Ilyen jó állami reklámot régen kapott magánbiznisz

Fotó: MTI / Kollányi Péter

-

A lakás-takarékpénztárak lubickolnak a jelenlegi piaci környezetben: 10 százalék feletti fix hozamot ígérnek, és még a kormány is róluk beszél. Ez utóbbi azonban a vesztüket is okozhatja. Kérdés, hogy a helyükre megálmodott nemzeti otthonteremtési közösség a takarékpénztárak bázisán jöhet-e létre.


Hogyan tudna bebetonozni magának évi 72 ezer forint állami támogatást 20 évre? - győzköd a Fundamenta Lakáskassza üzletkötője. - Ráadásul fix hozamot garantálunk, a végén pedig fix kamatra vehet fel kölcsönt. Kell ennél több? Húsz év múlva lesz a gyerekének 15-16 millió forintja arra, hogy lakást vásároljon. És ez az ajánlat, lehet, hogy már csak néhány napig él! - próbál mindenképpen döntésre kényszeríteni a lakás-takarékpénztár (ltp) egyik munkatársa.


A siettetés most valóban nem csupán marketingfogás. Nagy tételben ugyanis nem lehetne fogadni arra, hogy a lakás-takarékpénztárak kedvezményei azután is fennmaradnak, amikor elindul a kormány által elképzelt nemzeti otthonteremtési közösség (nok). Rogán Antal január közepén, amikor a nok létrehozását bejelentette, ezt tavaszra prognosztizálta. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter azt sem titkolta, hogy a nok rendszerével, amelynek alapja az állampolgárok "közösségi kezdeményezése" a lakáskasszáknak kívánnak versenytársakat teremteni. Ilyen rövid átfutási idővel azonban nehéz elképzelni, hogy egy teljesen új infrastruktúrán jönne létre.

Éppen ezért szakmai berkekben az terjedt el, hogy ezt az üzleti lehetőséget a takarékszövetkezetek kapnák, amelyeknek stratégiai partnere a jelzálog-hitelezésben erős FHB Bank és a Magyar Posta lenne. Kérdésünkre a Miniszterelnökség ezt nem erősítette meg, de nem is cáfolta. Név említése nélkül ennyit közöltek:


a kormány szigorú törvényi garanciákat kíván rögzíteni arra, hogy a Nemzeti Otthonteremtési Közösség pénzügyileg, jogilag és fogyasztóvédelmi szempontból is erős, megbízható szolgáltató legyen.

A pénzügyi triónak az az előnye, hogy az FHB révén van tapasztalatuk a lakáspiacon, a takarékszövetkezetek és a Magyar Posta pedig rendelkezik azzal a fiókhálózattal, amellyel könnyen utolérhetők az ügyfelek. Aki pedig elnyeri ezt az üzletet, az értelemszerűen jelentős forgalomnövekedésre számíthat, miközben rajta keresztül folyik át az évi több 10 milliárd forint állami támogatás is.


lakástakarék, malacpersely

A lakáscélú előtakarékosság lényege az, hogy a kassza 4-10 évig betéteket gyűjt, amelyek után a futamidő lejártakor, a betéttel megegyező összegű kedvezményes kamatozású lakáscélú hitelt lehet felvenni. A befizetéseink után nem kell kamatadót fizetni, sőt, az állam 30 százalékos, éves szinten legfeljebb 72 ezer forintos támogatást is kínál.

A kormány tervei szerint a nok esetében is hasonlóak a feltételek, ám az igényelhető támogatás éves szintje magasabb lenne. Cserében viszont tíz éven belül új lakást kellene építeni belőle.

Válaszában a Miniszterelnökség úgy fogalmaz, hogy "a jelenlegi lakástakarék-pénztárak mellett olyan megtakarítási formákat részesít előnyben", amelynek eredményeképpen a megtakarítás során új lakások jönnek létre Magyarországon. A kormány szerint erre azért van szükség, mert a mostani lakás-takarékpénztárakban mintegy egymillió embernek van megtakarítása, amit az állam évi 50 milliárd forinttal támogat, viszont ezekből a megtakarításokból csak kevés új lakás épül. A cél az, hogy aki belép majd az otthonteremtési közösségbe, az 10 éven belül lakáshoz jusson, és ehhez állami támogatást is igénybe vehessen.

A közösségi finanszírozás veszélyei

A Miniszterelnökség mindenesetre nem véletlenül hangsúlyozza, hogy fogyasztóvédelmi szempontból is megbízható szolgáltatót akar. Az első kritikák ugyanis éppen azért érték a kormány új elképzelését, mert fogyasztói csoportokról beszélt. Márpedig az elmúlt években a fogyasztói csoportokról főként olyankor volt szó, amikor egy piramisjáték-szervező kifosztotta a gúla alsóbb régióiban elhelyezkedő palimadarakat.

"Drága dolog az állami támogatásokat mikroszinten folyósítani, mert kockázatos és nehezen ellenőrizhető. Ezért szokták centralizálni az ilyen modelleket" - érvelt egy neve elhallgatását kérő szakértő amellett, hogy miért hasznosak a piaci alapon működő lakás-takarékpénztárak. Az államnak ugyanis nem egyenként kell ellenőriznie a támogatottakat, hanem helyette egy - tőle független - intézményrendszer vállalja át ezt a feladatot. Ez pedig ügyfelek adatainak nyilvántartásával és a számlák bekérésével egyidejűleg ellenőrzi is az állami támogatások szabályos felhasználását.

A szakértő korábban a Gazdasági Versenyhivatal lakástakarékokról szóló tanulmányának egyik társszerzője volt. A 2011-ben készült írásban azt prognosztizálták, hogy a lakás-takarékpénztárak támogatása napjainkra már évi 40-50 milliárd forintot emészt fel az állami költségvetésből, és ez az összeg 2020-ra 100 milliárd forint fölé kúszik.


Forrás: Gazdasági Versenyhivatal


A trendvonalat hajszálpontosan lőtték be. És amit akkor még nem tudhattak: idén egy újabb állami támogatás, a csok (családi otthonteremtési kedvezmény) is belépett, amely a legóvatosabb becslések szerint is annyi közpénzt vihet el, mint a lakástakarék, vagyis idén mintegy 50 milliárd forintot, 2020-ban pedig már bő 100 milliárdot.

Az OTP Lakás-takarékpénztár vezérigazgató-helyettese, Köntös Péter azt mondja, a csok számukra nem konkurencia. A két támogatás nem zárj ki, sőt, jól kiegészíti egymást. (Arról, hogy a csok és a lakástakarék kombinációja milyen előnyöket kínál, itt olvashat.)

Az állam ráadásul komoly bevételektől esne el, ha visszafogná a lakástakarékokat. Az ltp-k évente 250 milliárd forintot fizetnek ki ügyfeleiknek, és ennek a túlnyomó része az építőiparba megy. A számlabemutatási kötelezettség miatt ezzel fehérítik az ágazatot. Az ebből befolyó adó- és járulékbevétel - a lakáskasszák számításai szerint - nagyobb, mint az állami támogatás összege. Ráadásul az ltp-k a megtakarítások nagy részét állampapírban tartják, és ez az együttesen 500 milliárd forintnyi summa már jelentős tényező az államadósság finanszírozásában.

A nok - az eddigi ismeretek szerint - ugyanakkor olyan, mint egy klasszikus vásárlói csoport. Köntös Péter szerint egy ilyen rendszerben a tagok jócskán ki vannak egymásnak szolgáltatva. Ha csak néhány nem fizetnek rendesen, az már rontja a többiek lakáshoz jutási esélyeit. Ezek az induló közösségek ráadásul az első években komoly tőkét igényelnek, amit vélhetően az államnak kell előteremtenie.

A lakás-takarékpénztárak mérlegbeszámolói alapján látni lehet, hogy a most már három lakáskasszát egyesítő Fundamentának az első 10 üzleti évben 20 milliárd forint volt a vesztesége. Vagyis a NOK elég sok pénzbe kerülhet majd az adófizetőknek.

A mintául vett angolszász gyakorlat, a building society sem volt mentes a buktáktól. A 2007-2008-ban kirobbant pénzügyi válság idején számos building society ment csődbe - emlékeztet a Városkutatás Kft. ügyvezetője, Hegedüs József.

Nagy-Britanniában az egyik legnagyobb állami mentőakció éppen a közösségi finanszírozási alapokon indult Northern Rock nevéhez fűződik, amelyet csak a brit jegybank 55 milliárd fontos kölcsöne és az összes megtakarításra kiadott állami garancia mentett meg. Amerikában pedig a kilencvenes évek elején mentek tönkre az otthonteremtő közösségek, amikor egy inflációs hullám idején a fixre ígért hitelkamatok mellett meg kellett emelniük a betéti kamatokat, amit már nem tudtak kigazdálkodni.



A lakástakarékok kockázata

Nálunk a lakáskasszák jól átvészelték a válságot, sőt esetenként még profitáltak is belőle, mivel a lakáskasszákban összegyűlt megtakarítások szerepet kaptak a devizahitelek kiváltásában. Ám az ltp-k sem mentesek a rizikótól, még akkor sem, ha Európa-szerte elterjedt konstrukció, sőt nyugatabbra a háztartások jóval nagyobb arányban élnek ezzel az öngondoskodási lehetőséggel, helyenként a lakosság több mint felének van ilyen megtakarítása. Magyarországon 1,3 millió szerződés és 2 millió ügyfél van, vagyis minden ötödik ember bízza a pénzét lakás-takarékpénztárra.


Hegedüs József arra hívta fel a figyelmet, hogy a Világbank már korábban is támadta ezt a konstrukciót, mert pillanatok alatt bedől, ha nincs új belépő a piacra. Márpedig most ez a veszély fenyeget, ha a nok elszívja az előtakarékoskodásra kész családokat a lakás-takarékpénztáraktól.

És akkor még nem is beszéltünk arról az eshetőségről, hogy az állam a nok létrehozásával nem megduplázza a költségvetési támogatást, hanem átcsoportosítja a lakástakarékoktól az otthonteremtési közösségek felé. Márpedig a gyakorlatban a Fundamenta üzletkötője erre tett utalást, a gyermekek nevére köthető húszéves konstrukció mellett érvelt, és nem biztos, hogy ez puszta marketinges duma volt.


Matolcsy György

Matolcsy György 2011-ben a Fundamenta Lakásvásáron


Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként hirdette meg 2011-ben egy lakásvásáron az új otthonteremtési programot, amelyben 10-12 eszközt ígért az építkezések fellendítésére.

Bár az esemény rendezője akkor éppen a Fundamenta volt, a kormány most leplezetlenül kritizálja az immár négy lakás-takarékpénztárat (a Fundamentán és az OTP-n kívül az Erste és az Aegon működtet lakástakarékot), mondván, hogy betéteseik inkább felújításban gondolkoznak, mintsem építkezésben.

Ez pedig az állami támogatás szempontjából lyukas vödröt jelent, hiszen a kormány hiába ontja bele az immár 50 milliárd forintot évente, a kisebb-nagyobb lakásfelújítási munkák nincsenek érdemi hatással a hőn áhított, de lanyhuló gazdasági növekedésre - vélik kormányzati berkekben. Márpedig a Fidesz csak akkor tudja fenntartani szavazói bázisának rajongását, ha a középosztály és a felső középosztály továbbra is élvezi a kormánypárt újraelosztási politikájának előnyeit.

Ez pedig rövid úton megpecsételheti a lakáskasszák sorsát, hiába fedezték fel az elmúlt két évben oly sokan, hogy az államilag is garantált 10-12 százalékos hozam manapság behozhatatlan summa és biztonság.