Ilyen eredménnyel olcsóbban is adhatta volna a benzint a Mol

Fotó: MTI/MTVA / Máthé Zoltán

-

Az alacsony olajárak ellenére a magyar olajipari vállalat minden idők legjobb negyedéves eredményét érte el április és június között. Az egész évre várt 2,2 milliárd dollárnyi megtermelt jövedelem több, mint amennyit a magyar költségvetés az iskolákat fenntartó KLIK-re költ idén. A haszon többsége abból származik, hogy a finomítás után a cég csak részben adja át a vásárlóknak az olcsó nyersolajból származó árelőnyt.


A Mol egyedül a második negyedévben 179,5 milliárd forintos többletet hozott ki a termelésével, és bár ebből még lemegy az adó, a kamatok és az értékcsökkenés, ám az év egészében meg így is félezer milliárd körül lehet a vállalat profitja. Ez még az elemzői várakozásokat is meghaladja, hiszen részvényenként 566 forint nettó eredményre számítottak, a csaknem 180 milliárd forintból viszont egy-egy papírra 661 forint jut.

Más kérdés, hogy az alig lélegző Budapesti Értéktőzsdén még ez az eredmény is csak arra volt elég, hogy 0,4 százalékkal emelkedjen a Mol-részvények árfolyama.

A kutatás-kitermelés üzletág némileg visszaesett, hiszen kiestek például a szíriai olajmezők. A divízió eredménye az első negyedéves 61 milliárd forintról 54 milliárd forintra csökkent. A napi szénhidrogén-termelés 103,3 ezer hordót tett ki, így kissé elmaradt a májusban újrafogalmazott napi 105 ezer hordós szénhidrogén-termelési tervtől. Az Equilor Befektetési Zrt. elemzői szerint ugyanakkor jó hír, hogy a kurdisztáni és északi-tengeri hordók kompenzálták a csökkenő magyarországi és horvátországi kitermelést.

A feldolgozás-kereskedelem szegmens viszont soha nem látott eredményt ért el. Tovább javult a finomítói árrés. A szezonálisan erősebb kereslet lehetővé tette, hogy a Mol ne a teljes hasznot adja át a vevőknek abból, amit az alacsonyabb olajár lehetővé tenne, vagyis drágábban adja el a benzint, mint amennyibe a tavalyi profitmértékkel együtt került neki a nyersolaj, illetve az abból készített termék.

A társaság 1,5 milliárd dollárról 1,3 milliárd dollárra csökkentette idei beruházási keretét, de 10%-kal emelte éves eredmény-várakozását, amely így eléri a 2,2 milliárd dollárt.


Külföldi kockázatok

Simola József a gyorsjelentést követően úgy nyilatkozott, hogy az év második felében is kedvező külső környezettel számolnak, bár ez várhatóan nem lesz annyira pozitív, mint az év első felében. A MOL pénzügyi igazgatója azt is kiemelte, hogy Kurdisztánban erősödő politikai és kereskedelmi kockázatokat látnak. Ez vélhetően az Iszlám Állam előretörése miatt van.

Az Equilor az INA ügyében csak az év végi horvát parlamenti választások után vár érdemi előrelépést. Nyomás alatt lesz az új kormány: a Fitch Ratings hitelminősítő szombat hajnalban a korábbi stabilról negatívra rontotta Horvátország adósosztályzatának kilátásait. A hitelminősítő hozzátette, hogy az állami vállalatok privatizációs folyamatának elhúzódása szűkíti a teret a költségvetési megtakarítások előtt.

Az INA részvényeinek 49,1 százaléka a Mol tulajdonában van, de a horvátok szeretnék magukénak tudni az olajvállalat fölötti teljes irányítást. Ez azonban nyilvánvalóan pénzbe kerülne, miközben a nemzetközi piac inkább a takarékos gazdálkodást várja el a horvát kormánytól. Kérdés persze, hogy a Mol-nak megéri-e egyáltalán ragaszkodnia a második negyedévben még 10 milliárdos eredményt sem hozó INA-hoz. A horvátországi vállalat elavult olajfinomítóira rengeteget kell költeni, és nem tudni, mikor lehet újra beüzemelni a szíriai olajkutakat, amelyeknél a kitermelés joga az INA birtokában van.