Így tényleg nem fog működni Európa nagy menekültterve

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

A lapunk által megismert részletek alapján működésképtelennek tűnik az Európai Bizottság által összeállított tervezet a 160 ezer menekült uniós letelepítésére. Papíron nagyon európaiak a szabályok, de a valósághoz nem sok közük van.


Képzeljük el, hogy a magyar kormány képviselői a nálunk állomásozó észt, bolgár, német, brit, svéd, holland, szlovák stb. menekültügyi szakértőkkel, plusz a menekült státuszért folyamodóval leülnek, és részletesen megtárgyalják, hogy

  1. a menekültnek hol lenne kedve az Európai Unióban letelepedni,
  2. milyen képzettséggel, nyelvtudással rendelkezik, hol vannak esetleg már rokonai,
  3. ezek alapján melyik országban lenne a legnagyobb esélye az integrálódásra,
  4. a kiszemelt ország szívesen látja-e az illetőt, e) amennyiben nem, melyik másik tagállam fogadná be.

Mindezt 54 ezerszer egymás után, hiszen a Jean-Claude Juncker által előterjesztett, mindenki által csak kvótarendszernek nevezett tervben ennyi menekültet fogadnának be Magyarországról. (Ezt részletesen itt elemeztük.) Az olasz hatóságoknak 50 400, a görögöknek „csak” 15 600 ugyanilyen eljárásra kellene felkészülniük a fentiek alapján, ha az Európai Tanács végül igent mond a tervre.


Megosztott Európa

Márpedig a jóváhagyás valószínűnek látszik, mert a kvóta mellett sorakoztak fel az EU nagy, népes, és befolyásos tagállamai, többek között Németország, Hollandia, Svédország, Olaszország, Franciaország, Ausztria és Spanyolország is. A tervet ellenzi ugyanakkor mindegyik V4-es tagállam, a három balti ország, valamint Dánia, bár utóbbinak nem kell benne részt vennie. Nagy-Britannia, és Írország az uniós szerződés értelmében eldöntheti, beszáll-e.


Összeül egy bizottság, és egyenként elosztja a menekülteket


A terv legkritikusabb pontja, hogy – ha valamilyen csoda folytán működőképes is lenne az elosztási mechanizmus – hogyan egyeztessék össze a schengeni rendszert, az emberek szabad mozgásának elvét az EU-n belül azzal, hogy a kvóta alapján mondjuk Romániába, Lettországba, vagy Portugáliába került menekült ne fogja magát, és utazzon az első adandó alkalommal Németországba, ahová a legtöbben igyekeznek.

Erre egy illetékes bizottsági forrás is csak annyit tudott mondani, hogy a menekülteknek regisztrálniuk kell majd magukat, szociális ellátást csak abban a tagállamban kaphatnak, ahová a kvóta szerint kerültek, és a letelepítést végző ország kormánya eldöntheti, hogy a szociális juttatásokat nem pénzben, hanem természetben – akár napokra elosztva – nyújtja majd.

Csakhogy az továbbra is életszerűtlen, hogy egy szegényebb tagállamból nem fog egy menekült útnak indulni, és akár feketén is munkát vállalni Berlinben, Londonban – mint ahogy ez ma is történik sokszor. Ha az illetőt elkapják, a szankció csak annyi lesz, hogy visszaküldik a kvóta szerinti kijelölt országba, ha ez háromszor megtörténik, egyes tagállamokból kitilthatják – a schengeni utazási feltételek miatt azonban ez sem túl egyszerű. Menekültstátuszát ugyanakkor nem veszíti el, így továbbra is jogosult lesz az EU területén maradni.


És ha tovább mennek?

Az is elég nehézkesnek tűnik, hogy minden érintett tagállam minden másik, a kvótában részt vevő országba menekültügyi szakembereket küldjön, és egy háromoldalú párbeszéd keretében döntsék el, ki, hova kerüljön. Márpedig egy bizottsági forrás szerint „ebben a dialógusban kell megszületnie a döntésnek”. Egyelőre nem ismert, mi van akkor, hogy ha a három fél nem bír konszenzusra jutni.

A megoldás ráadásul annak veszélyét is magába foglalja, hogy a nagyobb, befolyásosabb tagállamok eredményes lobbizással kijárják a három érintett kormánynál, a jobban képzett, könnyebben integrálható, munkaképes menekülteket hozzájuk osszák be, a többiek pedig maradék elven jussanak máshová.


A bolgár határzár: unión belül mindenki szabadon mozoghat


Nem született érdemi válasz arra a kérdésre sem, hogy például Magyarországról hogyan akarnak majd összesen 54 ezer embert elvinni, amikor nálunk eleve nem marad senki, hanem a legtöbben a kötelező regisztrációt, és a menekültkérelem beadását követően rögtön megpróbálnak Németországba jutni. Az szintén homályos, hogy mi lesz azután, ha valóban működni fognak a magyar kormány tervei, és a határzár teljes elkészülte után gyakorlatilag egyetlen menekült sem léphet az ország területére, de semmiképpen nem mozoghat majd szabadon addig, amíg beadott kérelme elbírálása tart. A magyar kormány kimondottan arra számít, hogy a drasztikus intézkedések hatására a menekülthullám majd Horvátország felé fordul inkább, ezzel a lehetőséggel a Bizottság tervezete egyáltalán nem számol.

A tervezet szerint egyébként azok a menekültek vehetnének részt a programban, akik szabályosan regisztrálták magukat, valamint olyan országok állampolgárai, ahonnan a kérelmezők legalább 75 százaléka megkapja a menekültstátuszt. Jelenleg két ilyen ország van, Szíria, és Eritrea, de mire a tervből bármi lesz, vélhetően már Irak is eléri ezt az arányt.


És, ha kimaradunk?

Egy bizottsági forrás gyakorlatilag elismerte, hogy a menekültstátusz nem ideiglenes befogadást, hanem végleges letelepítést jelent, még ha elvi célja szerint a menekült visszatérne hazájába, ha ott már nincs veszélyben az élete. Egyetlen ország sem vizsgálja felül a már meghozott pozitív ítéleteket idővel, és ez a jövőben sem várható – mondta a bizottsági tisztviselő.

A tervezet szerint az integráció úgy valósulna meg, hogy a menekültkérelem pozitív elbírálásától számított kilenc hónap múlva a menekült munkát kap, de arra a felvetésre sincs a bizottságnak egyelőre válasza, hogy ez hogyan valósuljon meg, amikor egy sor tagállamban a munkanélküliek ennél jóval hosszabb időt kell várniuk, amíg ismét álláshoz jutnak.

Amennyiben a tervet elfogadják, annak végrehajtása kötelező lesz minden érintett tagállamra. Ha valamely kormány mégsem teljesíti a jogszabályt, akkor kötelezettségszegési eljárás indulhat ellene. Mivel egy ilyen eljárás sokáig húzódhat (a Bizottság döntését még az Európai Bíróságon is meg lehet támadni, így akár több évig is tarthat, amíg végső döntés születik), egyelőre arra sincs válasz, hogy mi történik, ha például Magyarország nem hajlandó részt venni a menekültek kvóta szerinti elosztásában - mint ahogy erre Orbán Viktor, Lázár János, és Szijjártó Péter is utalt már.