Így vedelnek a magyarok

-

Míg összességében a legtöbb OECD-tagországban, így Magyarországon is csökkent az alkoholfogyasztás az utóbbi két évtizedben, a veszélyesnek számító ivás gyakoribb lett. A kedden közzétett jelentés szerint Magyarország továbbra is élen jár mind az alkoholizálás, mint az alkohol miatti halálozást tekintve. A fiatalok és a nők egyre többet isznak.


A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban évente – a legális forgalomba kerülő alkoholmennyiség alapján – átlag 9.1 liter tiszta szesz jut mindenkire, aki elmúlt 15 éves. A frissen kiadott jelentés szerint ebben a rangsorban Magyarország a 7. helyen áll az OECD 34 országa között a maga 11.4 literjével, sőt, az alkoholfogyasztás még kb. 17 százalékkal még csökkent is az elmúlt 20 évben. Csakhogy ehhez a mennyiséghez hozzájön még 2 liter a házi főzésből és az illegális fogyasztásból – ez az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése –, és a 13.4 liter tiszta szesszel, ahogy az alábbi térképen is látszik, Magyarország máris az élre kerül Európában.



Érdemes megjegyezni, hogy bár a jelentést most közölte az OECD, a felhasznált adatok nem a legfrissebbek. A szervezet ugyanis elsősorban a WHO 2010-es és 2011-es, másrészt az európai diákok alkohol- és drogfogyasztási szokásait vizsgáló ESPAD 2011-es adatait veszi alapul, míg a magyar KSH utoljára 2009-ben végzett részletes felmérést .

Magyarország mérlege a jelentés, illetve a hazai adatok alapján így néz ki:



A gazdag nők többet isznak

Miközben a sztereotípiák arról szólnak, hogy a szegényebbek, illetve a kevésbé iskolázottak előbb kezdenek és többet fognak inni, addig az OECD jelentése szerint a felmérések egészen mást mutatnak: mind a nők, mind a férfiak között többen nyúlnak a pohárhoz, ha nagyobb a jövedelmük és több iskolát végeztek.

Ennek ellenére az egészségügyi és társadalmi szempontból veszélyesnek tartott alkoholizálást vizsgálva a férfiaknál fordul a kocka: alacsonyabb társadalmi státuszúaknál valószínűbb, hogy sokat és/vagy gyakran fognak inni, a nők közül azonban a gazdagabbak és a tanultabbak azok, akiknél gyakoribb a „kockázatos” ivás.

Az OECD szerint Magyarországra nem túlságosan jellemző az úgynevezett binge-drinking, vagy HED (heavy episodic drinking), vagyis az, amikor valaki szándékosan leissza magát, illetve egyhuzamban 4-6 italt is iszik. A jelenséget rohamivásnak is nevezik. A WHO adatai szerint azonban a nem absztinensek egyharmada egy hónapon belül legalább egyszer lerészegedik, pontosabban megiszik legalább 60 gramm tiszta alkoholnak megfelelő szeszt. Itt is igaz, hogy míg a férfiaknál inkább az alacsonyabb társadalmi státuszban lévőkre jellemző, hogy a sárga földig leisszák magukat, addig a nőknél pont fordítva van.

A jelentés alapján összességében is kimondható, hogy mind Magyarországon, mind a többi OECD-tagállamban egyre több alkoholt fogyasztanak a nők, valamint a fiatalkorúak is.


A vásárlási tilalom nem sokat ér a középiskolásoknál

A 2011-es ESPAD-jelentés szerint 8-9-10. évfolyamos magyar fiatalok egy hetede (13.5%) legalább havi hat alkalommal fogyaszt valamilyen szeszes italt, és minden ötödik (20,8%) legalább havonta lerészegedik.

A 17-18 éves kamaszok 92 százaléka ivott már alkoholt, a fiúk 64, a lányok 41 százaléka pedig legalább kétszer volt már részeg.


Egyértelműen alkohol okozta betegségek, betegszám (2013)


Magyarország májzsugorban is jobban teljesít

2005-ben mind a férfiak, mind a nők között Magyarországon haltak meg legtöbben alkoholos májbetegség miatt Európában. Az alkoholisták számát egyébként hagyományosan az alkoholos májzsugorban elhunytak számának alapján becsüli a KSH. A 2013-as becslés szerint ez 390 ezer ember, ami egynegyede a szakemberek által becsült 1.5-2 millió problémás ivónak.

Az ország teljes alkoholfogyasztásának 90 százalékát a legtöbbet ivó 20 százalék mondhatja magáénak. A jelentés szerint négyötödük esetében csökkenne a túlzott mértékű alkoholfogyasztásból eredő elhalálozás kockázata, ha heti egy egységgel – egy kis pohár borral – kevesebbet fogyasztatnának.


A titkos magyar alkoholstratégia kanyargós útja

A jelentés külön elemzi az egyes országok alkoholstratégiáját, amelybe például az adók, valamint a hirdetés, illetve a vásárlás korlátozása is beletartozik. Míg Magyarországon a sofőrökre vonatkozó zéró tolerancia szinte egyedülálló Európában, addig nemzeti alkoholstratégia gyakorlatilag nincs. Annak ellenére sem, hogy 2006-ban, aztán 2009-ben, majd 2014-ben is nekifutott a mindenkori kormányzat. A felelős szervezetek többször átalakultak, de a stratégia, legalábbis papíron, állítólag elkészült. Az viszont rejtély, hogy miért nem hozták nyilvánosságra.

2008 decemberében Székely Tamás akkori egészségügyi miniszter afelől nyugtatta meg a fideszes Ékes Ilona képviselőt, hogy “természetesen nincs szó arról, hogy a tárca lesöpörte volna az Alkoholpolitika és Stratégia című dokumentumot. Ellenkezőleg. A 2006-os dokumentum aktualizálása és konkrét cselekvési tervvel történő kiegészítése jelenleg történik az Országos Addiktológiai Centrum (OAC) és az érintett szakmai szervezetek bevonásával . A dokumentum legfontosabb elemeit felhasználtuk továbbá a mentális egészség javítását célzó Lelki Egészség Országos Programban is.”

Az OAC az Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központ (OSZMK) önálló szervezeti egységeként működött akkor, amely átvette a stratégiát eredetileg kidolgozó, de 2008-ban megszüntetett Országos Addiktológiai Intézet kutatási és adatgyűjtési feladatait.

Az OSZMK 2011-ben beolvadt az Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézetbe (EMKI) az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézettel (ESKI), az Országos Gyógyszerészeti Intézettel (OGYI), és az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézettel (ETI) együtt. Az új központ, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) látta el a kórházak felügyeletét is.

A 2006-os és a 2009-es változat még nyilvános volt, csak éppen nem került a parlament elé. Aztán 2014. májusában a kormány bejelentette, hogy egyeztetés előtt áll az elkészült Nemzeti Alkoholstratégia, amelyet az Országos Addiktológiai Centrum dolgozott ki az egészségügyi államtitkárság koordinálásával.

A VS.hu akkor Az Országos Addiktológiai Centrumtól azt az információt kapta, hogy a tervezet gazdája az egészségügyi államtitkárság, és csak az államtitkárság jogosult bármilyen információt adni a tervezetről.

Az Emmitől pedig - még tavaly nyáron - a következő válasz érkezett: „Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság koordinálásával az Országos Addiktológiai Centrum munkatársai elkészítették a Szakpolitikai Program az Alkoholprobléma Visszaszorítására 2014-2018 című dokumentum tervezetét. Ez a tervezet jelenleg társadalmi egyeztetés előtt áll. A tervezetről a társadalmi egyeztetést követően tudunk nyilatkozni.”

A Nemzeti Alkoholstratégiáról azóta nincs hír, viszont az Európai Parlament éppen idén áprilisban hozott állásfoglalást arról, melyben olyan új uniós alkoholstratégiát sürgetnek, amely például foglalkozik a fiatalkorúak alkoholfogyasztásával is.


Így iszik a világ

A csupán a legális forgalomból származó adatok alapján Észtországban, Ausztriában és Franciaországban isznak a legtöbbet. Számos dél- és közép-európai országban, ahol korábban nagyon magas volt az alkoholfogyasztás, csökkent, míg több észak- és közép-európai országban – például Észtország, Norvégia és Lengyelország – nőtt.


Az elmúlt húsz évben Kanadában, Németországban és Olaszországban is gyakoribbá váltak a rendszeres nagy ivászatok – ez heti egyszeri alkalommal öt, vagy több szeszes ital gyors egymásutánban való elfogyasztását jelenti – a fiatal felnőttek körében, míg Franciaországban a férfiak, Új-Zélandon a nők körében vált népszerűvé a féktelen ivászat. Az Egyesült Államok esetében egymásnak ellentmondó adatok születtek a fiatalok nagy ivászatairól, Angliában és Írországban pedig csökkent a fiatalok féktelen italozásainak aránya a vizsgált időszakban.


Ezt a cikket a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által gondozott gyerekek illusztrálták. Az alapítvány 2500 hátrányos helyzetű gyereknek ad meleg, szerető otthont és biztonságot. Segítse őket adója 1%-ával!