Így rendeződtek át a dolgok a fejünk felett 2015-ben

Forrás: MTI - VS.hu

-

Régen volt ennyire ütős éve a magyar belpolitikának, mint az idei. Csak kapkodtunk a fejünket a fideszes belharcok láttán, Simicska Lajos helyzete hirtelen borzasztó nehézzé vált, mások jól jártak, Lázár János pedig nyilvánosan üzent a miniszterelnöknek. Íme a csatározások legnagyobb nyertesei és vesztesei.



Régi álma vált valóra Orbán Viktornak azzal, hogy az Európia Unió egyik meghatározó alakjává vált – igaz, egyben meg is osztotta Európát. A magyar miniszterelnök korábban is megpróbált beleszólni az európai vitákba, kiállt Juncker elnöksége ellen, a halálbüntetés visszaállításának lehetőségét is felvetette, a kísérletek azonban nem különösebben voltak sikeresek. Az áttörést idén a menekültellenes politikával sikerült elérnie.

Az EU vezető politikusai közül ő lépett fel elsőként a migránsokkal szemben. Már a Charlie Hebdo elleni támadás után potenciális terroristákat látott a bevándorlókban. A Keletinél embertelen körülmények között összezsúfolódott menedékkérőknek a magyar állam nem nyújtott segítséget. Az ország déli határára épített kerítés politikájának szimbóluma lett. A magyar miniszterelnökről a világ vezető lapjai úgy írtak, mint aki tökéletes ellentéte a migránsokkal szelfiző Angela Merkelnek, és aki hasonló nézeteket vall, mint a provokatív Donald Trump vagy a szélsőjobboldali Marine Le Pen. A Politico Európa legmeghatározóbb emberévé választotta.

Orbán a markáns migránsellenességével a Fidesz belpolitikai népszerűségét is visszatornázta arról a mélypontról, ahova a kitiltási botrány miatt zuhant a kormánypárt tavaly év végén. A kormányfő újra megszilárdította hatalmát, a Fidesz decemberi kongresszusán vita nélkül jelentkezett be a 2018-as választások kormányfőjelöltjének.



A miniszterelnök legfontosabb szövetségese, akiről addig még fényképet is nehéz volt találni, nemhogy nyilvánosság előtt szóra bírni, február 6-án szinte minden újságírónak felvette a telefont, hogy elmondja: „Orbán egy geci”. A Fidesz gazdasági hátországának egykori vezetője akkor éppen azon húzta fel magát, hogy az érdekeltségébe tartozó Hír TV, Magyar Nemzet, MNO és Lánchíd Rádió vezetői felmondtak.

Orbán Viktor a 2014-es választási győzelme után fokozatosan szorította ki a hatalomból Simicskát, ez a konfliktus csúcsosodott ki februárban. Orbán valószínűleg úgy érezte, már nincs szüksége a befolyásos üzletemberre, aki állítólag annyira megerősödött, hogy a kormányzati döntéseket is megpróbálta befolyásolni. A következő hónapokban a közbeszerzéseken korábban taroló Simicska-cégek visszaszorultak, a Közgépet az állami pályázatokon való indulástól is megpróbálták eltiltani, és a többi gazdasági érdekeltsége is nehéz helyzetbe került.

A Fidesz közben folyamatosan tölti be a Simicska kiesése okozta űrt. Megkezdték a Magyar Nemzetet és a Hír TV-t pótló új médiabirodalom felépítését, miközben az üzletember egyik bizalmasán, Fonyó Károlyon keresztül megpróbálja megakadályozni, hogy Andy Vajna vásárolja fel a TV2-t.



A menekültválságból nemcsak Orbán Viktor, hanem kabinetfőnöke is sokat profitált. A Fideszben a Rogán Antal vezette csapat sikerének tudják be, hogy a kormánypárt a menekültüggyel tavaszra visszaszerezte a politikai kezdeményezést, az újságok hírei onnantól kezdve már nem a Fidesznek kényelmetlen ügyekről szóltak. Rogán stábja bonyolította le a migránshelyzetről szóló aktuális kormányzati kampányokat is.

Rogán politikai koordinátori feladata őszre formalizálódott, hivatalosan is a miniszterelnök kabinetfőnöke lett, miniszteri rangban. A hatalmát mutatja, hogy a miniszterek még a nyilvános megszólalásaikat, interjúikat is Rogán stábjával ellenőriztetik. A politikus azt is megengedhette magának, hogy a Fideszben szokatlan módon a kabinetfőnöki kinevezését a miniszterelnök helyett ő maga jelentse be.

Jelenleg úgy tűnik, tudatosabban építkezik, mint a párton belüli politikai ellenfele, Lázár János. És a Rogánnal meglehetősen jó kapcsolatot ápolóknak sem lehetett okuk idén panaszra. Habony Árpád továbbra is a miniszterelnök megkérdőjelezhetetlen tanácsadója, Andy Vajna a Fidesz-közeli médiabirodalom szervezését irányítja. A Rogánhoz szintén közel álló Csetényi Csaba reklámcégei pedig sorra a nyerték a fontos kormányzati megbízásokat.



Nyárig úgy tűnhetett, hogy Orbán Viktor után Lázár János a második legbefolyásosabb magyar politikus. A Miniszterelnökséget irányító miniszter feladatait felsorolni is nehéz, gyakorlatilag ő működteti a teljes magyar közigazgatást. Pozíciójával saját maga is tisztában volt, nemcsak a miniszterelnök jó barátjára, Mészáros Lőrincre, de néha még Orbán Viktorra is kritikus megjegyezéseket tett.

A kocka akkor fordult, amikor ősszel belengette a lemondását arra az esetre, ha Rogán Antal az általa vezetett Miniszterelnökséghez kerül kabinetfőnökként. Fenyegetőzése napokig uralta az újságok címlapját, a Fideszben példa nélkülinek számított, hogy Lázár a konfliktust nem a színfalak mögött vívta meg, hanem kivitte a nyilvánosság elé. Ezzel a menekültválság kellős közepén a Fidesz belső csatáira irányította a figyelmet.

Látszólag Lázárnak kedvező döntés született, Rogán nem hozzá került. Az akcióján viszont többen kiakadtak a pártban, állítólag az ügy a Fidesz elnökségében is téma volt. Lázár aztán a kongresszuson és egy karácsonyi interjúban is odaszúrt a pártjának. Egyelőre kérdéses, mindez hogyan befolyásolja a politikus hosszabb távú karrierjét, pozíciókat veszít, vagy továbbra is megkerülhetetlen marad Orbán Viktor számára.



A politikai hírek fogyasztóinak néha úgy tűnhet, a baloldali ellenzék kizárólag az Együtt politikusaiból áll. A többi ellenzéki párt képviselőihez képest az Együtt jóval többet szerepel, miközben nem tagja az Országgyűlésnek. A Facebook-posztjait ugyanolyan arányban – ha nem jobban – idézik a lapok, mint a többi ellenzéki párt közleményeit.

Juhász Péter a fővárosi V. kerület önkormányzati képviselőjeként elsősorban a Belváros – szerinte – zavaros ügyeire, főként ingatlaneladásokra hívja fel a figyelmet. Az év elején még a Fidesz egyik legbefolyásosabb politikusát, Rogán Antal korábbi kerületi polgármestert is magyarázkodásra kényszerítette. Aztán kipróbálta, tüntethet-e saját háza előtt, drogperbe keveredett Deusch Tamással, legutóbbi akciója pedig arról szólt, hogy több pénzt ajánlott egy belvárosi ingatlanért, mint amennyiért az önkormányzat a kijelölt vevőnek el akarta adni.

Juhászon kívül alig van olyan ellenzéki politikus, aki olyan sztorikkal tud a nyilvánosság elé állni, amelyek kellemetlenek a kormányzó pártoknak. Juhász nem csak az V. kerületben talál ügyeket, tavasszal a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az informatikai érdekeltségeire is felhívta a figyelmet.


politikai győzetsek és vesztesek, Tóbiás József


Az MSZP az elmúlt években sem számított izgalmas pártnak, de Tóbiás József elnöksége alatt még a korábbiaknál is súlytalanabbá vált. Tóbiás másfél éves elnöksége alatt a legnagyobb, a kormányt leghevesebben bíráló ellenzéki párt szerepét átengedte a Jobbiknak, a kormánypárti nyilatkozatok kiegyensúlyozására a televíziók gyakran a szocialisták helyett olyan kis pártok képviselőit szólaltatják meg, mint az Együtt, az LMP vagy a PM.

Pedig az év jól indult az MSZP számára, az újpesti és a veszprémi időközi parlamenti választást is a baloldal jelöltje nyerte, ebből azonban semmilyen előnyt nem tudtak kovácsolni. A menekültügyhöz érdemben nem szóltak hozzá, nehezen értelmezhető „pozitív semlegességről” beszéltek, majd az őszi válság közepén, amikor minden csak a menekültekről és a határzárról szólt, fizetésemelést követelő kampánnyal álltak elő. A DK-t vezető Gyurcsány Ferenc hatékonyabbnak bizonyult, a CNN is készített vele interjút, miután menekülteket fogadott be.

Az MSZP-nek nemcsak a vezetése, hanem az ismertebb figurái sem alkottak kiemelkedőt. Szinte teljesen eltűntek a nyilvánosság elől olyan húzónevek, mint Botka László szegedi polgármester vagy Kunhalmi Ágnes budapesti elnök.