Index: Brüsszel Magyarország elleni akcióra mondott áment

Fotó: AFP / JOHN THYS / AFP / JOHN THYS

-

Az értesülés szerint a politikai döntés megszületett az Európai Bizottságban, méghozzá magyar EU-biztos, Navracsics Tibor nélkül, amit ő – egy kiszivárgott levele szerint – sérelmez is.


Az Index információi szerint kedden politikai döntés született az Európai Bizottság (EB) biztosi kollégiumában arról a polgári kezdeményezésről, amely, ha sikerrel záródna, arra kérné a Bizottságot, hogy indítsa el a „hetes cikk szerinti eljárást”, és vigye „a magyar ügyet” a döntéshozó Miniszterek Tanácsa elé. A Bizottság elnöki kabinetjének szóvivője, Natasha Bertaud az Index érdeklődésére cáfolta ugyan, hogy a keddi tanácskozáson döntöttek volna arról, hogy zöld utat adnak az „Ébredj, Európa” (Wake up Europe) címen kezdeményezett polgári kezdeményezésnek, vagyis aláírásgyűjtésnek. Az Index más forrásokra hivatkozva viszont azt írja, lehet, hogy formális döntés még nem volt, de a politikai hozzájárulást megadták a biztosok.

A civil akciót a brüsszeli székhelyű Európai Humanista Föderáció népszerűsíti. Felhívása szerint Orbán Viktor kormánya sorozatosan megsérti a jogállamiság alapvető elveit, ezért szeretne aláírásgyűjtést indítani, amelynek sikere esetén az EU-s intézmények alkalmazhatnák az EU-s szerződés hetes cikkében foglalt eljárást, amely első körben tüzetesen megvizsgálná a magyarországi demokrácia állapotát, és konzultációt indítana a magyar kormány és a többi tagállami miniszter között a problémásnak vélt ügyekről. (Az ominózus hetes cikkben leírtak alkalmazhatósága meglehetősen korlátozott, ezt korábban már elemeztük Kizárt, hogy kizárják Magyarországot az EU-ból című cikkünkben.)

Navracsics Tibor magyar EU-biztos egy konferencia miatt nem tudott ott lenni a bizottsági ülésen, amelyen téma volt a kezdeményezés. Sérelmezi is, hogy egy Magyarországot érintő ügyben nélküle döntött a testület – a politikus ezt írásban is kifejtette. Az Index még idéz is a birtokába jutott levélből: „Nehezemre esik elfogadni, hogy egy ilyen döntést az egyetlen olyan kollégiumi ülés napirendjére kellett kitűzni, amelyről hiányoztam az elmúlt két hónapban, anélkül, hogy előtte konzultáltak volna velem.”


MI AZ AZ EURÓPAI POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉS?

Az európai polgári kezdeményezést a Lisszaboni Szerződés hozta létre, s mint jogintézménynek az a célja, hogy az Európai Unió polgárai is kezdeményezhessenek uniós jogszabályokat az Európai Bizottságon keresztül.

Ha a bizottság befogad egy kezdeményezést, mert úgy ítéli meg, uniós hatáskörbe tartozik, akkor a szervezőknek egy évük van arra, hogy legalább hét tagállamban összesen minimum egymillió aláírást gyűjtsenek össze.

A kellő számú hitelesített aláírás összegyűjtését követően az Európai Bizottságnak három hónapon belül fogadnia kell Brüsszelben a kezdeményezés szervezőit, hogy részletesen kifejtsék elképzeléseiket, az Európai Parlament pedig közmeghallgatást szervez.

Ezt követően az Európai Bizottság köteles érdemben foglalkozni a tervezettel. Ez jelentheti azt, hogy uniós jogszabálytervezettel áll elő, de megfelelő indoklás mellett el is utasíthatja a kezdeményezést.

Eddig három kezdeményezés jutott el addig, hogy a biztosok tárgyalni kényszerültek arról, de jogszabály-módosítást még egyik ügyben sem tartottak szükségesnek kezdeményezni.