati korrupció ellen, viszont a brüsszeli szervezet végre lecsapna az EU-s forrásokat dézsmáló rendszerre.

Bár a kérdés óvatosan van megfogalmazva, ebben az ügyben a kezdeményezők vékony jégre tévedtek: egy olyan intézmény felállítását támogatnák látatlanban, aminek a részletei még nem ismertek, illetve azt nagyon könnyen rá lehet fogni a kérdésre, hogy „nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről” akarnak referendumot tartani, ami pedig tiltott – ezért bukott el a paksi bővítésről kezdeményezett népszavazási kezdeményezés is.

Lattmann szerint viszont tévedés, hogy itt nemzetközi szerződésről lenne szó, és ezért nem lehet a kérdésről népszavazást tartani. Az EU-szerződésében szerepel az Európai Ügyészség felállításának lehetősége, ha pedig lesz ilyen javaslat, a tagországoknak valamilyen döntést kell hozniuk, mégpedig egyhangúan. A népszavazás Latmann szerint a népszavazás nem az EU-szerződésről szól, hanem egy úgynevezett belső jogi kötelezés: a parlamentnek a sikeres népszavazás után határozatban kellene köteleznie a kormányt, hogy támogassa az Európai Tanácsban a Bizottság előterjesztését.


Nyíltan költött milliárdok

  • Egyetért-e azzal, hogy nyilvánosságra kell hozni a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos beruházás valamennyi pénzügyi információját?

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy közpénzből és az Európai Unió által biztosított forrásokból megvalósítandó kiemelt beruházásokat ne lehessen kivonni a közbeszerzésekre vonatkozó szabályok hatálya alól?


A közbeszerzés nélkül megvalósított, és a nyilvánosság elől 30 évre eltitkolt paksi atomerőmű-építés időszerűvé teszi a kérdést, de a kezdeményezők itt is belefuthatnak abba, hogy tiltott tárgyat, nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettséget érintenek. Az orosz-magyar kormányközi egyezményben ugyanis a felek vállalták, hogy minden „ésszerű lépést” megtesznek egymás üzleti titkainak védelmére. A konstrukció furcsasága miatt ráadásul nem is a magyar félnél keletkeznek azok az adatok, amire a közvélemény kíváncsi lehet – például a kivitelezői szerződések –, hanem a Rosszatomnál.

Lattmann Tamás szerint viszont az ő kérdésük nem az egész beruházásról szól, csak a pénzügyi információkat hoznák nyilvánosságra. A kérdés szerinte csak akkor volna aggályos, ha a bővítés teljes nyilvánosságáról szólna, de nem.

A másik, közbeszerzésekre vonatkozó kérdéssel az lehet a baj, mint Szepessy Zsolt egyik, a vasárnapi zárva tartásról szóló kezdeményezésével: úgy van megfogalmazva, hogy eleve kizárja bármiféle kivétel lehetőségét. Szepessy minden üzlet – beleértve például a benzinkutakat – zárva tartásáról kérdezett volna. A civil kezdeményezők pedig minden forint közpénz elköltését közbeszerzéshez kötnék, vagyis elvileg még katonai eszközöket sem lehetne nyilvános eljárás nélkül beszerezni.

Lattmann szerint viszont a katonai, nemzetbiztonsági szempontból fontos beszerzéseket továbbra sem kellene minden esetben nyilvánosságra hozni, ezt egy külön jogszabályban lehetne rendezni.


A várólisták ellen

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az orvosi szakmai kollégiumok által a betegségek kezelésére összeállított irányelveket az Országgyűlés foglalja törvénybe?


Látszólag ártalmatlan, de valójában messzire vezet a kórházi várólisták megszüntetésére kitalált kérdés, amely arra kötelezné a parlamentet, hogy foglalja törvénybe a szakmai kollégiumok által összeállított irányelveket. Jogi szempontból ugyanis ez azt jelenti, hogy korlátozzák az Országgyűlés mint a népképviseleti szerv mozgásterét, sőt, alárendelik egy demokratikus legitimációval nem rendelkező testület döntésének: a parlament nem mérlegelhetne még költségvetési szempontokat sem, törvényt kellene hoznia arról, amit az orvosok jónak találnak.

Ez egy legitim felvetés – mondta erre Lattmann Tamás, aki szerint ők is gondolkodtak ezen. Sok esetben azonban ma is figyelembe veszik az orvosok véleményét egy jogszabály megalkotásánál, mint az abortusz esetében. Lattmann nem lát ebben a kérdésben semmit, ami elvonná a jogalkotó hatáskörét – hiszen megszabhatnak például anyagi kereteket –, a cél csak az, hogy a jogalkotó átvegye a szakmai szabályokat.


Foci helyett színház

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a látvány-csapatsportokra adható társasági adó-támogatások feltételei megegyezzenek a kulturális intézményeknek juttatható támogatásokéval?


Kifejezetten érdekes jogi vita alakulhat ki arról, hogy ez a kérdés egy központi adónemről szól-e. Ha igen, akkor nem hitelesíthető a kérdés, hiszen adókról nem lehet népszavazást rendezni. Korábban, a felcsúti stadionépítés miatt még arról is vita alakult ki, hogy az úgynevezett tao-támogatás közpénznek minősül-e. Elvileg ugyanis egy magáncég adományáról van szó, de a cég ezt a pénzt leírhatja az adójából, vagyis mégiscsak az állam mond le a bevételei egy részéről.

Lattmann Tamás szerint viszont egyértelmű, hogy ez nem adóügyi kérdés, hiszen nem arra vonatkozik, hogy mit adóztassanak és mennyi legyen az adó kulcsa, csak arra, hogy ugyanazokkal a feltételekkel utalják ki a támogatást, mondjuk, egy színháznak, mint egy focicsapatnak.