Így juthat ingyen állami pénzhez a családi háza felújításához

Fotó: MTI / Balaton József

-

Júliusban indul az állam új programja, mellyel a családi házak energiahatékonyságát növelnék. Akár 2,5 millió forintot is kaphatunk, amit később sem kell visszafizetni, ám ehhez kell, hogy legyen közel ennyi saját forrásunk is. Érdemes sietni, mert valószínűleg pillanatok alatt elkapkodják az elérhető pénzt. De hogyan győződjünk meg róla, hogy mire van szükségünk?


Az Otthon Melege Program részeként a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium új pályázatot ír ki, melyben az 1995-ben vagy előtte épült, 135 négyzetméternél kisebb családi házak tulajdonosai vehetnek részt – jelentette be a Construma kiállításon Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára.

A programra összesen 5 milliárd forintot szán az állam, ám szükség esetén ezt még kétszer 5 milliárd forinttal meg lehet növelni. Egy pályázó maximum 2,5 millió forintot nyerhet el, ezt pedig a külső szigetelés és a nyílászárók, illetve a fűtési rendszer cseréjére, felújítására lehet költeni, de jut a pénzből a megújuló energia terjesztésére, így például napelemek, napkollektorok felszerelésére is. Szabó elmondása szerint a programban részt vevők havi 5-25 ezer forintot is spórolhatnak majd az energiaköltségeiken.

A vissza nem térítendő támogatás mértéke 40 és 55 százalék közötti, ez azon múlik, hogy mekkora felújítást végzünk. Amennyiben például csak a fűtési rendszert cseréljük ki, úgy a költségek 40 százalékát állja az állam, amennyiben pedig mindhárom területen végeztetünk munkálatokat, úgy elérhetjük a maximális, 55 százalékos támogatottságot.

A támogatásra azok a családok jelentkezhetnek, akik állandó magyarországi címmel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, és valóban az ingatlanban élnek. Ők július elsejétől jelentkezhetnek a pénzekre, ekkor nyílnak meg ugyanis régiós bontásban a pályázatok.

Szabó elmondta azt is, hogy a pályázatot teljes mértékben magyar költségvetési forrásból, illetve a szén-dioxid-kvóták értékesítéséből finanszírozza az állam. Az általános tájékoztató csütörtökön kerül majd fel az NFM honlapjára.


Végre az emberekre bízzák

Végre van családi házakra felújítására kiírt program – kommentálta a bejelentést a VS-nek Kanyuk László, a Knauf Insulation szakértője. Egyetértett vele Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet programigazgatója, aki szerint az első, most meghirdetett ötmilliárdos keretből 2-3 ezer családi ház újulhat meg.

Mivel összesen 2,5 millió családi ház van az országban, amelynek 70 százaléka megfelel a fenti követelményeknek, ezért a szakértők szerint nem nehéz megjósolni, hogy az állam által felkínált összeg maximum néhány nap alatt biztosan elfogy. „A lényeg, hogy az állam végre a lakosságra bízza, hogy ők döntsenek arról, hogy saját anyagi erejükhöz mérten mekkora felújítást akarnak elvégezni” – mondta Szalai.

Kanyuk szerint az, hogy mennyi pénzt spórolhat egy-egy család, számos tényezőtől függ: ilyen az, hogy valaki például egy D energiatanúsítványú vagy ennél rosszabb energetikai állapotban lévő ingatlant akar-e felújítani. Az államtitkár által felsorolt feltételeknek megfelelő épületek a szakember szerint leginkább F vagy G kategóriába tartoznak, ami szinte a legrosszabb. „Ennek egyszerű oka van: amikor az 1970–80-as években építették őket, akkor még egyáltalán nem volt téma az energiahatékonyság” – magyarázta Kanyuk. Szerinte egy ilyen épületből a 2,5 milliós támogatással, amelyhez hozzátesszük a saját forrásainkat, legfeljebb 3-4 kategóriát lehet lépni, azaz egy rossz állapotban lévő F kategóriás épületből az állami támogatással sem lesz A+ kategóriánk.


Hogy ez miért fontos?

Egy, a legmagasabb kategóriába tartozó, A+-os épületnek 15-30 kwh/négyzetméter/év fogyasztása van, míg egy átlagos magyar családi ház 250-300 kwh/négyzetméter/év statisztikával rendelkezik. Mindez forintban kifejezve: előbbi maximum havi 15 ezres energiaszámlát jelent, utóbbi akár havi 25-30 ezret. De ha nem is érjük el az A+ kategóriát, akkor is több ezret lehet havonta spórolni.

„Nem véletlen, hogy az A+ kategóriába tartozó passzívházak 4-5 millió forinttal többe kerülnek, mint az ugyanakkora alapterületű normál családi házak. Igaz, ez az összeg néhány év alatt biztosan megtérül” – mondta Kanyuk, aki szerint éppen ezért érdemes mindenkinek elgondolkodnia a lehetőségen. Az állami támogatással ugyanis jelentősen, akár felére is lerövidülhet a megtérülési idő, amely így akár 8-10 év is lehet.


Sajnos lövésem sincs, milyen állapotban van a házam

Persze a legtöbb embernek fogalma sincs arról, hogy milyen energiatanúsítványú családi házban lakik. Kanyuk szerint ez nem probléma, mivel több módszer is létezik ennek kiderítésére. A legegyszerűbb és legolcsóbb módszer, amikor egy internetes program segítségével valaki önbevallással készíti azt el: ekkor be kell írni, hogy a házban milyen nyílászárókat, milyen falszerszerkezetet használnak. Ez csak ötezer forintba kerül, és a végén ki fog dobni valamilyen adatot, ám Kanyuk szerint ez sokszor nem reális, hiszen maga a fogyasztó sem tud minden adatot pontosan megadni.

A szakember szerint ha valaki felújításra adja a fejét, érdemes szakemberekkel „tisztességes” felmérés végeztetni. Igaz, ez már jóval többe, akár 30-50 ezer forintba is kerülhet, ám cserébe a kiérkező szakemberek nemcsak a ház energiatanúsítványát határozzák meg pontosan, de arra is tudnak tanácsot adni, hogy milyen új felszerelést érdemes beszerezni, és hogy ezekkel mennyi energiát és pénzt tudunk spórolni. Persze nem mindegy, kit bízunk meg a munkával, azon energetikai tanúsítók köre, akiknek az adatait elfogadja az állam, valószínűleg a csütörtöki NFM-tájékoztatóból fog kiderülni.


Mi mennyibe kerül?

Egy a feltételeknek megfelelő alapterületű házban a nyílászárók cseréje jellemzően 6-800 ezer forintba, a hőszigetelés 1,2-1,5 millió forintba kerül, így nagyjából félmillió marad a gépészetre – számolgatott Kanyuk, aki szerint így a 2,5 milliós támogatásba „karcosan beleférhet” az egész felújítás.

Persze az sem mindegy, hogy milyen minőségű felújításon gondolkodunk. Amennyiben valaki csúcstechnológiát akar, úgy annak a program lehetőségein túl is milliós tételben a zsebébe kell nyúlnia. „Kazánt lehet 400 ezer és 4 millió forintért is venni. Nem azt mondom, hogy ez utóbbi tízszer annyit tud, mint az előbbi, de a nagyobb összegbe beletartozik például a csövek, a lapradiátorok és akár még a komplett fűtési-hűtési rendszer cseréje is. Ráadásul az olcsó hamar tönkre fog menni, így az üzembe helyezési költséggel, a szakemberek megfizetésével borzasztóan viszi a pénzt. Nem hiába, olcsó húsnak híg a leve” – mondta a szakember.

Szerinte a megfelelő felújítás úgy néz ki, hogy valaki először a nyílászárókat cseréli ki, utána jön a hőszigetelés. Ezzel a kettővel a ház egyfajta külső termikus burkot kap, amelynek elkészülte után lehet igazán azzal számolgatni, hogy milyen kazánt szeretnénk venni. A módszerrel Kanyuk szerint akár százezreket is lehet spórolni, hiszen a ház az optimumon fog üzemelni, azaz nem kell feleslegesen elégetendő energiát a kazánba tenni. Gyakran előfordul ugyanis, hogy valaki túl nagy kazánt vesz, így pedig előfordulhat, hogy az csak 70 százalékban dolgozik hasznosan, a maradék 30 százalék fölösleges hőtermelés. Ilyenkor van az, hogy kinyitjuk az ablakot a nagy meleg miatt, ami tulajdonképpen egyenlő azzal, mintha kidobnánk az ablakon a pénzt – magyarázta a Knauf Insulation szakértője. Szerinte a pályázaton való részvételen azért is érdemes elgondolkodni, mert amíg az energiahordozók árváltozására az átlagember nem tud hatással lenni, addig a saját otthonát át tudja alakítani úgy, hogy az kevésbé legyen pazarló.