Ilyen az ideális főnök

-

Szeret futni, kopasz, magas, mély a hangja és lányokat nevel – legalábbis, ha összevetjük az elmúlt években született, erről szóló kutatásokat. Persze olyat sem nehéz találni, amely cáfolja mindezeket az elméleteket.


Egy hierarchiában valaki addig menetel előre, amíg eljut alkalmatlansága maximális szintjére – így foglalható össze Laurence J. Peter kanadai pszichológus klasszikus, még a hatvanas években megfogalmazott alapelve. A világ azonban nagyot fordult azóta, és nyughatatlan kutatók tucatjai igyekeznek megállapítani, milyen tulajdonságok tesznek valakit jó, de legalább hatékony vezetővé.

Ezek közül számos egészen abszurd vizsgálat is napvilágot látott az elmúlt években. Ilyen az, amelyik a golfozás és a vezetés összefüggéseit taglalja. Ebben három amerikai kutató arra jutott:


az évente legalább 22 alkalommal golfozó vezetők cégei kevesebb hasznot termelnek és a piaci értékük is kisebb.

Az összefüggés egyszerűbb, mint gondolnánk: a kutatók szerint minél többet golfozik valaki, annál inkább a munkán kívüli hobbijainak él. Magyarul, kevésbé foglalkoztatja a saját cége sorsa.

A kutatói csapat nem aprózta el: 363 nagy tőzsdei cég vezetőjének golfteljesítményét vetette össze. És azt is sikerült megállapítania, hogy a válság után hirtelen divatba jött ez a sport: 2008-ban átlagosan kevesebb mint 12 alkalommal golfoztak évente, a következő években azonban már 17 körül volt az átlag. Ám azzal nem foglalkoztak, hogy ezt a vezetők együtt tették-e, vagyis milyen üzletek születhettek meg két ütés között.


Fitt vezetők

Amíg a golfot az előbbi kutatás inkább a lógás egy elegáns formájának tekinti, egy másik tanulmány a sportolás és a cégvezetés összefüggéseit taglalja. Annak is egy klasszikus formáját: a maratonfutást, ugyancsak a legnagyobb amerikai cégek vezetőinek körében. A kutatók ebben azt állapították meg, hogy a fittebb vezetők a szakmai életben is nagyobb terhelést bírnak, ami cégeik pénzügyi teljesítményét ugyancsak pozitívan befolyásolja.


Robert Iger, a Walt Disney elnöke az egészséges életmódot propagálja, de ő is maratonista


A valóság persze nem feltétlenül ez: a The Wall Street Journal 2013 elején idézett egy kutatást, amely szerint az amerikai cégvezetők kevesebbet dohányoznak ugyan, mint korábban, ám testtömegindexük alapján csaknem minden második túlsúlyosnak számít. Ez az amerikaiak hatvan százalékáról mondható el.

Az extrém terhelés azonban mindenkinek jót tesz – mutat rá egy friss kutatás, amely szerzőinek néhány hete a nevetséges, ám elgondolkodtató tudományos eredményeknek járó Ig Nobelt ért. A szingapúri-amerikai-brit együttműködésben készült tanulmány szerint nagyobb kockázatot vállalnak azok a vezetők, akik fiatal korukban valamilyen halálos tragédiát éltek át.


Széles mosollyal

A Washington Post összeállítása kevésbé komolyan vehető összefüggésekre rávilágító tanulmányokat is idéz. Ilyen a Psychological Science-ben négy éve publikált kutatás, amelynek szerzői, a Wisconsin-Milwaukee Egyetem kutatói azt vizsgálták, a cégvezetők fejformájából mennyire lehet következtetni a cég teljesítményére. Elaine M. Wong és csoportja 55 tőzsdén jegyzett cég férfi vezetőjének fejét méricskélte. Azért csak férfiakét, mert náluk állapítottak meg összefüggést a fejforma és a viselkedés között.

A centizgetés alapján úgy ítélték: azoknak a cége teljesít jobban, akiknek a feje szélesebb. Mielőtt azonban bárki ostobasággal vádolná őket, rámutattak egy másik összefüggésre is: ez a szabály elsősorban azoknál a társaságokra érvényes, amelyeknek a felső vezetése egyszerűbben gondolkodik. Ez ugyanis tekintélyelvű vezetésre utal, ahol valóban számít a kiválasztandó főnök kinézete.

Nem ez az egyetlen külső tulajdonság, amely alapján vizsgálták egy vezető sikerességét. Egy stockholmi kutatóintézetben öt évvel ezelőtt kalkulálták ki a magasság/kinevezés képletét. Eszerint a testmagasságnál minden tíz centiméter 2,2 százalékponttal növeli annak az esélyét, hogy valaki megszerez egy vezető pozíciót.

A Pennsylvania Egyetem a haj mennyisége és a vezetés összefüggéseit vizsgálva jutott arra, megéri fejet borotválni. A kutatók 344 embernek mutattak két fotót ugyanazokról a személyekről, az egyiken hajjal, a másikon haj nélkül. A résztvevők dominánsabbnak ítélték a kopasz verziót, sőt, az egyik tesztben még magasabbnak is becsülték a képen szereplőket. Az is kiderült: a legrosszabb a ritkuló haj, amely a férfiakat idősebbnek és kevésbé vonzónak mutatja.


Nem túl magas, de legalább kopasz Jeffrey Bezos, az Amazon főnöke


Az elmúlt évek kutatásaiból már-már tökéletes képet kapunk a topvezetők ideális külsejéről. Beleértve a hangjukat is, amely – nem túl meglepő módon – minél mélyebb, annál jobb. Két amerikai egyetem közös kutatócsoportja szerint a hangmagasság 22,1 hertzes mélyülése 440 millió dollárral értékesebb céget és 187 ezer dollárral magasabb éves fizetést jelez.

Mindezek alapján arra lehet következtetni, hogy az ideális cégvezető magas, izmos és kopasz, akár a 183 centi magas Bruce Willis, és lehetőleg olyan mély hangja van, mint Barry White-nak.


Céget is vezethetne


Ez azonban még nem minden. Bruce Willis egy friss kutatás alapján is alkalmas lenne a vezetésre. Ez arra mutat rá, hogy azok a cégvezetők, akiknek lányai vannak, a munkahelyet is kellemesebbé teszik, és inkább hajlanak arra is, hogy társadalmi felelősségvállalási programokra szánjanak pénzt. A kutatók elmélete szerint mindez azzal magyarázható, hogy a lánygyermekek figyelmesebbek, ami befolyásolja az apjuk hozzáállását is.

Hogy ez az anyákra is igaz-e, arra sajnos nem tudott választ adni a Harvard Business Review-nak adott interjúban Henrik Cronqvist, a kutatás vezetője. Mint elmondta:


a 379 vizsgált vezető közül mindössze 14 volt nő, ami olyan kicsi mintát eredményezett, hogy abból nem lehet következtetéseket levonni.

A kutatások értékét azonban nagyban csökkenti az a 2009-ben publikált, és szintén Ig Nobelt kiérdemlő tanulmány, amely a játékelmélet alapvetéseit figyelembe véve, számítógépes modellezéssel arra jutott:


bármilyen szervezet hatékonyságát növeli, ha a vezetőinek kinevezése teljesen véletlenszerűen történik.