Ilyen volt az utolsó nap Európa legmélyebb kőszénbányájában

Fotó: AFP / DANIEL MIHAILESCU

-

A rendszerváltozás után a román szénbányaipar több száz millió euró állami támogatást kapott a kormánytól, de 2012-ben megígérték Brüsszelnek, hogy véget vetnek a gyakorlatnak, és bezárják a veszteséges bányákat. Ennek az intézkedésnek esett áldozatul a legmélyebb európai szénbánya, a Zsil-völgyi Petrila bánya, ahol 156 évig folyt a kitermelés.


Az elmúlt hónapokban már csak 30 bányász dolgozott Petrillán, de a kommunizmus ideje alatt számuk elérte az 5 ezret is


A termelési csúcsot 1983-ban érték el, abban az évben 1,2 millió tonna kőszenet termeltek ki, míg tavaly már csak 110 ezer tonnát


Az utolsó leszállás


A petrillai mellett a parosényi (Paroseni) és az urikányi (Uricani) kőszénbánya is része annak a programnak, amelynek keretében az állam vállalta, hogy 2018-ig felszámolja a veszteséges szénipari létesítményeket


Petrila a maga 1100 méterével Európa legmélyebb kőszénbányája





Felhozták az utolsó csille szenet, miközben egy fúvószenekar a vájárok himnuszát játszotta


Utolsó fájront


Petrila szénbánya utolsó napja

Január 1-jétől a felszereléseket és a csilléket ócskavasként értékesítik, a 20. század elején épült ingatlanok többségét - amelyek a bánya működését szolgálták - lebontják


Petrila szénbánya utolsó napja