Ilyen, ha egy ország a maga javára fordítja a menekültáradatot

Fotó: MTI / Balogh Zoltán

-

Németország tudatosan készül a bevándorlók érkezésére. A menekültek már három hónap után munkát vállalhatnak, és könnyebb lesz a balkániak elhelyezkedése is. Az amúgy is száguldó német gazdaság így még gyorsabban növekedhet. Ezért mondhatta a német alkancellár, hogy Németország évente félmillió menekülttel minden további nélkül elboldogul.


A német belügyminiszter szerint hat héten belül törvény lehet abból a javaslatcsomagból, amelyet a kormány várhatóan szeptember 24-én fogad el a menekültáradat kezelésére. Bár a menekültek munkavállalása eddig sem volt lehetetlen, most tovább könnyítik a nem európai uniós országból érkezők elhelyezkedési lehetőségeit.


A részletekből az is kiderül, hogy bár mindez új munkalehetőségeket is teremt Németországban, versenytársakat is kapnak azok a kelet-európai munkavállalók, akik az elmúlt években hódították meg a német piacot. Márpedig körükben szép számmal vannak magyarok is. 2014. december 31-én hivatalosan 156 ezer 812 magyar élt Németországban, és a számuk évente 15-20 százalékkal növekszik. Ennek gazdasági súlyát pedig jól jelzi, hogy az ott élő magyarok tavaly csaknem egymilliárd eurót, akkori árfolyamon számolva mintegy 270 milliárd forintot utaltak haza.

A jogszabályi változtatásokkal most arra készülnek, hogy határozottan különválasztják a valóban háborús övezetekből érkező menekülteket és a menedékkérőknek eddig 40 százalékát kitevő balkániakat. Utóbbiak számára eleve lehetetlenné teszik, hogy menekültstátusért folyamodjanak, viszont a Bosznia-Hercegovinából, Macedóniából, Szerbiából, Koszovóból, Albániából és Montenegróból érkezőknek megkönnyítik a munkavállalást.

A zömében Szíriából és Afganisztánból érkező menedékeseket pedig az adóbevételek és a lakosságszám alapján szétosztják a tartományok között. Így például a legnépesebb Észak-Rajna-Westfáliába kerül a 21 százalékuk, a kelet-német Thüringiába - ahol a legtöbb menekültellenes gyújtogatás történt - alig 3 százalékuk.


Felgyújtott átmeneti szállás Németországban


A költségek

A német kormány 6 milliárd euró átcsoportosításáról intézkedett, ennek felét a tartományok között osztják el. Ebből 150 ezer téliesített szálláshely kialakítását finanszírozzák, de jut belőle az integrációra is, például nyelvoktatásra és a gyermekek iskolai oktatására is.

Potsdamban már konkrét számokról beszélnek, 124 tanárt keresnek erre a célra, bár azt még nem tudják, hol helyezzék el az osztályokat. A kelet-német tartományok mindenesetre máris jelezték, hogy a tervezett összeg a kiadásaiknak csak a negyedét fedezi.

A német kormány szociális lakások építésében is gondolkozik, a befektetőknek adókedvezményeket adna. A menekültek ellátásában 10 ezer új munkahellyel számolnak, a szövetségi rendőrség kötelékeibe pedig újabb 3 ezer embert vennének fel.


A haszon

A menedékkérőknek 3 hónapon keresztül ugyan tilos a munkavállalás, ám annak letelte után már kérhetnek engedélyt a helyi munkaügyi központoktól. A menekültstátust három évre lehet megkapni, ha pedig már négy éve Németországban tartózkodik valaki, akkor teljesen szabad az elhelyezkedés. Sőt, egyes esetekben már az első pillanattól: ilyen például ha valaki önkéntes munkát vállal, vagy olyan magasan képzett szakember, akit a munkaadók tárt karokkal várnak.


A német szövetségi munkaügyi hivatal augusztusi statisztikája szerint a top 10 olyan szakma, amelyen belül tízezrével vannak betöltetlen állások, a fémmunkás, az eladó, a logisztikus, a gép- és elektronikai technikus, a szállítmányozó, a gyógyszerészek és gyógyászati termékeket gyártó technikusok, valamint a vendéglátó- és élelmiszeriparban dolgozók.

Betöltetlen állás tehát bőven van, és a német iparkamarák már hónapok óta sürgetik a kormányt, hogy könnyítse meg a bevándorlók munkavállalását. A koalíción belül eddig nem volt egységes álláspont, de a hétfői egyezség arra utal, hogy győzött a gazdasági szereplők érvrendszere.

A német munkaerőpiac egyébként is nyitott a bevándorlókra. Egy uniós támogatással 2004 óta évente elkészülő mutatószám, a Mipex-index szerint a világ 38 országa közül, amelyek között ott van például az Egyesült Államok és Ausztrália is, Németország idén a tizedik helyen áll a bevándorlók beilleszkedésének egyszerűségében. Munkát pedig csak Svédországban, Portugáliában és Norvégiában kapnak könnyebben a bevándorlók, mint a németeknél.


A Mipex-index Németországban


A bevándorlóknak Svédországban a legkönnyebb az integráció, míg az Egyesült Államok csak a kilencedik. A tengerentúlon részben a választójog megszerzése a nehézkes.


A Mipex-index Svédországban


Magyarország a 23. helyen áll. Gyengék vagyunk a munkaerő-piaci mobilitásban, nem nyitott az oktatási rendszerünk és bevándorlóként nehézkesen lehet hozzáférni az egészségügyi ellátáshoz is. A diszkriminációt megakadályozó jogalkotásban viszont kifejezetten jól állunk, a hetedik helyen, közvetlenül a svédek után.


A Mipex-index Magyarországon


Az előny

A német gazdaság hosszabb távon mindenképpen igényli a friss munkaerőt. Most ugyan még elemében van, júliusban például minden eddigi rekordot megdöntött Németország exportja és importja (több mint 100 milliárd eurónyi német árut tudtak külföldön eladni), ám ez az erő részben a belső keresleten is múlik.

Csakhogy a német társadalom erőteljesen fogyatkozik. A ma még 81 milliós népesség 2060-ra már 70 millió alá apad. Így egyre idősebbeknek kellene eltartaniuk a még korosabbakat. A jelenlegi trend alapján 2060-ban két 65 éven aluli tartana el egy 65 éven felülit Németországban. Hacsak a migránsok segítségével nem fiatalodik a német társadalom. A britek például azért nem annyira befogadók, mint a németek, mert ott éppen ellenkezőleg, eleve gyors a növekedés: Nagy-Britanniának 2060-ra a jelenlegi 64 millióval szemben már több mint 80 millió lakosa lesz.


Nagyobb tömegeket is befogadtak már a németek

Németország 81,1 milliós népességéből már jelenleg is 10,9 millió a bevándorló, és 2014-ben a lakosság egyötödével számoltak úgy, mint aki bevándorlók leszármazottja. Az elmúlt bő fél évszázadban volt honnan merítenie Németországnak.


1945 után 13 millió németnek kellett új otthont találni Németországban a határok változása miatt, és további 4,5 millió németet telepítettek vissza az akkori Szovjetunióból és Kelet-Európából. Igaz, ők német származásúak, német anyanyelvűek voltak. 1955 után viszont 14 millió - ahogy akkoriban mondták - vendégmunkás érkezett Németországba a Mediterráneumból, olaszok, spanyolok és persze elsősorban törökök. Utóbbiak alkotják ma már a legnagyobb németországi kisebbséget. Ráadásul a kelet-német tartományok is ismerik ezt a műfajt, hiszen ott vietnami, kubai és alkalomadtán magyar vendégmunkások fordultak meg szép számban.

Ehhez képest már elenyésző a Szovjetunió szétesése után a 200 ezer zsidó befogadása, majd a boszniai háború idején 350 ezer menekült elhelyezése, illetve többségében integrációja a kilencvenes években.

Ha ezekkel a számokkal vetjük össze az évi 500 ezer szíriai menekültet, akkor már érthető, miért kevésbé aggodalmaskodnak a német vezetők és a mögöttük álló gyáriparosok, nagyvállalkozók, mint például a visegrádi országok. A munkaerőpiac alsóbb szintjein ugyanakkor nem kizárt, hogy lesz némi tülekedés Németországban is, és ezt akár a magyarok is megérezhetik.