Így nyeli el Magyarország az EU milliárdjait

-

Publikálta a Korrupciókutató Központ Budapest a 2009 és 2015 közötti évek összes magyarországi közbeszerzéséről szóló tanulmányát. A nagyon tanulságos, 110 oldalas jelentésből a legfontosabb dolgokat emeljük ki.


A magyarországi közbeszerzési gyakorlattal kapcsolatban eddig is számos vélemény, cikk és kimutatás állapította meg, hogy egyre korruptabb. Most azonban a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) kilenc kutatója közel 87 ezer, 2009. január 1. és 2015. december 31. között lefolytatott közbeszerzési eljárás adatainak tudományos feldolgozása után arra jutott, hogy a hazai közbeszerzések tényleg nagyon korruptak, és a tendencia az, hogy egyre korruptabbá válnak.


Röviden

  • Az unióellenes kormányzati politika ellenére a magyarországi közbeszerzések közel 60 százalékát az unió finanszírozza, az előző választási kampányidőszakban 80-90 százalékra is felkúszott ez az arány.
  • Eközben csökken a közbeszerzési verseny.
  • Csökken a közbeszerzések átláthatósága.
  • Nő a közbeszerzések korrupciókockázata.
  • Az informatikai beszerzések a legfertőzöttebbek.


1. Egyre nagyobb az Európai Unió támogatása


Összesen 127 776 eredményes szerződés és 135 300 nyertes ajánlattevő adatai kerültek be a rendszerbe. Ez idő alatt a szerződések összértéke 12 271 milliárd forint volt, amiből az uniós támogatású projektek 6311 milliárdot tettek ki.


2. Az EU nélkül lehalna a közbeszerzési piac


Az európai állampolgárok átlagban a magyarországi közbeszerzések 56 százalékát finanszírozzák. Ám ami ennél is érdekesebb, hogy a 2014. áprilisi választások előtti kampányban ugrott meg igazán az uniós arány, sok esetben 80-90 százalék közöttre.


3. Csökkenő átláthatóság, növekvő korrupciós kockázat


A számítási módszertanában is két különböző mutató egészen döbbenetesen mutatja be azt, hogy miközben jelentősen csökken a közbeszerzések átláthatósága, folyamatosan nő a közbeszerzések korrupciós kockázata.

Az átláthatóság kapcsán 2011 volt a fordulópont, akkor jelent meg ugyanis az új közbeszerzési törvény, melynek következtében azóta jóval kevesebb beszerzést előz meg hirdetmény, mint korábban. Ugyanez számokkal: amíg 2009–2010-ben az esetek 86-87 százalékában tettek közzé hirdetményt, a jogszabály elfogadása után ez lement 37-38 százalékra. A tavalyi év azonban hozott egy minimális javulást.


4. Csökken a verseny is


A felmérés során azt is kutatták, hogy mennyire erős a verseny a közbeszerzéseken, mégpedig úgy, hogy figyelembe vették az árverseny erősségét (itt például a becsült érték és a tényleges szerződéses érték különbséget nézték), a versenyzők számát, illetve a közbeszerzési eljárás transzparenciáját. A kutatók módszertana egyértelműen kimutatta, hogy 2009 óta folyamatosan csökkent a verseny erőssége a magyar közbeszerzéseken, ám jó hír, hogy a trend 2015-ben véget ért, akkor ismét nőtt.


5. Az informatikai szektor a legsúlyosabb


A szektorokat nézve mind a közbeszerzések átláthatóságában, mind a korrupciókockázatban romlást tapasztaltak a kutatók. Az iparnál a többieknél kisebb mértékben, míg az ingatlanszektor, az építőipar, az üzleti szolgáltatások területe, de különösen az informatikai szektor biztosan nem lesz büszke a teljesítményére. Az év alatt látható csúszkát jobbra húzva lehet éveket váltani. Minél kisebb számot kap a transzparenciamutató, és minél nagyobb számot a korrupciókockázat-mutató, annál nagyobb a baj. A mutatók számításának módszertanáról a tanulmányban lehet olvasni.


Sok a túlárazás is

Ezt grafikonon nem mutatjuk meg, de minél több versenyző vett részt a közbeszerzési pályázaton, és minél több ajánlat mellett valósult meg a közbeszerzés, annál kevésbé torzítottak, vagyis reálisabbak azok az árak, amelyekkel végül az ajánlattevő megnyerte a versenyt – állapítják meg a kutatók, akik szerint éppen ezért az árak torzítottsága a nyílt eljárások során odaítélt szerződéseknél a legkisebb, a legmagasabb pedig ott, ahol a piaci szereplők legkevésbé szerezhetnek információt a pályázókról vagy a pályázók által ajánlott árakról.

A felmérés szerint 2009–2015 közötti hét év közbeszerzési szerződéseinek áraiban a torzítottság mértéke meglehetősen eltérő: míg az időszak elejére, 2009–2010-re vonatkozó közbeszerzési árak alig-alig térnek el a normálistól, addig 2011–2015 során a közbeszerzési árakban már számottevő és egyre erősödő eltérést tapasztalhattunk. A kutatók szerint a trend nemhogy nem javul, hanem jelentős mértékben romlik: a közbeszerzési szerződések árai 2015-ben jóval erősebb torzítottságot mutatnak, mint előtte bármikor.

Ez az árakat a piaci áraktól eltérítő korrupció erősödő jelenlétére utalhat, ami következhet az eleve korruptabb termékpiacok szerepének növekedéséből vagy magának a korrupció jelenségének az erősödésétől. Persze előfordulhat az is, hogy mindkét hatás szerepet játszik ebben. Nem meglepő módon az uniós finanszírozású közbeszerzések árainak torzítottsága erősebb, mint a hazai forrású tenderek, ami a „korrupciós kockázatok nem elhanyagolható jelenlétére utal” a szerzők szerint.


Ha Mészáros vagy Tiborcz vagy, könnyebben nyersz

Az uniós finanszírozású projekteknél szinte mindig jóval alacsonyabb a versenyerősség a kutatás szerint, ráadásul a hazai forrású közbeszerzésekkel ellentétben itt 2015-ben sem volt javulás. Amikor a Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Tiborcz István és Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó cégek (röviden MGTS) nyertek, akkor a CRCB munkatársai az átlagosnál jóval alacsonyabb versenyerősséget mértek. Igaz, jegyzik meg, ez önmagában még nem bizonyíték a „politikai favoritizmus” létezésére, ahogy a szerzők kiemelték azt is, hogy a csoport 2012 után növekvő versenyerősség mellett nyert közbeszerzéseket.

Az MGTS-cégek részesedése az összes nyertes cégen belül folyamatos növekedés mellett 2014-ben volt a legnagyobb – 0,5 százalék –, de ebben meg is tört a trend, hiszen 2015-ben már jelentős csökkenést mértek. Igaz, ez teljes egészében a Simicska Lajoshoz köthető cégek közbeszerzési sikereinek eltűnésével magyarázható: a korábban Fidesz-közelinek mondott üzletember cégei 2013-ban 73, 2014-ben 65 közbeszerzést nyertek meg, míg tavaly már csak 8-at.

Az MGTS-cégek 2009–2012 között 1,7–4,3 százalékban részesedtek a magyar közbeszerzéseken keresztül kifizetett összegekből, a legnagyobb arányt a 2010-es választások előtt, 2009-ben érték el. 2010 és 2013 között azonban részesedésük gyorsuló ütemben nőtt, és 2013-ban ez az arány elérte a közbeszerzéseken keresztül elköltött összeg nem kevesebb mint 11 százalékát. Ugyanakkor a szerzők megjegyzik, hogy mivel az MGTS-cégek több projektben konzorciumi tagként vettek részt, ezért a tényleges részesedésük ennél kevesebb lehet.