Indul a háttérmunka a váratlanul kemény amerikai kritika után

Fotó: MTI/MTVA / MICHAEL REYNOLDS

-

Ha nincs menekültválság, akkor jönnek az amerikai kritikák, írtuk hetekkel ezelőtt. Márpedig ma már nincs menekültválság, ezt maga a kormányfő jelentette be vasárnap, Colleen Bell pedig négy napra rá keményen be is olvasott neki. A háttérben valószínűleg lázas utómunka zajlik Budapesten és Washingtonban is.


Ha az amerikai nagykövet szerdai beszédének iránya nem is, annak konkrétsága, határozottsága azért meglepte a kormányt – állították a VS-nek az ügyre rálátó források. És bár a viszonválasz is határozott volt, egyik kormányzati forrásunk szerint arról tanúskodik, hogy a kommunikációs stábnak nagyon rövid idő alatt kellett „valami okosat” kitalálnia.

„Annyit tudtunk mondani, hogy a Bell által felhozott dolgokat mi az Európai Unióval tárgyaljuk meg. De közben a korrupció, a nyilvánosság, a jogbiztonság, az orosz kapcsolataink mind-mind olyan dolgok, amelyek messze nem csak uniós jelentőséggel bírnak.


Nem tudtunk releváns választ adni

– értékelt forrásunk.

A nyilvános reakció persze csak a történet egyik része: egy, a hasonló ügyekre rálátó beszélgetőpartnerünk szerint most „utómunka” veszi kezdetét, méghozzá Budapesten és Washingtonban is.

Odakint Szemerkényi Réka nagykövetre és stábjára vár a feladat, hogy a State Departmentben megpróbálja feltérképezni: milyen ügyekben milyen amerikai lépések várhatóak még, mik a minimális elvárások a magyar kormány felé. Idehaza közben a külügyminisztérium vezetése is minden bizonnyal felveszi a kapcsolatot informálisan a nagykövetség illetékeseivel, hogy tájékozódjon.


Maga a kritika egyébként messze nem volt váratlan. „Orbán Viktor maga mondta a múlt hét végi uniós csúcson, hogy mi már csak megfigyelőként veszünk részt az eseményen, mert nem érint minket. Az amerikaiak pedig már hetekkel ezelőtt elmondták, hogy ha vége lesz a menekültválságnak Magyarországon, akkor előveszik ismét a régi kifogásaikat. Logikus, nem?” – fejtegette egy kormányzati forrásunk.

Persze akadt a magyar külkapcsolatokra közeli rálátással bíró interjúalanyunk, aki egyszerűen csak annyit mondott, az egész azért volt, „hogy el ne bízzuk magunkat”. Vélhetően arra utalt, hogy Orbánnak belpolitikai sikert hozott a kemény menekültellenesség, és Európában is egyre inkább ebbe az irányba fordul a közvélemény.


Szimbolikus ügyek

Bell a beszédében megemlítette a korrupciót, részletesen kitért a civil szervezeteket ért hatósági zaklatásra, név nélkül idézve Orbán Viktort (a tusnádfürdői beszéd azon részét, hogy a civilek idegen érdekeket szolgálnak Magyarországon), azzal vádolta a Fideszt, hogy az új alkotmánnyal megszüntette az Alkotmánybíróság függetlenségét, felemlegette a választási és a médiatörvényt, és még egy eddig soha nem említett témát, a Székesfehérvárra tervezett Hóman Bálint-szobrot is szóba hozta, elismerését fejezve ki amiatt, hogy a kormány vezetői végül is szembementek a fideszes városvezetéssel, és nem támogatták az emlékmű felállítását.

Hómant, az 1932–42 között minden kormányban miniszteri tisztséget viselő történészt, Bell a Horthy-rezsim „legkártékonyabb antiszemita törvényei némelyikének támogatójaként” jellemezte. A beszédnek ez a része jelezheti, hogy – a Szabadság téri náci megszállási emlékmű mellett – az amerikaiak továbbra is érzékenyek a szimbolikus ügyekre is. A megszállási emlékmű hónapokon keresztül volt fontos témája a magyar–amerikai vitáknak, és Bell egyértelművé tette: nemcsak ezzel, hanem az összes többi témával kapcsolatban sem változott az amerikai politika a korábbiakhoz képest.


A német megszállási emlékmű a Szabadság téren: fontosak a szimbolikus ügyek is


Bell első kemény odamondása

A szerdai beszéddel végképp elvesztek azok a kormányzati illúziók, hogy André Goodfriend váratlan és idő előtti távozásával, Bell érkezésével „új fejezet nyílt” a magyar–amerikai kapcsolatokban. Igaz, volt olyan magas rangú kormányzati forrásunk, aki már tavasszal is azt mondta: szó sincs új fejezetről, Goodfriendet magánéleti ügyek miatt rendelték haza, nem vár semmilyen változást Bell érkezésétől.

Bell már hónapok óta itt van, de eddig jobbára csak azzal került be a hírekbe, hogy mangalicakolbászt kóstolt a Hortobágyon, vagy összefutott Andy Vajnával egy házibuliban. A fajsúlyosabb szereplés mindeddig váratott magára.

Az Index szerint ennek egyik oka az volt, hogy az új nagykövetnek egyrészt „rendet kellett tennie” a végén a nyilvánosság előtt már hiperaktív Goodfriend után, másrészt a filmvilágból érkezett Bell tudatosan építette magát az elmúlt hónapokban azért, hogy tekintélyt szerezzen. (Ez egyébként, úgy tudjuk, még nem sikerült teljesen, a Budapestre akkreditált külföldi diplomaták között legalábbis egyelőre nincs túl nagy tekintélye, súlytalannak tartják.) Ezek mellett még egy tényező biztosan szerepet játszott: az amerikai nagykövetség több fontos posztján is történtek személyi változások az elmúlt hónapokban, egyszerűen idő kellett, amíg feláll az új csapat.


A lengyelek helyett is megkaptuk

Több kormányzati forrásunk is megemlítette, hogy „az amerikai külpolitika mindig régióban gondolkozik”, így ha egy-egy országban olyan történik, ami szerintük veszélyeztetheti az ottani amerikai érdekeket, akkor általában az országcsoport minden tagjában lépnek. Így volt ez akkor is, amikor a kitiltási botrány kirobbanása előtt Victoria Nuland Közép-Európáért felelős külügyi államtitkár nemcsak Magyarországot, hanem Romániát, Horvátországot, Szlovákiát, Lengyelországot is keményen bírálta a korrupció miatt.


Kaczynski miatt is aggódnak


Most a vasárnapi lengyel választási eredmények miatti aggodalom is állhatott Bell beszédének hátterében, hiszen a jobboldali populista Jog és Igazságosság párt gazdaságpolitikájában, a demokráciához való hozzáállásában is eltérhet az amerikaiak számára fontos értékektől.