Immár titkos, ami eddig csak nehezen megismerhető állami döntés volt

Fotó: iStockphoto / Anton Brand

-

A parlament elfogadta a Magyar Posta és az MNB adatainak a nyilvánosságát korlátozó törvénymódosítást. Így a jövőben még nehezebb lesz ellenőrizni több száz milliárd forint sorsát. Bár a törvénymódosítások fideszes előterjesztői az állami cég üzleti érdekeire és a nemzeti valuta védelmére hivatkoztak, más miatt tűnik logikusnak az állami szféra két intézményének hasonló elbírálása.


Egy hónap se telt el azóta, hogy a fideszes Németh Szilárd benyújtotta javaslatát a postatörvény módosítására, az Országgyűlés - a jogvédők össztüze ellenére - máris elfogadta azt. Sőt két nap alatt hozzácsapott egy ikertestvért is, és átírta a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényt is.


Miért éppen a Magyar Posta és a jegybank, valamint a két állami intézmény alá tartozó társaságok azok, amelyeknek az adatai fokozott védelemre szorulnak? A posta esetében az volt a magyarázat, hogy a piaci versenytársakkal szemben hátrány, ha túlságosan ki kell teregetnie a lapjait. Ráadásul négy év múlva, 2020-ban lejár a Magyar Posta állami monopóliuma, így már minden területen konkurenciát kaphat.

Ha ezt a logikát elfogadjuk, akkor ebből egyenesen következett volna, hogy a második állami vállalat(csoport), amely ilyen fokozott védelmet igényel, a Volánbusz és a vidéki Volán-társaságok. Ezek ugyanis már 10 hónap múlva, 2017 januárjától versenyhelyzetbe kerülnek, onnantól ugyanis bárki felajánlhatja szolgáltatását azokra az útvonalakra, amelyeket az állam a helyközi közlekedésben meghirdet.


Visszamenőleges hatállyal

A Volán azonban szóba sem került, helyette jött viszont a Magyar Nemzeti Bank. A jegybanknak most van egy jelentős piaci szereplőnél tennivalója: ez az állam által megvásárolt MKB Bank, amelyben szanálási eljáróként a tulajdonosi jogok gyakorlója. Ennek ellenére a jegybanknak alapvetően nem piaci jellegű a tevékenysége. Igaz, az MNB-re vonatkozó törvényjavaslat nem is a piaci körülményekre hivatkozott, hanem a "központi pénzügyi vagy devizapolitikai" érdekek védelmére.

Mégis van egy közös pont a Magyar Postában és a Magyar Nemzeti Bankban: mindkettőnél több tucatnyi közérdekű adatot próbáltak kikérni az elmúlt években, hónapokban, sőt, némelyik már olyan bírósági szakaszban van, amely hamarosan már visszafordíthatatlan kötelezettségeket ró az érintett állami szereplőkre.

Az ellenzék és a jogvédők tiltakoznak amiatt is, hogy mindkét jogszabály gyakorlatilag visszamenőleges hatályú, pontosabban a már folyamatban lévő adatigénylésekre is kiterjed. Feltéve, hogy az Alkotmánybíróság nem szól közbe, ugyanis több párt és szervezet is azzal fenyegetőzött, hogy jogorvoslást kér, akár az ország határain kívül is.


Ezt már nem tudjuk meg

"A törvényjavaslat, főleg a pongyola és szükségtelenül tág megfogalmazása miatt, lehetőséget teremthet arra, hogy a Magyar Posta szinte bármely körben elzárkózzon az egyébként közérdekből nyilvános adatok kiadásától" - fogalmazott érdeklődésünkre a Transparency Internationalt támogató Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa a témakörben elsőként benyújtott javaslatról.

Lakatos Péter szerint valójában már az eddigi jogszabályok is számos ponton védték a Magyar Posta üzleti érdekeit. Így például eddig sem minősültek közérdekből nyilvános adatnak azok a szerződések, amelyek az állami monopólium alá tartozó egyetemes szolgáltatásához tartoztak. A Posta eddig is megtagadhatta olyan adat nyilvánosságra hozatalát, amelynek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A bírói gyakorlat pedig eddig is ismerte a "méltányolható üzleti érdek" kategóriáját. Ez alapján eddig sem volt közérdekből nyilvános azon adat, amelynek titokban tartásához az adott intézménynek méltányolható üzleti érdeke fűződött.

Az új jogszabály megfogalmazása azonban, miszerint nem tekinthető közérdekűnek az "egyéb olyan adat amelynek nyilvánosságra hozatala (…) aránytalan sérelmet okozna" valóban kinyitja Pandora szelencéjét. Az ügyvéd szerint ez lehetővé teszi a Magyar Posta számára, hogy tulajdonképpen bármely, a működése szempontjából releváns (és egyébként közérdekből nyilvános adat) közzétételét megtagadja.

A módosított postatörvény és jegybanktörvény a leányvállalatokat, sőt az MNB esetében az alapítványokat is bevonja abba a körbe, amelynek adatait ezentúl nehezebben vagy egyáltalán nem ismerhetők meg. Márpedig a Magyar Posta az elmúlt egy-két évben számos hazai vállalatban - átmenetileg vagy hosszabb távra - tulajdont szerzett, így különösen az FHB-cégcsoporttal és a Takarékbankkal kapcsolatos üzleti lépései kerülhetnek homályba.

A Magyar Nemzeti Bank is aktív volt az elmúlt időszakban a cégalapításokban, felvásárlásokban. Így például többségi tulajdonos lett a Budapesti Értéktőzsdében, és megalapította a Mark Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.-t. Ez utóbbiba a következő években számtalan olyan gazdasági társaság vagy ingatlan kerülhet, amelyek a bedőlt hitelek fejében szakadtak a bankokra, és amelyek nem kis értékkel bírnak.

Az ellenzék pedig különösen az MNB 200-250 milliárd forinttal kistafírozott alapítványainak a működését szeretné megismerni. Ám az új törvény alapján ezeknek az adatai már nem közérdekűek, csupán évente egyszer kötelesek a jogszabály által meghatározott információkat szolgáltatni a gazdálkodásukról.


Még van mit védeni

Ha a kormánypárt részéről továbbra is az a logika érvényesül, hogy visszavonja a nyilvánosság elől azokat az állami érdekeltségeket, amelyektől túlságosan gyakran követelnek adatokat civilek, politikusok és újságírók, akkor könnyen lehet, hogy a posta és a jegybank mellé más cégek is bekerülnek a védett körbe.


Így például korlátozhatják a közérdekű adatok körét az alapvetően exportfinanszírozást segítő, ám az utóbbi időben kormányközeli üzletemberek befektetéseit is hitelező Eximbank, valamint a Magyar Fejlesztési Bank esetében. Ezenkívül Paks I. és Paks II, valamint a közmédiát irányító MTVA és a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozó, sokat titokzatoskodó kereskedőházak is olyanok, amelyektől az elmúlt hónapokban sokan akartak információkat kicsikarni, de lehet, hogy immár végleg kudarccal.


Fizetésemelés is jár az adatvédelem mellé

Az MNB-törvény módosítása egyúttal rendelkezik a jegybank vezetőinek új bérkategóriáiról is. A kormány még ősszel határozott úgy, hogy mégis lehet 2 milliónál magasabb fizetés a többségi állami tulajdonú vállalatoknál, hogy a menedzserek jövedelme versenyképes legyen a magáncégekével. Ebbe a törekvésbe illik a mostani törvénymódosítás is.


Eszerint ezentúl akár 5 millió forint is lehet a jegybankelnök havi fizetése. Matolcsy György az eddigi jogszabályok alapján 2016-ban havonta legfeljebb bruttó 2,5 millió forintot kereshetett volna, ez most akár a duplájára is nőhet.