Ilyen lenne Magyarország, ha a Jobbik kormányozná

Fotó: MTI/MTVA / Kovács Tamás

-

Vona Gábor miniszterelnöki esküt tesz. Gyöngyösi Márton külügyminiszter bejelenti, hogy kilépünk a NATO-ból, és megerősítik a magyar hadsereget és hadiipart. A rendfenntartást a csendőrség és a Magyar Gárda veszi át, a szexuális bűnözőket kasztrálják. A kormány véget vet a megélhetési gyerekvállalásnak, a cigány gyerekek külön iskolákba járnak, a tankönyvekből kitörlik a finnugor rokonságot, Wass Albert pedig kötelező olvasmány lesz. Programja alapján megpróbáltuk elképzelni, mi történne az országgal, ha hatalomra kerülne a Jobbik, és megtippeltük a kormánynévsort is.


„El tudná képzelni, hogy Novák Előd a belügyminiszter?” – igyekezett bagatellizálni a Jobbik által jelentett kihívást március közepén G. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatója. A saját meghatározása szerint „a rendszer igazságait védő” politológus arra a több elemző által is hangoztatott véleményre utalt, hogy a Jobbik nem kormányképes párt. Ez azonban nem változat a tényen, hogy a Jobbik a közvélemény-kutatások alapján már a Fidesz sarkában van, a tapolcai időközi választáson pedig a szavazók többsége, ha nem is a kormányzásra, de a körzet képviseletére igenis alkalmasnak ítélte a szélsőjobboldali pártot.

Vona Gábor pártelnök messzemenő következtetéseket vont le a lélektanilag valóban fontos győzelemből. Hétfőn arról beszélt a parlamentben, hogy a kormányváltó hangulat után immár van kormányváltó erő is, ez pedig a Jobbik. A pártelnök arra szólította fel a Fideszt és az MSZP-t, hogy fejezzék be a „nácizást, nyilasozást”, és fogadják el, hogy „a Jobbik egy néppárt”, aminek programja radikális ugyan, de egyre több ember számára válik választható alternatívává.

A Jobbiknak valóban igen részletes programja van, néhol egészen apró részletekbe menően, de a „hogyan?” és főleg a „miből?” kérdésre szinte mindenhol hiányzik a válasz. A Vona által vadhajtásoknak nevezett szélsőséges mondatok is fel-felbukkannak a szövegekben, ráadásul sok szakterületen olyan emberek képviselik a pártot, akik finoman szólva sem fogták vissza magukat az elmúlt években.

A párt 2014-es választási programjából és szakpolitikusainak megnyilvánulásaiból szemezgetve megpróbáltuk elképzelni, mi történne az országgal, ha valóban hatalomra kerülne a Jobbik, és hogyan állna fel Vona Gábor kormánya.


Rendvédelem

Tippünk a miniszteri posztra: Mirkóczki Ádám
„Beszéljünk a visszaesők kémiai kasztrálásának lehetőségéről. Nem ördögtől való, rengeteg országban működik.”
Országgyűlés, 2013. június 17.

„A cigánybűnözés felszámolása céljából szükségesnek tartjuk a rendőrség megerősítését és a csendőrség felállítását, a törvények betartását és betartatását.”
Választási program, 2014



Ez a Jobbik igazi terepe, hiszen a párt megerősödésének egyik alapvető oka, hogy az emberek nem érzik magukat biztonságban, a radikálisok pedig igen kemény szavakat tudnak használni ebben a kérdésben. A Jobbik programjának régóta visszatérő eleme a csendőrség felállítása, de a programból nem derül ki, hogy ez mivel lenne hatékonyabb, mint a rendőrség. Az egyenruhás szervezetek száma ezen kívül is gyors növekedésnek indulna, hiszen lenne újra önálló határőrség, kormányőrség, tűzoltóság és polgári védelem (utóbbi kettő most a katasztrófavédelem alá tartozik), illetve rehabilitálnák a betiltott Magyar Gárdát is. A titkosszolgálatokat egységesen a Belügyminisztérium alá rendelnék.

Bár Vona Gábor nagy erőkkel próbál visszavenni a szélsőséges imázsból, a cigánybűnözés kifejezést továbbra sem tudja elengedni a párt, sőt, hivatalosan is bevezetnék a bűnelkövetők etnikai hovatartozásának nyilvántartását. A Jobbik hisz a „law and order” jogfelfogásban is, vagyis a minél szigorúbb büntetések visszatartó erejében. A halálbüntetés visszaállítása mára a kérdésről folytatott „társadalmi vitává” szelídült, de megmaradt a kémiai kasztrálás követelése az szexuális erőszaktevőkön, illetve továbbra is visszatérő eleme a jobbikos megszólalásoknak, hogy túl jók a börtönviszonyok. Erre szerintük az a megoldás, hogy önfenntartóvá kell tenni a börtönöket, a hosszú időre ítélteket pedig külföldre küldenék „bérrabtartásba”.


Szociális és családügy

Tippünk a miniszteri posztra: Sneider Tamás
„Egészen mostanáig némán tűrték az emberek Közép-Európában, Magyarországon, hogy húsz év alatt mintegy ezer magyar származású személyt cigány bűnözők öljenek meg országunkban.”
Országgyűlés, 2010. október 20.

„A család védelmére van szükség a deviáns magatartásformákat és alternatív együttélési normákat hirdető családellenes liberális támadásokkal szemben.”
Választási program, 2014



A Jobbik szociálpolitikai programja kertelés nélkül kimondja, hogy a szociális problémáknak etnikai vetülete van, és azt is, hogy az ellátási rendszert a „fegyelmezés” eszközeként akarják használni. Ugyanazon az oldalon szerepel, hogy támogatni akarják a gyermekvállalást, és hogy véget vetnek a „megélhetési gyerekvállalásnak”, illetve a juttatásokat nemcsak iskolába járáshoz, hanem egyéb feltételekhez is kötnék, különbséget tennének „érdemes és érdemtelen” közt.

A néppártosodás egyik fontos eleme, hogy a Jobbik nyit a nyugdíjasok, vagy a nyugdíj előtt állók felé, és kifejezetten sokat foglalkozik ezzel a kérdéssel. Kiterjesztenék a férfiakra is a 40 év munkaviszony utáni visszavonulás lehetőségét – ennek költségeiről nincs szó a programban –, visszaállítanák egyes szakmákban a korkedvezményes nyugdíjat, és egyéni számlás nyugdíjrendszert vezetnének be, amiben jutalmaznák a gyermekvállalást is.


Egészségügy

Tippünk a miniszteri posztra: Gyenes Géza
„A vágott dohány cigarettává sodrása vagy cigarettahüvelybe töltése viszonylag hosszadalmas manuális tevékenység, így kevesebb ideje jut a dohányzó embernek a cigarettázásra és kevesebbet is dohányzik, ezáltal az egészségét kevésbé károsítja.”
Módosító indítvány arról, miért nem kell emelni a vágott dohány jövedéki adóját, 2011. június 14.

„A magyar nemzet nem beteg, hanem a magyar nemzetet megbetegítették.”
Választási program 2014

A Jobbik programja igazán nagyvonalúan kezeli az egészségügy örökzöld kérdését, hiszen azzal kezdik, hogy vissza kell adni az ágazatnak a „korábbi kétszer ezermilliárdos jogtalan elvonást”, ingyenessé tennék a fogászati ellátást, és természetesen jelentősen megemelnék a dolgozók bérét. A forrás látszólag megvan: a több munkahely több járulékfizetőt jelent, leválasztanák a táppénzellátást az egészségügyi kasszáról, illetve a hatékonyság javulásától is sokat várnak Érdekes, hogy ezen a téren a Jobbik már-már liberális, hiszen szektorsemlegesen finanszírozná az állami, egyházi és magánintézményeket, sőt, kiegészítésként működhetnének magánbiztosítók, és még profitorientáltak is lehetnének az egészségügyi szolgáltatók.


Oktatás

Tippünk a miniszteri posztra: Dúró Dóra
„Wass Albert több regényét is kötelező olvasmánnyá tesszük”
Kampányvideó, 2014


Dúró Dóra, Jobbik


Elképzelni is nehéz, mi történne az iskolában, ha valóban kormányra kerülne a Jobbik. A párt teljesen újraírná az alaptantervet, hogy minden gyerek megismerjehazánk valódi történelmét”, és olyan tudományos alapvetéseket is „eltörölne”, mint a finnugor nyelvrokonság, mely elmélet kidolgozására szerinte „a Habsburg-ház politikai megrendelésére, a magyar nemzeti öntudat tudatos megroppantása céljából került sor.” Helyette „a magyar kollektív emlékezetben megőrzött, „több ezer éves származástudatot, a Hunor-Magor örökséget” helyezné vissza „az őt megillető helyre”, elsősorban az iskolai tankönyvekben, de a további kutatásokra létrehoznának egy Magyar Őstörténeti Intézetet is.

A Jobbik azzal nincs egyedül, hogy felszámolná a központi fenntartót, a Kliket, de az elképzelt jövőről némileg homályosan fogalmaznak:. Programjuk szerint „az állam és az önkormányzatok szoros együttműködésével” képzelik el a közoktatási rendszert, de „a tisztességesen működő” alapítványi iskolák is fennmaradhatnak.

Megszüntetnék a kétszintű érettségit, és visszaállítanák az egyetemi felvételit, felülvizsgálnák a bolognai rendszert, és növelnék az államilag finanszírozott helyek számát a felsőoktatásban.

Természetesen az oktatási programban is külön foglalkozik a párt a cigánysággal, de persze véget vetne „az erőltetett, politikai indíttatású iskolai integrációnak”, vagyis speciális osztályokat hoznának létre „a különböző képességű tanulók” számára. Nem kertelnek, világosan leírják, hogy bentlakásos iskolák hálózatát képzelik el „a cigányság leszakadó részeinek tanulásra, munkára nevelésére”. De legalább ingyenes lesz az állami mobilinternet.


Külpolitika

Tippünk a miniszteri posztra: Gyöngyösi Márton
„Pont itt lenne az ideje, hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára.”
Országgyűlés, 2012. november 26.

„Véget vetünk a külpolitikai tabukérdések kerülgetésének, mint amelyek például az Európai Unió gyarmatosító politikája, az Egyesült Államok igazságtalan háborúi vagy a cionista Izrael világ- és országhódító törekvései.”
Választási program, 2014


Gyöngyösi Márton


A Jobbik hivatalosan ma már nem akar azonnal kilépni az Európai Unióból, de felülvizsgálná a csatlakozási szerződést, illetve programjuknak van egy sor eleme, ami összeegyeztethetetlen az EU alapelveivel. „Újraértékelnék” a NATO-tagságot is, ami a gyakorlatban szintén kilépést jelentene. A magyarázat szerint a szervezet nem garantálja, ellenkezőleg, veszélyezteti Magyarország biztonságát, mivel az első vonalban leszünk, mikor az oroszok lecsapnak.

A Jobbik igazán komolyan venné a keleti nyitást, és szorosabbra fűzné a kapcsolatokat az arab államokkal, Iránnal és Afrika feltörekvő országaival is. Törökország és Oroszország mellett Németországot tekintenék a legfontosabb partnernek, ami kissé furcsa annak tükrében, hogy közben kihátrálnának a németek által dominált EU-ból, illetve összehoznának egy lengyel–magyar–horvát tengelyt, ami elképzelésük szerint ellensúlyozná a nyugati befolyást.


Nemzetpolitika

Tippünk a miniszteri posztra: Szávay István

Csak akkor támogatjuk Szerbia és Ukrajna euro-atlanti integrációját, ha az ott élő magyar nemzeti közösségek az önrendelkezés legszélesebb lehetőségeit kapják meg.”
Választási program, 2014

A Jobbik programja szerint külön minisztérium foglalkozna a határon túli magyarsággal. Ennek a területnek a szószólója jelenleg Szávay István, akit Romániából és Ukrajnából is kitiltottak, így nem nehéz elképzelni, milyenek lennének a kapcsolatok a szomszédos országokkal. Ezt persze a párt büszkén vállalja is, hiszen például a programban is szerepel, hogy „védhatalmi státuszt” követelnek Magyarországnak, illetve az autonómia megadását az EU-csatlakozás feltételéül szabnák. A Jobbik gazdasági értelemben expanzióba kezdene a határon túl, jelentősen megemelnék a magyar költségvetési támogatást, illetve adókedvezményekkel ösztönöznék a magyar vállalkozások megtelepedését a magyarlakta területeken.


Honvédelem

Tippünk a miniszteri posztra: Tián József ny. ezredes
„A Jobbik véget vet annak a szolgai hozzáállásnak, hogy magyar katonákat áruba bocsássuk, és ezzel feladjuk a nemzetközi missziókban való részvétellel kapcsolatos mérlegelési lehetőségeinket.”
Választási program, 2014

A NATO-tagság elvetésével párhuzamosan a Jobbik elképzeléseiben egy Ausztriához vagy Svájchoz hasonlatos semlegesség képe lebeg, aminek persze előfeltétele lenne az erős hadsereg. Ehhez képest óvatos duhaj a párt, hiszen a programjukban csak az szerepel, hogy a mai körülbelül duplájára, 50 ezer főre emelnék a Honvédség létszámát, és a sorkötelezettséget sem vezetnék be. Utóbbi helyett a tartalékos rendszert erősítenék meg, kedvezményekkel bátorítanák a jelentkezést. A hadi költségvetést is megemelnék, de ennek mértékéről hallgat a választási program, csak arról ír, hogy a hazai hadiipar felfuttatásával fegyvereznék fel a honvédséget.


A Jobbik gazdaságpolitikai elképzeléseivel külön cikkben foglalkozunk majd.