Így hiúsítja meg a kormány egy falu álmát

Fotó: VS.hu / Adrián Zoltán

-

Nem kell félteni a magyarországi polgármestereket, találékonyak, ha arról van szó, hogyan tudnának még több pénzt szerezni a falujuknak vagy a városuknak. A Pest megyei Szentlőrinckátán azt találták ki, hogy megyét váltanak, hátha így nagyobb eséllyel pályáznak EU-s támogatásra. Csakhogy a kormány keresztülhúzta a számításukat: még mielőtt szavazhattak volna, határozatot hozott az ügyben. Ezzel a szentlőrinckátaiak ügye értelmét vesztette, sőt, még rá is fizettek.


Egyetért-e azzal, hogy Szentlőrinckáta község Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez csatlakozzon? – erről a kérdésről dönthettek helyi népszavazáson a Pest megyei település lakói. A faluban azért kezdeményeztek még tavaly novemberben szavazást a megyeváltásról, mert 2017. január 1-jétől szerettek volna Pest megye helyett Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez tartozni. Pest megyei településként, a Közép-magyarországi Régióban ugyanis kevesebb uniós támogatásra pályázhatnak, mint Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a szegényebb Észak-alföldi Régióban.



„100 milliókban mérhető a különbség egy költségvetési ciklusban Jász-Nagykun-Szolnok megye javára” – állítja Nagy István polgármester. Azt mondja, míg más régiók cégei egy jól megírt pályázattal akár a fejlesztési összeg 50-70 százalékát is elnyerhetik támogatásként, addig Pest megyében ez az összeg maximum 10-15 százalékra rúg.

Az egyik multi, a Káta CNC Kft. például azért vitte a termelése egy részét és a fejlesztést is Jászberénybe, mert ott kapott támogatást, Szentlőrinckátán nem. Korábban az autógyártásból ismert BorgWarner zárta be az üzemét Szentlőrinckátán, és nyitotta újra Oroszlányban. A cég azóta Komárom-Esztergom megye ötödik legnagyobb árbevételű vállalatává nőtte ki magát az oroszlányi ipari parkban.


Van is pénz, meg nincs is

Szentlőrinckáta évente nagyjából 300 millió forintból gazdálkodik. 100 milliót ad a két legnagyobb foglalkoztató, a Haldex Hungary Kft. és a Káta CNC Kft., az állam 55,5 millióval száll be a működésbe, és adóbevételből is összejön 22 millió 150 ezer forint. A település 2015-ös költségvetéséből kiderül, hogy Szentlőrinckátának 105 millió 367 ezer forint volt az előző évi költségvetési maradványa, 360 ezer forintot kapott működési célú visszatérítendő támogatásként, 70 millió forintot tartott betétben, és 9 millió volt a tartalék.

Azt a polgármester is elismeri, hogy az adóbevételekből és az állami támogatásból szépen megélnek, de fejlesztésre szerinte már nem jut, ahhoz már az Európai Unió segítsége kellene.

A megyeváltástól 1 milliárd forintot remélt a falu. Úgy tervezték, a pályázati pénzből járda, kultúrház és iskolai ebédlő épül, és jól járnak a falu határában működő cégek is, jut fejlesztésre támogatás. „Egy huszárvágással megoldódik az önkormányzat és a vállalkozók problémája is” – mondja a polgármester, hozzátéve, hogy „a megyeváltás a megoldás, ehhez pedig helyi népszavazás kell”.


Magyarország legértelmetlenebb népszavazása

A terv jó volt, de menet közben, két héttel a helyi népszavazás előtt kiderült, hogy megyét váltani csak 2019-ben lehet, akkorra pedig már szétosztják az európai uniós pénzeket, így a szavazás lényegében értelmét vesztette.


Engem 2019-ig választottak meg, akkor most dőljek hátra, hogy 2020-tól milyen jó lesz nekem?

– méltatlankodik a polgármester. Hiába vált okafogyottá a népszavazás, mégis meg kellett tartani, 1 millió forintba került a semmi.

Március 6-án, vasárnap ugyanis a szavazásra jogosult 1557 emberből 152-en voksoltak, vagyis 9,76 százalékos volt a részvétel. Ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen, a részvételnek meg kellett volna haladnia az 50 százalékot. Ráadásul a szavazók közül 32-en még így is támogatták a megyeváltást, 120-an pedig ellenezték azt.



„Bíztam benne, hátha ritkábban kell menni a gumishoz – mondja a falu végi vegyesbolt egyik eladója, utalva arra, hogy a Pusztamonostortól Szentlőrinckátáig vezető út olyan, mintha ágyúgolyókkal szórták volna tele, csak lépésben lehet haladni a sok kátyú miatt.

Ritkán látni két férfit a pult mögött, azt mondják, errefelé sok az idős, kispénzűek, ritkán jönnek, és akkor se nagyon beszélnek a népszavazásról. „Keressék átellenben Sanyit, az asztalost, ő beszédesebb – teszik hozzá.

Az út túloldalán kétszintes, vakolatlan ház, az udvaron félig kész asztal, kisebb-nagyobb fadarabok között egy idős férfi hajlong. Kiabálni kell, hogy észrevegyen.


Szentlőrinckáta, riport,


„A falunak le kell válnia Pest megyéről, ez egyértelmű – mondja határozottan, igaz, ő nem szavazott, beteg volt aznap. – Menjen csak el, aranyos, és nézze meg a szomszéd falvakat, mind szebb, mint Szentlőrinckáta, pedig ott nincs ennyi munkahely, és az emberek sem olyan szorgalmasak, mint itt. Nálunk, ha valaki nem kel fel reggel 5-kor és kezd el dolgozni, attól a szomszédok megkérdezik, mi van, hol késtél ilyen sokáig?

Szentlőrinckátán sokan azzal egészítik ki a keresetüket, amit a fóliasátrakban termesztenek és eladnak. Salátát, retket, paprikát, paradicsomot, uborkát termeszteni ma már nem akkora üzlet, mint a ’80-as években volt, akkoriban annyi pénzt lehetett a kerti munkával keresni, hogy jutott belőle két-, háromszintes házakra, esetleg utazásra, szigorúan belföldön.

A régi rendszerben azt mondták, nem mehetünk külföldre, pedig akkor lett volna rá pénzünk, most mehetnénk, de már nincs rá való – hadarja egy asszony nem messze a polgármesteri hivataltól. Hat fóliasátorban ötféle salátát termeszt a férjével és a fiával, nagyjából a rendszerváltás óta ebből élnek, a családfő akkor vesztette el az állását a Pest megyei Volánnál.

Én csak a Kádár-rendszerben voltam szavazni, azóta nem, bohóckodás az egész – legyint az asszony, majd arrébb hajít egy ládát. A márciusi népszavazással, amelyre a családból egyikük sem ment el, nem ért egyet, mert szerinte a Jászságban a falvak nem olyan fejlettek, mint Szentlőrinckáta,


előre kellene menni, nem visszafelé.

Az emberek nagyobb része fel sem fogta, hogy miről van szó – mondják a Sarki sörözőben. Azok közül, akik hétköznap, dél körül az asztaloknál ülnek, majdnem mindenki elment szavazni. „Most volt a népszavazás? Be voltam rúgva? – ébred fel az egyik asztalnál egy sildes sapkás, télikabátos férfi. A többiek csendben bólogatnak. Hatan szorítják a kockás terítős asztal sarkát.

Pest megyével el vagyunk lehetetlenítve, és ezt a békát le kell nyelni – szólal meg egyikük közel a pulthoz. – A gyerekek télen-nyáron a főúton járnak, az autók között, volt itt már baleset, nem is egy – mondja.

Ott lakom a főúton, nem is lehetne járda a villanyoszlopok miatt” – szól közbe valaki, mire azonnal leintik a többiek. – „Hagyjad már, Lacika, mi nem lehet már a XXI. században?


Ez egy lefújt mérkőzés

– mered maga elé a falu másik végén a Hőskert presszó tulajdonosa, Vincze Ottó, aki egy személyben kocsmáros és a falu sírkövese. Ha más nem is, ő pontosan tudja, hányan haltak meg balesetben a faluban. „’81-ben én is elütöttem két fiatalembert, legénybúcsúról jöttek, igaz, én is be voltam rúgva, két évre elvették a jogsimat, az egyik férfinak combnyaktörése lett, a másiknak a bokája tört, és agyrázkódása lett. Máskor a posta előtt gázoltak halálra valakit, de volt baleset a falu szélén is, ott egy ember meghalt, egy súlyosan megsérült, utána lett a határban világítás, mi kell még ahhoz, hogy járda is legyen? – kérdezi. A megyeváltással ő is egyetért, de ő sem szavazott.


Kinek jó a népszavazás?

Az önkormányzat 20 millió forintért készíttette el a terveket a járdaépítéshez, van érvényes építési engedély, csak a költségbecslés szerinti 250 millió forint hiányzik.

Pedig járdaépítésre már a 2015-ös költségvetésben elkülönítettek 31 millió forintot, igaz, szökőkúttal és focipályával együtt, és 1 millió forintot tudtak – szintén 2015-ben – félretenni az iskolai ebédlő felújítására. Egyikből sem lett semmi.

„Pályázati önerőrész lett volna” – mondja a polgármester, hozzátéve, hogy a pénz megvan, hozzá sem nyúltak, átvezették 2016-ra. „Nem marad a zsebemben, elmegy működési költségekre” – magyarázza.

A faluban a legtöbb pénzt munkabérre költik, csaknem 18 millió forintot, az irodaszer, a tüzelőanyag és a munkaruha éves díja is elvisz több mint 13 milliót, a közüzemi számlák pedig kis híján 12,5 milliót.

A falubeliek a helyi vállalkozókra mutogatnak, azt mondják, kizárólag ők jártak volna jól a megyeváltással.


Szentlőrinckáta, riport,


A környék egyik legnagyobb foglalkoztatója a járműalkatrészeket gyártó Haldex Kft., a másik az – egyebek közt – fémmegmunkálással foglalkozó Káta CNC Kft. A falu tíz kilométeres körzetében nincs annyi betanított munkás, amennyi a két üzemben elég lenne, buszokkal hozzák az embereket Törökszentmiklósról, Mezőtúrról, három műszakra átlagosan 80 ezer forintot fizetnek nekik.



A Káta CNC Kft. egyik tulajdonosa és ügyvezetője Csányi János, aki már 2012-ben a Figyelőnek adott interjúban arról panaszkodott, hogy az uniós pályázatok szempontjából a Káta CNC elhelyezkedése előnytelen, nem sikerül saját összeszerelő üzemet létesíteni a közelben, pedig ez nagyban javítaná a társaság piaci pozícióját. Csányi az interjúban a vállalat üzleti partnereként, fuvarozójaként említi a Káta-Kamion Kft.-t, amelyet 2014 novemberéig Nagy István jelenlegi polgármester vezetett. Helyét a cégben a polgármester-választás után fia, Nagy Dániel vette át.



A nemzetközi áruszállítással, költöztetéssel, szállítmányozással foglalkozó céget Nagy István 2004-ben 3 millió forint jegyzett tőkével alapította, 2014-ben a nettó árbevétele már 419 millió 585 ezer forint volt úgy, hogy 10 év alatt négyszer indult ellene végrehajtás. A második éves felülvizsgálatát végző International Cert Hungary Kft. jelentéséből kiderül, hogy a Káta-Kamion Kft. végzi a raktározást a Káta CNC Kft.-nek, és a másik multival, a Haldexszel is üzletel, „a céggel elégedettek a megrendelők, a Haldex külön kihangsúlyozta a cég megfelelőségét” – írják.

Csányi János a VS.hu-nak is megerősítette, hogy cégének, a Káta CNC Kft.-nek jelen pillanatban is üzleti partnere a Káta-Kamion Kft. Vevőink igénye esetén termékeink fuvarozásával bízzuk meg – írta szerkesztőségünknek Csányi. A cég azt tervezi, hogy a következő két évben épít egy 10 ezer négyzetméteres gyártócsarnokot, és ebbe gépeket, berendezéseket is vesz, lehetőleg uniós pályázati pénzből.


Szentlőrinckáta, riport,


Erre már rá kell gyújtani – pattan fel idegesen egy férfi a kockás abrosz mellől a Sarki kocsmában. Azt mondja, már a falugyűlésen is sokan morogtak. Czerván György, a térség országgyűlési képviselője, agrárgazdaságért felelős államtitkár ott jelentette be, hogy nincs értelme elmenni szavazni. Ugyanakkor megígérte, hogy minimum 90, maximum 500 milliárd forintot kaphatnak a Pest megyei települések fejlesztésre. A polgármester nem tudta megmondani, hogy pontosan mire.


Konkrét számokat nem láttam, államtitkár úr hozott magával egy dossziét, azzal hadonászott

– emlékszik vissza a polgármester. Kerestük az államtitkárt, aki egyelőre nem válaszolt kérdéseinkre.


Korábban Nagykőrös is szeretett volna leválni Pest megyéről. Az önkormányzat azután vonta vissza helyi népszavazási kezdeményezését, amelynek alapján Bács-Kiskun megyéhez csatlakozott volna, hogy a kormány úgy döntött, kettéválasztják a Közép-magyarországi régiót, és az uniós fejlesztési forrásokat Pest megye számára kedvezőbben osztják el a 2020-tól kezdődő uniós költségvetési időszakban. A kormányhatározatból kiderül: a nemzetgazdasági miniszternek meg kell vizsgálnia, miként lehet a Pest megyei önkormányzatoknak és vállalkozásoknak célzott fejlesztési támogatást adni.