Így szívatja Putyin a törököket

Fotó: AFP / NATALIA KOLESNIKOVA

-

Az orosz vadászgép lelövése miatti viszállyal mindkét fél veszíthet. Már ha beváltják a most elhangzó fenyegetéseket.


A focistaigazolások betiltása és a gyümölcsök kitiltása után jöhet az újabb csapás az orosz-török viszonyban: a Török Áramlat is áldozatul eshet a Moszkva és Ankara közötti konfliktusnak. A TASZSZ orosz hírügynökség úgy értesült, hogy az orosz kormány felfüggesztette az egyeztetést a földgázvezeték építéséről is. A lépés logikus következménye lehet annak, hogy Moszkva leállította az orosz-török gazdasági és kereskedelmi együttműködési kormányközi bizottság munkáját. Ezt egyébként orosz részről Alekszandr Novak energiaügyi miniszter vezeti.

Az MTI szerint a kormány egy másik tagja, Alekszej Uljukajev gazdaságfejlesztési miniszter cáfolta, hogy a bizottság munkájának leállása egyben a földgázvezeték előkészítésének a felfüggesztését is jelentené, mondván, „annak sorsáról az építésben érintett cégeknek kell dönteniük”. Felvetődhet persze a kérdés, hogy a projektben orosz részről résztvevő Gazprom állami energiaipari óriáscég miért is dacolna a kormány akaratával.


Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török államfő. Fagyos a viszony


Arról nem is szólva, hogy az már az elmúlt hónapokban is nyilvánvalóvá vált: a projekt elég nyögvenyelősen halad előre. Ennek egy biztos jeleként értelmezték, hogy a Gazprom második negyedéves jelentésében nem is ejtett szót sem a vezeték tervezett szakaszairól, sem az ugyancsak a tervben szereplő földgázelosztóról. Októberben pedig az óriáscég vezérigazgatója, Alekszej Miller pedig már arról beszélt a szentpétervári gázfórumon, hogy az eredetileg tervezett mennyiségnek csak a fele, 32 milliárd köbméter gáz átvezetése tűnik „reálisnak”. Ehelyett az Északi Áramlatot részesítik előnyben, ott pedig megduplázzák a kapacitást.

Vagyis feltételezhetjük, hogy a Törökország és Oroszország között az orosz vadászgép lelövése miatt kiélesedett vita kapóra jöhet a Török Áramlat elsüllyesztésével kapcsolatban is. De legalábbis kiderülhet, az Európai Unió hogyan viszonyul a projekthez. Hivatalosan ugyanis az egészet azért találták ki, hogy helyettesítsék azt a Déli Áramlatot, amellyel kapcsolatban Brüsszel kifogásokat emelt, mivel a terv szerint a vezeték kizárólag a Gazprom által biztosított földgázt vezette volna Európa felé. A közös tehát egyelőre az a két tervben, hogy nagyjából egy kapavágás sem történt egyiknél sem.



Ennél kézzelfoghatóbb következményei is lesznek azonban a két ország konfliktusának. Egy kedden megjelent orosz kormányrendelet értelmében január elsejétől tilos Oroszországba szállítani gyümölcsöket és zöldségeket, de például szárnyasféléket sem lehet. Vagyis Moszkva nagyjából ugyanazt a tilalmat alkalmazza a törökök ellen, mint amelyet az EU ellen is életben tart 2014 nyara óta.

Ez utóbbit akkor válaszcsapásnak szánták a nyugati országok Oroszország elleni gazdasági büntető intézkedései miatt. És rövid ideig működött is: a nyár közepén sok termelő (elsősorban az alma- és a tejtermelők) nem találtak vevőt az oroszoknak szánt áruiknak, ami komoly piaci zavart okozott Európában. Ez azonban megoldódott (részben új piacok bevonásával, részben pedig az embargó Szerbián vagy Fehéroroszországon keresztül történő megkerülésével), így a lépéssel leginkább az oroszok jártak rosszul. Az importtilalom miatt ugyanis jelentősen megdrágultak az élelmiszerek, ami felfelé nyomta az inflációt is.



Valami hasonló várható most is, annál is inkább, mivel a török élelmiszerexport nem is igazán jelentős Oroszország felé annak ellenére, hogy Németország mellett a legfőbb kereskedelmi partnerek közé tartozik az ország. Amíg az uniós tagállamok EU-n kívülre irányuló élelmiszerexportjának korábban nagyjából a tizedét tette ki az oroszok felé irányuló eladás, a török exportnak mindössze 4 százaléka jutott el oda. Január óta ráadásul ez is jelentősen visszaesett: a Reuters szerint a január-szeptemberi export 40 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához képest.

Ennél nagyobbat üthet, hogy Szergej Lavrov külügyminiszter eltanácsolta honfitársait a törökországi nyaralástól. Az országban található tengerparti üdülőhelyek ugyanis az orosz turisták egyik legfontosabb célpontjai: tavaly 4,4 millió orosz, köztük 3,3 millió turista látogatott Törökországba.

Azzal is a törökök veszítenének többet, ha Ankara bosszúból ellenintézkedéseket vezetne be az oroszokkal szemben. Elsősorban az energia területén. Törökország ugyanis az orosz földgáz második legnagyobb vevője Németország után (nem véletlen, hogy az EU-orosz vitában fel sem merült a földgázszállítás embargója). A törökök nagy vásárlói az orosz olajnak is, vagyis az import leállása súlyosan érintené az országot. Sőt, Vlagyimir Putyin egyenesen azzal vádolta meg az ankarai vezetést: az orosz gépet amiatt lőtték le, nehogy bizonyítékot szerezzen arról, hogy a törökök titokban olajat vásárolnak az Iszlám Államtól. A legújabb fejlemény az ügyben, hogy az oroszok elkezdtek előállni a „bizonyítékokkal”. Erdogan török elnök válaszul közölte, lemond, ha tényleg bebizonyítják, hogy lopott olajat vesz az Iszlám Államtól.