Így látszik igazán, mennyire le van csúszva Magyarország

-

Az Eurostat legfrissebb adatai alapján négy magyarországi régió is az Európai Unió legelmaradottabbjai között volt 2014-ben az egy főre jutó GDP-termelést illeti. De nem csak a Nyugathoz képest állunk rosszul, még Kelet-Közép Európában is elmaradtunk.


A térképen az látszik, hogy Nyugat-Európa és Közép-Kelet-Európa között az egy főre eső GDP-termelésben (nemzeti össztermék) eleve jelentős különbségek vannak. A volt keleti-blokk országai összességében gyengébbek, bár akadnak kiugró régiók, például Varsó, Prága és különösen Pozsony környéke, és valamennyire még Budapest-Közép-Magyarország is ide tartozik. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy a NUTS_2 kódok alapján meghatározott régiók lakosságban 800 ezertől 3 millióig terjednek, így területre és lakosságra is különböző nagyságú egységeket hasonlít össze az Eurostat.



Azonban a közép-kelet-európai régiós különbségek igazán a következő ábrán látszódnak. Kizárólag a régió uniós országait vettük figyelembe, vagyis Csehországot, Szlovákiát, Lengyelországot, Szlovéniát, Horvátországot, Bulgáriát, Romániát és Magyarországot.

Ebből az látszik, hogy a hét magyarországi adminisztratív régióból ötben a régiós átlag alatti az egy főre jutó GDP, míg ha Bulgáriát nem számolnánk, akkor a régió tíz legalacsonyabb GDP-jű adminisztratív területéből négy magyar régió lenne.


Az uniós átlagos csupán két régió éri el, a pozsonyi és prágai, de-Közép-Magyarországot megelőzi a ljubljanai, a bukaresti és a varsói térség agglomerációjának egy főre jutó GDP-je is. A legerősebb magyar régió az uniós átlag alig több mint 60 százalékát teljesíti csak.



Ez pedig már azért is figyelemre méltó, mert az uniós tagállamok közül Magyarország hívta le a legnagyobb uniós támogatást a volt keleti-blokk országai közül. Ráadásul Magyarországon az elmúlt években uniós forrás nélkül lényegében semmilyen beruházás nem történt.