Így lesz egy ménes mintagazdaság az Orbán-kormány kezében

Fotó: MTI / Rosta Tibor

-

Az történt, ami előre látszott: a mezőhegyesi magántermelő föld nélkül marad, az állami ménesnek már csak a magáncég eszközeit kell megszereznie. Ezt támasztja alá az is, hogy a földművelésügyi miniszter azt ígéri, az ott dolgozó több száz embernek megmarad a munkája, ami viszont csak akkor lehetséges, ha eszközök is lesznek hozzá.


Az állami tulajdonban lévő mezőhegyesi földek nagy részét eddig egy magáncég, a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. bérelte és művelte meg. Ez a vállalkozás már csak nevében hordozza a lótenyésztés jegyét, valójában a föld megművelésével foglalkozott, és elsősorban kukoricát termelt. Másodsorban pedig takarmánnyal látta el a változatlanul állami kézben lévő Mezőhegyesi Állami Ménest.

Amikor azonban a kormány arról döntött, hogy a maradék állami földek többségét is eladja, a mezőhegyesi területeknek csak a kisebb részét hirdette meg, a nagyobb részérő kiderült, hogy tartósan állami kézben maradnak. Méghozzá azért, mert az eddig is állami mezőhegyesi ménest – két másik lótenyésztő központtal, a szilvásváradival és a bábolnaival együtt – mintagazdasággá nyilvánítják. Ez azt jelenti, hogy az adott gazdasági egységben együtt kezelik a termelést, a feldolgozást és az értékesítést, méghozzá a lehető legmodernebb technológiával.

A Földművelésügyi Minisztérium most ezt erősítette meg, amikor közleményben tudatta, hogy a kormány mintagazdaságként újjáalapítja a nagy hagyományokkal rendelkező mezőhegyesi ménesbirtokot. Az állami méneshez eddig 1200 hektár föld tartozott, most ezt további több ezer hektárral növelik meg, így a terület elérheti a 4 ezer hektárt is. A miniszter fejlesztéseket is ígért az új mintagazdaságnak. Egyúttal ígéretet tett a dolgozóknak is.


Az állam felelősséget kíván vállalni az ott dolgozó több száz emberért. A mezőhegyesi mintagazdaság megfelelő garancia lesz az adóbevételekre, a munkahelyek megtartására.

A közlemény szerint a kormány így akarja kijavítani azt a hibát, amelyet „a szocialista kormány 2004-ben elkövetett, amikor a ménesbirtokot magánkézbe játszotta át”.

A magánkézben lévő ménesbirtok tulajdonosa, Kun Mihály néhány héttel ezelőtt maga is úgy ítélte meg a kérdésünkre, hogy a bérelt földek kiszervezésével nem marad alapja a cég gazdálkodásának.


Én azt gondolom, hogy a mezőhegyesi privatizációt lehet támadni, lehet vitatni. Egy tény: ez a cég a 2010-es jégverést leszámítva minden évben nyereségesen gazdálkodott, minden évben több száz millió forint adót fizetett, minden évben több száz embernek adott munkát.

Miután azonban 2017-től már egyáltalán nem lesz megművelhető földje a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-nek, így az eszközeivel sem tud majd mit kezdeni. Kun Mihály felajánlotta ugyan a cég visszaadását az államnak, de az ajánlatára nem érkezett válasz. Így valószínűleg a kormány arra számít, hogy az önmagukban elértéktelenedett eszközök előbb-utóbb olcsón a ménest kezelő újjáalapított állami cég birtokába kerülhetnek.


Tüntetésre miniszteri biztos a válasz

Jogi nonszensznek nevezte a mezőhegyesi állami földek árverését Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese Békéscsabán, ahol ellenzéki pártok közös tiltakozást szerveztek a mezőhegyesi földárverések kezdetére. A képviselő a demonstráció előtt azt mondta, per alatt álló állami földeket kezdenek elárverezni, ami alapvető jogi normákat sért. Hozzátette: próbálta megtudakolni az igazságügy-minisztertől, hogy mi lesz azokkal az előhaszonbérleti jogokkal, amelyeket szerződéssel alapítottak és nem töröltek el, mert még nem hatályos az erről szóló törvény, de Trócsányi Lászlónak "fogalma sem volt" erről.

A Fidesz viszont közleményt adott ki, amelyben úgy ítélte meg, hogy "a polgári kormány nemzetgazdasági szempontból és helyben is kiemelt jelentőségű fejlesztést valósít meg a térségben". A munka koordinálására a kormány miniszteri biztost nevez ki - tette hozzá a kormánypárt.