Így kell tönkretenni egy virágzó egyetemi birtokot

-

Egy 250 hektáros, egykor remekül működő tangazdaságot hagyott teljesen lepusztulni másfél évtized alatt a Kertészeti Egyetem, majd a jogutód Corvinus. A terület olyan állapotba került, hogy az állam nemrég visszavette, és odaadta egy borászati középiskolának, hogy 400 millióból fejlessze. Az pedig fejleszti.


A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) szenátusa 2013. december 16-án nem támogatta a rektor, Rostoványi Zsolt előterjesztését, hogy az egyetem mondjon le a szigetcsépi tangazdaság vagyonkezeléséről. A javaslat egy néhány héttel később megtartott szenátusi szavazáson aztán mégis megkapta a támogatást.

A nehezen megszülető döntéssel egy fél évszázados történet zárult le. A néhai Kertészeti Egyetem, majd annak jogutódai 50 éven át voltak gazdái a 254 hektáros, mintegy két és fél Margit-szigetnyi birtoknak. A szigetcsépi tangazdaság a kertészeti képzés gyakorlati oktatási telephelye volt, majdnem felén, 120 hektáron a Corvinus szőlészeti és borászati iskolájának szőlőültetvényei terültek el.


Szigetcsépi szőlőültetvények


Mindet vissza

Rostoványi javaslata nem váratlanul jött, és nem is az egyetem kezdeményezte. A szavazás egy lehangoló történet lezárása volt.

A szigetcsépi tangazdaság borait még a nyolcvanas években is árusították a budapesti borozókban, a kilencvenes években azonban a területet az akkor még önálló Kertészeti Egyetem fokozatosan az enyészetnek engedte át, a termelés és értékesítés lényegében megszűnt. 1997-ben kivonták onnan az ott dolgozó 20-30 fős brigádot, akik el tudták látni a 254 hektár működtetését, az emberi és anyagi erőforrásokat a soroksári tangazdaságba koncentrálták.

A szigetcsépi telepen egyetlen ember maradt. A földek kezeléséről azonban nem mondott le az egyetem, vélhetően főként azért, mert járt a területalapú földtámogatás. Az sem kedvezett a tangazdaság fenntartásának, hogy az állam időközben megszüntette központi támogatásukat.

A földek egy részét környékbéli gazdáknak, vadásztársaságnak adta bérbe az egyetem, a pincészetet pedig eladták a helyi Szigetvin Kft.-nek. 2000-ben a Kertészeti Egyetem a Szent István Egyetembe olvadt be, 2004-től pedig a Corvinus karaként folytatta. Egyik sem törte magát a gazdaságért.

A 120 hektárnyi szőlőültetvényből 2010-re 10 hektárnyi maradt, egy része annak is fertőzött. Az elhanyagolt mezőgazdasági területeket benőtte az akác, az üvegházakat méteres gaz verte fel, a gyümölcsösökből sokat kivágtak, nem volt, aki leszüretelje a termést. A főépületet nem fűtötték télen, emiatt a homlokzat szétfagyott, vizesedett, az épület belül elpenészesedett.


A címeren még a Corvinus, 2013-ban vette át az iskola fenntartását a Vidékfejlesztési Minisztérium


2010-ben a BCE már három éve működött együtt a Duna másik partján, Budafokon lévő Soós István Borászati Szakképző Iskolával. Az iskolát 2007-ben a Corvinus mentette meg a bezárástól, amikor a fővárosi önkormányzat 19 középfokú oktatási intézmény megszüntetéséről, összevonásáról döntött, a Corvinus viszont átvállalta a működtetéséből hiányzó évi több tízmillió forintos költséget. Ebből az egyetem is hasznot húzott, gyakorlati képzést adó szőlészeti, borászati bázishoz jutott a Soósnak köszönhetően.

Földesi Gyula, a Soós igazgatója látott fantáziát a Corvinus szigetcsépi tangazdaságában, maga készítette el az üzemegység területhasználati viszonyainak átalakítási tervét térképpel. A szakember azt mondta a VS.hu-nak, hogy 2010-ben előadta javaslatait az egyetem vezetőségének egy új, kutatással és képzéssel egyaránt foglalkozó agrárközpont létrehozására is, de a Chateau Corvinusnak nevezett projekt „süket fülekre talált”.

Ekkor már közösen gazdálkodtak a területen a Corvinusszal, a szakközépiskola 80 hektárnyi földet felügyelt. Aztán Földesi állítása szerint 2012-ben szóban megállapodtak a földek átvételéről és a központ elindításáról, de ebből évekig nem lett semmi. Közben a Soós a kormány 2012-es tartalékából 400 millió forintot kapott a projektre, de akkor még nem tudták elkezdeni a rendbetételt és a fejlesztéseket.

A BCE a tanpince felújítására 10 milliót, az úgynevezett Kozma-ház felújítására 25 millió forintot költött – ebből a tetőt cserélték ki –, de nem adta vissza a földeket.


A BCE Szőlészeti Tanszék kutatólaboratóriuma a szigetcsépi tangazdaságban, 2008


2013-ban a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) májusi helyszíni ellenőrzése hozott fordulatot. Az NFA megállapította, hogy elkezdődött erdősödni a terület, és sok egyéb problémát is talált.


A gazdálkodási naplók kitöltése hiányos, a mezei leltárak csak a területadatokat tartalmazzák, értéket nem mutattak ki. Saját állatállománnyal nem rendelkezik a vagyonkezelő, viszont a megtermelt termény értékesítését sem mutatták ki, pedig egy része takarmányozási célú felhasználás volt

– írta a BCE rektorának Nagy János, az NFA alelnöke 2013. december 3-i levelében.


Nagy felhívta Rostoványi figyelmét, hogy köteles a vagyonkezelési szerződés szerint a földeket művelési águk szerint hasznosítani, termőképességükről gondoskodni. A rektornak írt levélben az NFA alelnöke még nem közölte, hogy a kezelői jogot elveszik az egyetemtől, azt a 2013. december 4-i keltezésű ellenőrzési jelentés tartalmazza. Ebben hozza Rostoványi tudomására Nagy, hogy jóváhagyja a zárójavaslatot, azaz „a vagyonkezelői szerződés közös megegyezésen alapuló részleges megszüntetését a szigetcsépi földek vonatkozásában”.

Az NFA-határozat nem volt elnéző, nem adott esélyt, időt az egyetemnek, hogy az ellenőrzés elmarasztalásait helyrehozza, a tulajdonos állam azonnal visszakérte a földeket. Ezt kellett a cikkünk elején említett szenátusi szavazással jóváhagyni.


Egy használható munkagépet se hagyott az egyetem


Kitörnek

A 254 hektár földet hivatalosan azért adta vissza az egyetem az államnak, mert stratégiai megállapodást kötött a Vidékfejlesztési Minisztériummal (VM, ma már Földművelésügyi Minisztérium). Ez arról szólt, hogy a szigetcsépi tangazdaságban 450 millió forintos beruházással a minisztérium egy kertészeti, szőlészeti, borászati kutatóközpontot hoz létre. Az indoklás szerint „a megállapodással a BCE pozícióit kívánja az innovációra koncentrálva erősíteni mind a hazai, mind a nemzetközi téren, illetve fel kívánja használni azokat a kutatási eredményeket, amelyek a pontos, tervezhető munkavégzéshez nélkülözhetetlenek számára”.


A VM az átvett földeket a Soós István Borászati Szakképző Iskolára bízta. Az ezt vezető Földesi Gyulának jó kapcsolatai vannak a tárcával, ő az Agrárszakképző Iskolák Tanácsadó Testületének elnöke, miniszteri megbízottként pedig a mezőgazdasági szakiskolák Vidékfejlesztési Minisztériumhoz való integrációját felügyelte idén májusig.


Üvegház, szigetcsépi tangazdaság, 2008


'97-ben leléptek

A Földművelésügyi Minisztérium kérdésünkre azt írta, a Soós-iskola a kétéves beruházásai, a területmentő tevékenysége alapján úgy gondolta, hogy el tudja látni a 254 hektárnyi föld gondozását. Mint írták, az iskola rendkívül rossz állapotú épületeket vett át, a Kertészeti Egyetem 1997-től teljesen kivonult a területről, egyetlen használható állapotú gépet, munkaeszközt nem adott át. A Soós viszont
  • odavitte a saját gépeit, eszközeit,
  • visszavette a 10 éve külsős gazdának bérbe adott szőlőterületeket,
  • saját maga kezdte el művelni az ültetvényeket,
  • rendezte a területek művelési jogait,
  • a szakiskola szakképzési hozzájárulásaiból közel 90 millió forintot költött a területre, ezt egészítette ki a BCE a rektori keretből


– közölte a minisztérium.


A felújított Kozma-ház lesz a képzési központ


Földesi Gyula azt mondta a VS-nek, hogy a 400 millió értékű beruházásokkal sikerült az 1997-es szintre felhozni a tangazdaságot. Az átvett területek nem voltak alkalmas állapotban a működtetés beindításához, ezt a fejlesztőmunkát végezte el a szakiskola az elmúlt időszakban. Telepített 2 hektár alma- és 3 hektár szilvaültetvényt, a szőlőtelepítés előkészítése folyamatban van, ez teremti majd meg az alapját a központi helyszín kialakításának.

A szigetcsépi földek vagyonkezelésének átadásáról kérdeztük a Corvinust is, de az egyetem nem válaszolt kérdéseinkre. Az viszont kiderül a birtokunkba került dokumentumokból, hogy az NFA-ellenőrzés megállapításaival, határozatával kapcsolatban nem volt megjegyzése vagy ellenvetése.

2013-ban a BCE a budai campushoz tartozó karoknak nem csak ettől az egységétől vált meg: decemberben a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet kecskeméti telepét adták át az FM-nek.


A BCE Szőlészeti Tanszékének borospincéje a szigetcsépi tangazdaságban, 2008


Soroksáron sincs minden rendben

Az NFA a szigetcsépi földekkel együtt a hasonló méretű soroksári tangazdaságot is ellenőrizte. Ott is tett elmarasztaló megállapításokat, a földeket azonban nem igényelte vissza az egyetemtől. A Mandiner arról írt, hogy áprilisban az egyetem kancellárja, Pavlik Lívia és a rektor a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályán tettek feljelentést a tangazdaság gazdálkodása miatt. Belső vizsgálatukkal nem tudták felderíteni, mi okozza, hogy a soroksári kísérleti üzem és tangazdaság – amely kifejezetten termelési céllal fenntartott egység – rendkívül alacsony bevétellel és magas költségráfordítással dolgozik.

Gazdasági visszaélés gyanúját látták abban, hogy a tangazdaság területén gazdálkodó bérlők hasonló tevékenységei nyereségesek, ahogy a dolgozók magáncéges faiskolai tevékenysége is, míg a tangazdaság veszteséget termel. A BRFK megkeresésünkre azt közölte, hűtlen kezelés bűntett elkövetésének gyanúja miatt folytatnak eljárást ismeretlen tettes ellen. (A tangazdaság nem azonos a szintén az egyetemhez tartozó soroksári botanikus kerttel, attól függetlenül működik.)