Ilyet még nem látott a magyar oktatás

Fotó: MTI / Czika László / MTI / Czika László

-

Európában nem létező tantárgyat vezettek be a szakgimnáziumokban. Ez szétverheti az intézményeket és a képzést is – állítják szakemberek.


A szakoktatás átalakításával veszélybe kerül a szakgimnáziumi érettségi presztízse, és kevesebben jutnak be felsőoktatási intézményekbe – állítják pedagógusok, szakértők és szakszervezetek. Félelmüket az táplálja, hogy Európában eddig nem létező tantárgyat vezetett be sebtében a kormányzat, amelyhez nincsenek tankönyvek és tanárok.

Azzal indokolja a szakoktatás átalakítását a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy a korábbi rendszer túlzottan elméleti volt, nem szolgálta ki a munkaerőpiac igényeit, ezért mindent alá kell rendelni a gyakorlati oktatásnak.

A szakiskolai rendszer átalakítása több mint egy éve bizonytalanságban tartja a tanulókat és a szülőket. Ennek az lett a következménye, hogy a szakgimnáziummá átnevezett szakközépiskolák férőhelyeinek csaknem fele üresen maradt (mintegy harmincezren jelentkeztek), a szakközépiskolákban pedig a tantermek hatvan százaléka üresen kong.

„Nem készült el időben a szakgimnáziumi kerettanterv, ezért nincsenek és szeptember 1-én nem is lesznek helyi tantervek. A kötelező komplex természettudományos tantárgynak pedig nincsenek tankönyvei.


Ilyet nem látott még a magyar oktatás

– mondta lapunknak Nahalka István oktatáskutató.

Kapkodva nem lehet oktatási reformot csinálni – mondta a VS.hu-nak Varga Júlia, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.


Négy az egyben

A legtöbb bizonytalanság a szakgimnáziumi komplex természettudományos tárgyát övezi, amelyben együtt oktatják a fizikát, kémiát, biológiát és földrajzot. Annyira ijesztően hangzott és hangzik ez a megoldás a szakemberek számára, hogy az Eötvös Loránd Fizikai Társulat már tavasszal azért fogott össze biológusok, kémikusok, csillagászok, földrajzosok társaságaival, hogy kísérletet tegyenek tárgyaik megmentésére.

A Nemzetgazdasági Minisztérium azzal érvelt, hogy a 9. osztályban tanított komplex tárgy után, a következő három évben önálló órákon oktathatják a tanárok a kémiát, fizikát, biológiát és földrajzot. Sőt, mellé egy második természettudományos tantárgyat is választhatnak a tanulók. Arra viszont a tárca nem adott megnyugtató választ, hogyan tartható fenn az oktatás színvonala alacsonyabb óraszámok mellett.

Kidolgozták az új tantárgy egy, két és négy évfolyamos változatát. A kerettantervben annyi szerepel, hogy azok tanulhatják négy évig, akik nem kívánnak természettudományos irányban továbbtanulni.


Nem merném felvállalni ezt a feladatot, mert külön képesítést igényel

– mondta az új tantárgy oktatásáról Pántyáné Kuzder Mária, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnökségi tagja. A kerettanterv igazolja álláspontját, hiszen egy fizikatanárnak is konyítania kell(ene) például a csont és az ízületek sérüléseinek megelőzéséhez vagy az ember ideg- és hormonrendszerének működéséhez, mivel ez is része a komplex tárgynak.

Mint írtuk, a szakmai tárgyak óraszámának emelkedése miatt mérnök-tanárból hiány lehet, a közismereti tárgyak óraszámának csökkenése miatt azonban jelentős pedagóguselbocsátás várható a természettudományos végzettségűek körében.


Nem várhatók elbocsátások az új tantárgy bevezetése miatt

– válaszolta kérdésünkre a Nemzetgazdasági Minisztérium. A változások nem befolyásolják az érintett közismereti tantárgyakat oktató pedagógusok helyzetét. Az oktatókból hiány van az iskolákban, továbbá az új képzési struktúrában is számos további területen tudjuk őket foglalkoztatni – válaszolta a tárca.

A komplex tárgyat taníthatják és az érettségin vizsgáztathatnak a négy természettudományos tárgy tanárai, illetve akik továbbképzésen elsajátították az ehhez szükséges ismereteket.

De a továbbképzések nem indultak el, és az új tantárgyhoz tartozó oktatási segédanyag sem érhető el.


Kevesebben jutnak be a felsőoktatásba

„Az előző kerettantervhez képest csökkenni fognak a természettudományi óraszámok, mert többségben lesznek azok a szakgimnazisták, akik csupán egy vagy két önálló órán tanított természettudományos tárggyal találkoznak négy év alatt. Nemcsak a továbbtanulási lehetőségek köre szűkül ezzel, de a szakgimnáziumokban szerzett érettségik értékét is rontani fogja a gimnáziumival szemben. Ez néhány éven belül jelentkezni fog a továbbtanulási statisztikák romlásában is, mert népes középiskolás rétegről van szó” – mondta Nahalka.

A nemzetgazdasági tárca lapunkhoz eljuttatott válasza szerint szó sincs erről. A tantárgy bevezetésének célja, hogy „hozzásegítse a diákokat egy magasabb szintű természettudományos látásmód elsajátításához, mely jobban illeszkedik a szakgimnáziumok céljához”.

Az oktatáskutató szerint az is rontja a helyzetet, hogy természettudományi tárgy nem lesz választható ötödik érettségi tárgyként, ezért nem várható, hogy sok érettségiző éljen ezzel a lehetőséggel.

Varga Júlia szerint súlyos hiba háttérbe szorítani a természettudományos tárgyakat a szakgimnáziumi képzésben. Emlékeztetett arra, hogy korábban egy javaslat szerint száműzték volna a szakközépiskolákból a természettudomány oktatását; például az egészségügyi szakközépiskolákban csak biológiát oktattak volna. Ezután jött a Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár időszakához tartozó, „tanítsunk integráltan” irányzat.


Továbbtanulás vagy lemaradás

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerint a szakgimnázium elvégzése után is van lehetőség a diploma megszerzésére, sőt, a korábbi rendszerhez képest könnyebbé vált a felsőoktatási szakirányú továbbtanulás. Nahalka szerint ebben annyi az újdonság, hogy ha valaki szakirányban tanul tovább a felsőoktatásban, akkor bizonyos részleteket a korábbi tanulmányaiból beszámítanak. A felsőoktatási intézményeknek régóta megvan az a lehetőségük, hogy korábbi tanulmányokat beszámítsanak felsőoktatási követelmények teljesítéseként:


Ezt validációnak hívják, vagyis Cseresnyés úr fölfedezte a spanyolviaszt

– mondta Nahalka.

Cseresnyés államtitkár szavaival szemben a Pedagógusok Szakszervezete is azt állítja, hogy a továbbtanulásnak akadálya lehet az új rendszer.

A komplex természettudományos tárgy akkor okozhat problémát a továbbtanulásban, ha valaki nem a szakirányának megfelelő természettudományos tantárgyból szeretne felvételizni. Például kizárt a széles körben értelmezett műszaki felsőfokú továbbtanulás az egészségügyi szak után, mert ott nincs fizikaoktatás. Az egészségügyis diákok a 11. és 12. évfolyamban a biológia mellett választhatják a kémiát is, viszont elég hamar, már a tizedik évfolyam végén el kell dönteniük, hogy azt vagy egy népszerűbb, könnyebb tárgyat választanak. A sikeres felvételi esélyét csökkenti az is, hogy a természettudományos tárgyakból kevesebb órájuk lesz, mint más gimnazistáknak.


érettségi bizonyítvány

Kevesebbet érhet a szakgimnáziumi érettségi


A közgazdaság, turisztika, vendéglátás szakirányon tanulóból nem lesz orvos, ha nem választja tizedikben a biológiát. Vegyész se, ha ebben az életkorban nem mutat érdeklődést a kémiatanulás iránt. A szociális, pedagógiai, rendészeti, közszolgálati és közművelődési pályára felkészítő szakgimnáziumban csak választható a kémia és a fizika, vagyis ezek nélkül el lehet jutni az érettségi vizsgára, de onnan tovább nem, hiába indulna valaki a mérnök pálya felé. Hosszan lehetne sorolni a példákat más szakirányokból is.


A bevezetésre szánt tantárgy nem létezik az európai középiskolákban, hiszen ezekben az intézményekben külön-külön oktatják a természettudományos tárgyakat

Olaszországban és Cipruson a magyarországi felső tagozatnak megfelelő szakaszban tanulnak integráltan természettudományos tárgyakat” – mondta el kérdésükre Varga Júlia oktatás-gazdaságtannal foglalkozó közgazdász.

Hangsúlyozta, hogy a hiányzó európai párhuzam miatt nem zárható ki, hogy lehet létjogosultsága az integrált természettudományos oktatás középiskolai bevezetésének Magyarországon, azonban hiányzik ehhez a háttér: a tanárképzés, az átképzés és több év tapasztalat, hiszen generációk sorsára van hatással egy ilyen jelentős változás.