Így juttatná előbb a műtőbe a betegeket a kormány

Fotó: MTI/MTVA / Sóki Tamás

-

Két legyet ütne egy csapásra a kormány egy új javaslatával: állami szűrőprogramokra küldené az embereket, akik cserébe előkelőbb helyet kapnának a várólistákon. Az egészségügyi dolgozók mérsékelten lelkesek, azt mondják, inkább több orvos, műtő és eszköz kellene. Legalább annyi, hogy el tudják költeni azt az 5 milliárd forintot, amelyet idén a várólisták csökkentésére ad az állam. Ez ugyanis jelenleg szinte lehetetlen.


Újabb ötlettel állt elő a kormány a kórházi várólisták csökkentésére: egy, a napokban benyújtott törvényjavaslat szerint elsőbbséget élveznének az előjegyzésben, akik korábban részt vettek olyan, az állam által szervezett szűrővizsgálaton, amelynek köze van a betegségükhöz és a műtétjükhöz.


T/4883. számú törvényjavaslat az egészségügyi alapellátásról, 19. §

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 20. § (3a) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: [A (3) bekezdés alapján meghatározott időponttól eltérni] „f) a szűréssel érintett, abból eredő ellátások esetében az állam által szervezett, nem kötelező szűrővizsgálaton való részvételnek a szűrővizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató általi írásbeli igazolása alapján”

„Ez egyfajta népnevelés” – értékelte a parlamenti képviselők előtt lévő javaslatot Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke.


Azért jutalmazom a jól tanuló gyerekemet, hogy utána a többi is jól tanuljon

– hozott egy párhuzamot az ózdi kórházban aneszteziológusként dolgozó érdekvédő, aki szerint egy normálisan működő egészségügyi rendszerben ennek a javaslatnak nem lenne semmi akadálya. Csakhogy a magyarországi kórházakban szűkös a kapacitás, nincs elég orvos és gép, ezért ő kételkedik az elképzelés sikerében.


Mint ahogy Rácz Jenő, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója, volt egészségügyi miniszter is. Szerinte a nemzetközi gyakorlatban bevett szokás, hogy ösztönzik az embereket a szűrésekre, erre Magyarországon is szükség van, de ettől még nem lesz több orvos és műtő, így rövidebb várólista sem.


Biztos, hogy lesznek fanyalgók

– vetítette előre Bélteczki János. Ő attól tart, olyanok is hátrébb kerülhetnek majd a várólistákon, akik rosszabb állapotban vannak az őket megelőző beteghez, esetleg betegekhez képest.


Rácz Jenő ugyanakkor óva intett mindenkit attól, hogy azt firtassa például, miért kerüljön előbbre az előjegyzési listán az, akinek több pénze van. A főigazgató szerint mindenkinek meg kellene értenie (erről társadalmi vitát is kezdeményezne), hogy attól, hogy valaki fizet az ellátásáért, még nem beelőzi a többieket, hanem megkerüli a várólistát. Rácz szerint tudomásul kell venni, hogy az egészségügyben is van fizetőképes kereslet, és ezt a pénzt inkább a közkórházaknak kellene kapniuk, nem pedig a maszek ellátóknak vagy a külföldi kórházaknak. „Isten mentsen meg minket attól, hogy egy beteget magyar orvos operáljon, magyar ápoló ápoljon, a határon túl” – figyelmeztetett a főigazgató.


Csak protézis ne kelljen

Erika 4 évet várt csípőprotézisre, 2010 márciusától 2014 júliusáig. Budapesten, a Szent János Kórházban vizsgálták először, ott 2010-ben 2015-re ígérték a műtétet. De még az sem volt biztos. 2012-ben Erika úgy döntött, nem vár tovább, átkérte magát Kaposvárra. Két évvel később, 2014 januárjában csörgött a telefonja, a kórházból hívták, hogy még abban az évben, április végén megműtik a várólisták csökkentésére kapott állami pénzből. Csakhogy a kórházba nem érkezett meg a várva várt pénz, ezért Erika műtétje is elmaradt. Ekkor


már járni, ülni alig bírtam, a gyerekeket se tudtam rendesen ellátni, csak azt látták, hogy anya fekszik, alig mozog

– mesélte lapunknak. Végül protekcióval jutott be az Uzsoki Utcai Kórházba, ahol még azon a nyáron megműtötték. „Akkorra már négy centis volt a rövidülés, és nagyon nagy műtét lett belőle, mert nemcsak a forgót kellett cserélni, hanem a csípőízületi vápát (a medencecsont kimélyülését) is pótolni” – emlékezett vissza.


A csípőprotézis műtét éppen az egyik olyan beavatkozás, amelyre a legtöbbet kell várni, átlagosan 457 napot – derül ki az egészségbiztosító adataiból.



Ennél csak a térdprotézis tart tovább, átlagosan 710 nap a várakozási idő, de van olyan beteg például az egri kórházban, akinek csak 2021 novemberére jutott időpont. Hasonló sors vár azokra is, akiknek gerinc – vagy szürkehályog-műtétre van szükségük.



A kórházak közt nagy az eltérés, területenként más és más a helyzet: a szolnoki Hetényi Géza Kórházban például egy hónapon belül megoperálják a beteget, több kórházban viszont még mindig 700-800 napot kell várni. A Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon 246–252 nap az átlagos várakozás egy szürkehályog-műtétre, de van olyan beteg, aki másfél évig vár az operációra. Dél-Közép-Magyarországon viszont nagyjából másfél hónap alatt sorra kerül az ember.

Az egészségügyi államtitkárság azzal érvel, hogy tavaly 1, idén 5 milliárd forint jut arra, hogy a kórházak várólistája rövidüljön. A várólista-csökkentési programot még tavaly év végén harangozták be, szakemberek már akkor figyelmeztettek, nemcsak a pénz, hanem a humánerőforrás-kapacitás, a műtők és az utógondozáshoz rendelkezésre álló helyek száma is kevés.

Azóta kiderült, hogy a 2014-ben adott egymilliárd forintot
  • 25 intézmény között osztották szét
  • 1460 beteg ortopédiai ellátására vagy nyitott szívműtétjére volt elég.


Az idén járó 5 milliárd forintot pedig
  • az esetek több mint felében szürkehályog-műtétre költik
  • valamivel több mint 2-2 ezren juthatnak térd- és csípőprotézishez
  • a pénz összesen 12 ezer soron kívüli műtétre elegendő.


Rácz Jenő szerint hiába van pénz, a kórházak nem tudnak több műtétet elvégezni, mert nincs orvos, akit be lehetne osztani a soron kívüli műtétekre. Nincs szabad műtő, ahol a várólistás betegeket meg lehetne operálni. És nincs is mit beültetni nekik. A főigazgató azt mondta, elvileg jó a várólista-csökkentési program, gyakorlatilag meg kivitelezhetetlen.

Ma Magyarországon 45 384-en vannak várólistán. Az egészségbiztosító most azt tervezi, kiszámítja, hogy az időben megműtött betegek mennyi megtakarítást hoznak az egészségpénztárnak, hiszen ezzel kevesebb gyógyszerre, vagy egyéb állapotfenntartó kezelésre van szükségük – mondta Kiss Zsolt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) stratégiai és szakigazgatási főigazgató-helyettese a Figyelő Medicina Konferenciáján.


egészségügy; várólista; betegellátás; szűrővizsgálat; kórház


VIP-kísérletek

Mindeközben maguk a kórházak is tesznek időnként kísérletet arra, hogy a fizetős betegek révén rövidítsék a várólistákat, vagy más területeken, de kombinálják az egészségügyre szánt állami és magánforrásokat. Van, ahol ez sikerült is: a fővárosi Uzsoki Utcai Kórházban évekkel ezelőtt olyan modellt dolgoztak ki, amelyben megfér egymás mellett a VIP és az állami biztosított beteg is.

A főigazgató, Ficzere Andrea korábban azt mondta, induláskor a külföldi betegekre építettek, de egy év alatt beigazolódott, hogy a magyar betegek is igénylik, és meg tudják fizetni ezt a fajta ellátást. A VIP-osztályon a gyógyítás néhány tízezer forinttól 1,5 millió forintig terjed: egy szülés 550 ezer forint, egy laparoszkópos epehólyag-eltávolítás 610 ezer. A fizetős beteg ellátása után az orvos és az ápoló is kapott pénzt, a maradékot pedig az OEP-betegekre költötte a kórház, ebből vettek új műszereket, és javították az infrastruktúrát.

Hiába működött jól és volt eddig nyereséges ez a részleg, sorsa bizonytalanná vált azzal, hogy a jövőben nem lehet állami kórházban magán-egészségügyi szolgáltatást nyújtani, mint ahogy azt Zombor Gábor tavaly ősszel bejelentette. A kormány döntése szerint teljesen el kell különíteni az állami és a magánszolgáltatói tevékenységet az egészségügyben, és a jövőben az OEP magánellátást nem finanszíroz. Hogy mi lesz az Uzsoki-modellel, nem tudni. Kerestük a kórházat, de kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ. Rácz Jenő szerint az államtitkár bejelentéséből az következik, hogy be kell zárni az egyébként jól működő részleget, és a kórház épületén kívül, valahol máshol újra elindítani azt.

Pedig Veszprémben is az Uzsokihoz hasonló modellben gondolkodtak. Azt tervezték, hogy a kórházi személyzet szombatonként is bemegy majd a kórházba, és kinyitja a műtőt azoknak, akiknek van elég pénzük az operációra. Rácz szerint ezzel mindenki jól járt volna: az a beteg is, akit megműtenek, az is, aki így előbbre ugorhatott volna a várólistán, és a kórházi dolgozók is, hiszen osztozhattak volna a beavatkozásért kapott pénzen. Ezt az elképzelést azonban csírájában elfojtotta Zombor Gábor pár hónappal ezelőtti kijelentése, miszerint


a magánegészségügynek van helye, de csak teljesen elkülönülten.