Így szőtte be Magyarországot a bukszust zabáló puszpángmoly

-

Kiskertekben, parkokban, arborétumokban zavartalanul pusztítja az egyik legkedveltebb örökzöld cserjét, a bukszust a selyemfényű puszpángmoly, amely mindössze 4 éve jelent meg Magyarországon.


A puszpángmoly (cydalima perspectalis) hernyója kizárólag puszpángot, vagyis bukszust eszik, abból is elsősorban az örökzöld Buxus sempervirens-t. A bokrok gyakran kibírják a rágcsálást, és újra kizöldülhetnek, csakhogy még ugyanabban az évben 2-3 alkalommal lekopaszíthatják a mohó puszpángmoly-csemeték. A tarra rágott bukszusokat a növényvédelmi szakemberek szerint ki kell vágni.

A bokrok vagy fák közelében sem tanácsos tartózkodni, mert a hernyót a ruházaton is magunkkal hurcolhatjuk, és a szőrük erősen allergén. A hulló szőrszálak vagy a bőrrel kapcsolatba kerülő hernyók súlyos kiütéseket okozhatnak..

Az eredetileg Kínából származó puszpángmoly 2007-ben jelent meg Németországban, aztán 2008-ban Hollandiában – legalábbis ekkor vették észre és jegyezték fel hivatalosan először. Azóta villámgyorsan elterjedt, az európai uniós adatbázis szerint gyakorlatilag minden európai országban felbukkant. Valószínűleg eredetileg konténeres növényekkel hurcolták be, ugyanis szaporítóanyaggal is terjed.

Magyarországon 2011-ben gyűjtötték be először, egy Balaton melletti kertből, illetve Budapestről jelentették az első károkat. Noha ez mindössze 4 évvel ezelőtt volt, azóta nincs az országnak olyan szeglete, ahol ne találkoztak volna vele. Ami nem csoda, hiszen az el nem pusztított hernyó bebábozódik, a lepke kirepül, és így könnyedén eljut a következő bukszusig, de akár 5 kilométert is megtehet. Évente 3 generáció is születik, természetes ellensége, vagy vetélytársa nincs.



Védekezésképpen a fertőzött hajtásokat minél előbb el kell távolítani, és meg kell semmisíteni, illetve lehet próbálkozni permetezéssel is, de ahogy az alábbi térképen is látszik, az biztos, hogy egyelőre nem sikerült megállítani.


Így terjedt el Magyarországon

Fehér színnel a 2012. évi, kék színnel a 2013. évi, sárga színnel a 2014. évi és piros színnel a 2015. évi megfigyelések.

A térkép a Nyugat-magyarországi Egyetem erdőmérnöki karán készült, ahol gyűjtik az észleléseket. Közösen próbálják feltérképezni a selyemfényű puszpánmoly elterjedését a Corvinus kertészettudományi karának rovartani tanszéke és az Erdészeti Tudományos Intézet is.


Hernyók a pokolból - Mosonyi Szabolcs többszörösen díjnyertes filmje a gyapjaslepkékről