Így fizetik ki a brókerkárosultakat - Sokan nem örülnek majd

Fotó: MTI / Vajda János

-

Július 7-én végre beindulhat a befektetők megtalált vagyonának a kiadása. Egy új törvény ugyanis mankót ad a tanácstalan felszámolóknak. Az új szabályozással azonban megint rosszul járnak a brókercégek hoppon maradt ügyfelei. Ráadásul még gyanúsítottá is válhatnak: a felügyelet szerint nem zárható ki, hogy a becsődölt cégek egyes ügyfelei tudták, hogy jogosulatlan pénzügyi szolgáltatást vesznek igénybe.


Négy hónappal azután, hogy megindították az első bedőlt brókercég, a Buda-Cash felszámolását, az ügyfelek még mindig nem láttak egy fillért sem azokból a részvényekből, értékpapírokból és egyéb beazonosítható vagyonból, amelyek a Buda-Cash, majd utóbb a Hungária Értékpapír és a Quaestor számláin ragadtak. Bár a jogszabály úgy fogalmaz, hogy a felszámolónak haladéktalanul ki kell adnia ezeket a beazonosítható „pénzügyi eszközöket”, ez annak ellenére nem történt meg – vagy legfeljebb csak elvétve –, hogy a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. a saját honlapján ezt a Buda-Cash és a Quaestor esetében is egy hónapja bejelentette.


Hétfőn azonban kihirdették azt a törvényt, amely talán az utolsó akadályt is elhárítja az elől, hogy a vagyon tömeges kiadása a hatályba lépés után megkezdődjön (ennek dátuma a június 29-ei kihirdetést követő 8. nap, azaz július 7.). Ez a jogszabály ugyanis véget vet annak a dilemmának, amivel a felszámolók az elmúlt hónapokban küszködtek.

A tanácstalanság a következőből fakadt. Egyes ügyfelek és a tulajdonuk ugyan pontosan beazonosítható, csakhogy ezek a brókercég gyűjtőszámláin vannak. Ha például a forint gyűjtőszámlán 15 milliárd forintnak kellene lennie, de csak 10 milliárd van, akkor az újonnan elfogadott törvény alapján senkinek sem adják ki az őt megillető teljes vagyont, hanem mindenki csak a kétharmadát fogja megkapni. Nem tudják ugyanis, hogy a hiányzó 5 milliárd forint kihez köthető.

Ehhez úgynevezett „homogén csoportokat” képeznek a különböző pénzügyi eszközökből és árutőzsdei szolgáltatásokból (például Mol-részvények), és ezekre külön-külön megállapítják, mennyi a követeléshez képest a kiszolgáltatható vagyon aránya. Az újabb veszteséget elszenvedő károsultak ezt követően már csak a cégvagyonból követelhetik a jussukat. Igaz, a többi hitelezővel szemben az elsők között, hiszen a törvény így fogalmaz:


a felszámolási költségek kielégítését követően a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató vagyonából először ezen követelést kell kiadni .

A brókercégek károsultjai az új törvényben legfeljebb azzal vigasztalódhatnak, hogy nem kell adót fizetniük azon vagyon után, amely a csődbe ment brókercégnél odaveszett. A jogszabály ugyanis arról is intézkedik, hogy nincs adófizetési kötelezettség, ha felszámolás miatt nem jut hozzá egy magánszemély a pénzügyi intézménynél bennragadt követeléséhez. Így az árfolyamnyereség után nem kell megfizetni az adót, ha már nemhogy a profitot nem teheti zsebre, de a tőke egy része is elillant.


Az ügyfél is gyanús

Nem kizárt ugyanakkor, hogy előbb-utóbb egyes ügyfelek is a nyomozóhatóság vagy akár a Nemzeti Adó- és Vámhivatal célkeresztjébe kerülnek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik igazgatójának a részéről néhány hete elhangzott, hogy a Hungária Értékpapírnál és a Quaestornál jellemzően a VIP-ügyfelek pénzeit irányították át azokba a cégekbe, amelyekben a jogosulatlan pénzügyi tevékenység folyt.


A VS.hu megkérdezte az MNB-t, hogy ez alatt azt kell-e érteni, hogy ezek az ügyfelek tudhattak is arról, mi történik a pénzükkel. A válasz szerint a korábbi piacfelügyeleti eljárások tapasztalatai alapján az a jellemző, hogy az engedély nélküli tevékenységet folytató szolgáltatók a jogosulatlan befektetési ajánlataikkal is a már ismert, vagyonosabb ügyfélkörüket célozzák meg, és az MNB ezt tapasztalta most, a brókerbotrányok esetében is. Miután ezek az ügyletek is szerződés alapján történtek, ezért


nem zárható ki, hogy némely ügyfelek előtt ismert (volt) a pénzügyi szolgáltatás jogosulatlan jellege.

A jogosulatlan pénzügyi tevékenység azonban csak a szolgáltatóra igaz, az ügyfélre nem, hiszen az MNB-engedélyt csak a szolgáltatónak kell beszereznie – érvelt a pénzügyi felügyelet arra a kérdésünkre, hogy vajon ilyen esetben milyen jogi megítélés alá kerül az ügyfél.


Az ügyfél a jogosulatlan szolgáltatás igénybevételével – függetlenül attól, hogy tudott-e a szolgáltatás jogosulatlan jellegéről vagy sem – nem követi el a pénzügyi tárgyú jogszabályok megsértését, viszont viseli a jogosulatlan tevékenység igénybevételéből fakadó valamennyi kockázatot (például a befektetői garanciarendszer hiányát).

Hogy kik a VIP-ügyfelek, az brókercégenként más-más besorolás alapján dőlhetett el. A Hungária Értékpapírnál például a 8 és 30 millió forint közötti befektetéssel rendelkezők már prémium ügyfélnek számítottak, 30 millió felett pedig privátbanki kategória volt.

Ráadásul ez utóbbi cégnél a két tulajdonos, Seres István és Kecskés Lászlóné szűkebb hazájukban, vagyis Cegléden és környékén kifejezetten a helyi vállalkozói körnek nyújtották nem éppen szokványos szolgáltatásukat, amire már engedélyük sem volt. Egy egyoldalas, pongyolán megfogalmazott szerződés keretében az ügyfelek 10, 20 vagy akár 25 százalékos kamatra adtak kölcsönt a Seresék tulajdonában lévő Biztonság Trade Kft.-nek, jellemzően fél vagy egy évre, miközben a jegybanki alapkamat mindössze 6-7 százalék volt. A gyanú szerint az ilyen pénzek többnyire eleve a szürke- vagy feketegazdaságból származhattak, így a befektetők akár adóhivatali vizsgálatot is a nyakukba kaphatnak.

A nyomozóhatóság vizsgálatán könnyen fennakadhatnak a nem éppen minden gyanú felett álló VIP-ügyfelek. Kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy a „jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntett” gyanúja több olyan nyomozásban is felmerült, amelyet a Nemzeti Nyomozó Iroda folytat a brókerügyekben. Mint mondták, hetente többször is egyeztetnek a brókercégek felszámolóival, és ennek során adatokat is cserélnek.


A megbeszélések arra is kiterjedtek és kiterjednek, hogy esetleg történt-e, történik-e olyan hitelezői igénybejelentés, amely nem a valóságnak megfelelő, vagy arra jogosulatlan személy (például jogosulatlan pénzügyi szolgáltatás igénybe vevője) nyújtja be.

A Quaestor-rejtély

Más kérdés, hogy ezen a ponton megbicsaklik a logika, hiszen a Quaestor esetében még azokat a kötvényeseket is kártalanítják, méghozzá 100 ezer eurós értékhatárig, akiknek csupán fiktív értékpapírjuk van. Ezeket a kötvényeket úgy bocsátotta ki a Quaestor Financial Hrurira Kft., hogy soha nem is akarta befektetni arra a célra, amit a kibocsátási tájékoztatóban megfogalmazott. Vagyis vélhetően szimpla sikkasztás történt, a kormánypárti többség mégis létrehozta a Quaestor kötvényeseinek kártalanítási alapját.


Bár ezzel szemben alkotmánybírósági beadványokat ígértek a többi brókercég károsultjai, valamint azok a bankok, elsősorban az OTP, amely a kártalanítási pénzt összelapátolja, egyelőre nem látszik, hogy bármi megakadályozná a talányos kivételezést a Quaestorral. Pedig a konstrukcióra az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) sem néz jó szemmel.

Az EBRD az Erste 15-15 százalékos tulajdonrészének a megvásárlásakor azt a feltételt szabta a magyar állam számára, hogy egyeztetés nélkül az Orbán-kormány a jövőben nem ró újabb terheket a magyarországi bankokra. Márpedig a Quaestor kártalanítási alapja éppen ezt teszi. Az adó- és pénzügyekért felelős államtitkár, Orbán Gábor maga is úgy nyilatkozott, hogy a Quaestor-törvény még nincs összhangban az EBRD-megállapodással.

A megoldást a kormány abban látja, hogy nemcsak leírhatóvá teszik a kártalanításra összedobott százmilliárdos nagyságrendű pénzt az adókból és a tranzakciós illetékekből, hanem valahogy azt is elérik, hogy ez ne csak a felszámolási eljárást követő végső elszámoláskor történjék meg, hanem már jóval előbb. Ez egyfelől jó hír az amúgy vétlen bankoknak és brókercégeknek, végső soron azonban azt is jelenti, hogy az adófizetők fizethetik meg azoknak a VIP-ügyfeleknek a teljes kártalanítását is, akik közül néhányan esetleg maguk is beavatottak voltak, és tudhatták, hogy a zavarosban halásznak.