Így szerezne jó pontot Magyarország menekültügyben az EU-nál

Fotó: MTI / Sóki Tamás

-

Magyar rendőrök és katonák is mehetnének Görögországba a menekülteket feltartóztatni – információink szerint egy erről szóló megállapodás körvonalazódik a magyar kormány és az Európai Bizottság között. Legújabban Simicskó István honvédelmi miniszter is megerősítette, hogy folynak tárgyalások erről az unió és a visegrádi négyek, azaz Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia között. A lépés jó alkalomnak tűnik azoknak belső feszültségeknek az enyhítésére, amelyeket a menekültválság okozott az Európai Unióban.


Az Európai Bizottság szívesen venné, ha az unió keleti tagállamai aktívan részt vennének a görög határok ellenőrzésében – információink szerint nemrég erről beszélt holland képviselőknek egy zárt fórumon Frans Timmermans, a bizottság alelnöke. A holland politikus szava mostanában sokat ér, ugyanis brüsszeli vélemények szerint Juncker kabinetfőnökével, a német Martin Selmayrrel együtt ők a Bizottság tényleges vezetői, miután az elnök, a luxemburgi Jean-Claude Juncker alig van Brüsszelben.

Timmermans az egyes uniós tagállamokban az utóbbi hetekben felmerült „mini-Schengen”-elképzelésekkel kapcsolatban mondta ezt. Arról beszélt, hogy ha Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, vagy Csehország részt vállalna egy ilyen akcióban, azzal vélhetően enyhítené az EU-t a menekültválság kapcsán keletkezett feszültségeket is a nyugati és a keleti tagállamok között


Magyar katona görög szigeten?

A súrlódásokat enyhítendő mindkét oldalon folyik valamilyen kompromisszumkeresés. Az EU részéről az egyik lépés lehet az európai határőrség felállítása – ez lenne az, amit jelenleg minden további nélkül támogatna az összes tagállam.

Ráadásul éppen január 1-től áll készenlétbe az úgynevezett Visegrad Battlegroup nevű cseh-lengyel-szlovák-magyar közös fenntartású gyors reagálású katonai erő. Egy kormányzati forrásunk szerint ez a 3000 fős csapat simán részt tudna venni az EU külső határainak vagy a kialakítandó hot spotoknak az őrzésében, a rendfenntartásban.

Ezen kívül Rapid Border Intervention Teams (RABIT – gyors reagálású határbeavatkozó csapatok) néven már 2007 óta léteznek kifejezetten a határvédelemre szakosodott fegyveres erők is. 2010. november 2-án már döntöttek a bevetésükről a görög-török határon, amikor korábban elképzelhetetlen léptékű – de a mostaninak csak töredékét jelentő –, évi 150 ezres menekülthullámtól tartott az Unió. Ezek bevetése is eljöhet.

Jelenleg úgy fest tehát, hogy ha a keleti tagállamok ilyen akciókban aktívan részt vesznek, az legalábbis az Európai Bizottságnak már elég lenne. „Ami fizikailag nem lehetetlen, az ebben a helyzetben most elképzelhető" – érzékeltette a hangulatot a görög határ lezárásával kapcsolatban egy kormányzati forrásunk. Szerinte a szárazföldi határok védelmére simán bevethetőek lennének a V4-es országok katonái, rendőrei, ehhez megvannak a szükséges képességeik, a kiképzésük.

„Tengeri határt persze mi nem tudunk védeni, de ha egy szigeten kell hot spotot üzemeltetni, abban is részt tudnánk venni" – mondta. A formális politikai döntés természetesen még nem született meg a kormány részéről (hiszen ehhez először is egy felkérésre lenne szükség), de már idézett kormányzati forrásunk és egy Fidesz-vezető is azt mondta, ha ilyen érkezik, a kormány részéről nincs akadálya a részvételnek.


Miért van feszültség?

A menekültkvóták elutasítása, a határvédelem kérdései, a közös megoldási javaslatok hiánya miatt az ősszel egyre feszültebbé váltak a viszonyok az EU-ban, a törésvonal lényegében a 2004 után csatlakozott tagállamok és a „régiek” között feszül. Ezzel szoros összefüggésben merült fel egymástól függetlenül is több nyugat-európai államban, hogy felrúgják a schengeni rendszert és saját külső határaikon visszaállítják az ellenőrzést, és csak egymás között maradnak az ellenőrzés nélküli határok.


Szigorodhat a külső ellenőrzés


Magyar szempontból aggasztó lehet, hogy információink szerint a holland kormányban már dolgoznak is valamilyen koncepción, és legutóbb nem zárta ki a lehetőséget Angela Merkel sem. A német kancellár arról beszélt, az eurózóna országainak kellene új szintre emelniük az együttműködésüket – ha már a többi tagállam erre nem hajlandó.

Ha Merkel logikája érvényesül, akkor a visegrádi kormányok kényelmetlen helyzetbe kerülnek: Magyarország vagy Lengyelország ugyanis élesen ellenez minden további integrációt, sőt az eddigi folyamatokat megfordítva ismét a tagállami hatásköröket bővítené, de egyben ragaszkodna a schengeni rendszerhez. „Mi már csak a körülbelül 105 ezer, Ausztriába ingázó magyar miatt sem mondhatunk le erről: ők több százezer embert tartanak el, ráadásul az itthon megszerezhetőnél magasabb jövedelemmel” – mondta erről egy befolyásos fideszes politikus. (Hogy még mivel járna, ha Magyarország kiesne Schengenből, itt írtunk részletesen.)


Görögországba is mehetnének magyarok határt védeni


Újra felmerülhet a kizárás témája

A mini-Schengen elképzelés ellen november végén Luxemburgban Juncker is szót emelt, mondván, az az egész EU bomlásának kezdetét jelenthetné.

Az uniós Belügyminiszterek Tanácsa december 4-i ülésén tárgyalt a témáról, de nem függesztette fel Görögország tagságát, és azt kommunikálta, hogy egyetlen tagállam sem támogatta a kizárást vagy a mini-Schengen-elképzelést. Pedig a Financial Times megszerzett előzetesen egy erről szóló határozattervezetet, eszerint amennyiben a görögök nem tesznek konkrét lépéseket, ugrik a tagságuk.

Információink szerint a magyar kormány a következőkkel számol: a schengeni szigorítások nem egy belsőkörös Schengen felé mutathatnak, hanem a jelenlegi külső határokon szigorodhat az ellenőrzés a tagállamok állampolgárai számára is. A december 4-i belügyi bizottsági üléstől függetlenül ismét felmerülhet a kizárás kérdése a közeljövőben, nem is feltétlenül Görögországgal szemben, hanem egy „általános kizárási feltételrendszert” határozhatnak meg.