Így hekkeli meg a parlamentet a rafinált ellenzék

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

-

Ötven azonnali kérdés a korrupcióról, egyszerre a miniszterelnökhöz? Nem rossz ötlet a Jobbik hétfői akciója, de igazából nem a kormánypártokkal toltak ki. Az elmúlt években voltak ennél sokkal jobb trollkodások is, amelyek tényleg akadályozták a kormányoldal munkáját.


„A korrupció ötven árnyalata” címmel ötven azonnali kérdést szeretett volna intézni a Jobbik frakciója Orbán Viktor kormányfőhöz hétfőn a parlamentben (a kérdéseket itt megnézheti). A miniszterelnök nem volt jelen a teremben, így szokás szerint felajánlották a képviselőknek, hogy más válaszol helyette. Ezt ők elutasították, jelezve, hogy inkább megvárják, míg Orbánnak – várhatóan három hét múlva – kötelessége lesz személyesen válaszolni. Csakhogy a képviselőknek ettől függetlenül mind az ötven kérdést végig kellett hallgatniuk, ezzel pedig nagyjából el is ment az azonnali kérdésekre szánt egy óra.



Bár kétséges, hogy három hét múlva valódi vitára tudják-e kényszeríteni Orbánt, politikai szempontból nyilván előnyt jelent számukra, hogy keresik a konfrontációt a kormányfővel, illetve ennyire erősen napirenden tartják a korrupció témáját. Az akciót bátran nevezhetjük parlamenti trollkodásnak, ami miatt Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter máris vizsgálatot követel. Pedig a jobbikosok leginkább a többi ellenzéki képviselővel toltak ki: a szocialista Bárándy Gergely például nem tudta feltenni Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank elnökének azt a kérdést, hogy ő rendelt-e magának ötmilliós fizetést.

Hasonló trollkodásokra és obstrukciós kísérletekre bőven van példa az Országgyűlés közelmúltbéli történetében. Összeszedtünk néhány példát, hogyan tudja egy ellenzéki párt megnehezíteni a parlament munkáját, vagy ha az nem megy, legalább kellemetlen perceket okozni a kormánypárti politikusoknak és a kormányzati tisztviselőknek.


01

Ezernyi módosító

A parlamenti trollkodás egyik korai példája az akkor ellenzéki Fidesz képviselőinek nevéhez fűződik, akik közel kétezer módosító indítványt nyújtottak be a 2004-es költségvetési törvényhez. Nyilván tudták, hogy se fedezet nincs ezekre, se esély az MSZP-s és SZDSZ-es többség támogatásának elnyerésére, de a szavazás után el lehetett mondani, hogy a kormánypártok milyen fontos célokat szavaztak le. Az egész történetben az volt a pikáns, hogy a fideszes képviselők kivonultak a költségvetési bizottság módosítókról döntő üléséről arra hivatkozva, hogy csak az utolsó pillanatban kapták kézhez a kormánypárti indítványokat, illetve csak egy-két perc volt egy-egy módosító megtárgyalására.



02

Karácsonyi túlórák

2008 végén, pár nappal a karácsonyi ünnepek előtt szintén a Fidesz és KDNP képviselői nyújtottak be 1300 írásbeli kérdést a minisztériumokhoz. A kérdések egy része egészen apró részletkérdésekre vonatkozott – például „hová vigyük a szemetet?” –, más részükre nyilván az ellenzéki képviselők sem vártak igazi válaszokat, legalábbis erre utal, hogy a címek közt olyanokat olvashattunk, mint például: „Szavahihető-e ön?” Mivel a házszabály szerint a minisztereknek 15 nap alatt kell válaszolniuk, az ellenzéki képviselők igazán a tárcák köztisztviselőivel toltak ki, akiknek az ünnepek idején meg kellett írniuk az 1300 válaszlevelet.


Az LMP-s Mile Lajos beszél 2011. november 30-án


03

31 órás ülésnap

A 2010-es kormányváltás után igazán gyakorivá váltak a trollkodások, mivel a kétharmados Fidesz-többség mellett az ellenzéknek nem sok tere maradt. 2011 végén, amikor a parlamenti napirend túlterhelődött a rengeteg törvényjavaslat miatt, többször sikeres obstrukciót hajtottak végre: egyszerűen annyit beszéltek egy-egy törvényjavaslat vitájában, hogy másnap reggel még mindig az előző ülésnap tartott. A leghosszabb a 2011. november 30-i ülésnap volt, amely a jegyzőkönyv tanúsága szerint több mint 31, szünetekkel együtt 35 órán át tartott. A kormányoldalon annyira bedühödtek ezen, hogy az összes fontosabb törvény tárgyalására úgynevezett időkeretet határoztak meg, hogy ne lehessen a végtelenségig húzni a vitát.



04

Blokád

2011. december 23-án egyebek mellett az új választójogi törvényről szavaztak a parlamentben, amit az LMP frakciója és a párt szimpatizánsai úgy igyekeztek megakadályozni, hogy az Országház parkolójának sorompóihoz láncolták magukat, így fizikailag akadályozták a behajtást. Ezzel is csak egy ideig tudták késleltetni a szavazásokat, a törvényjavaslatokat elfogadták, és végül mindannyiukat elvitték a rendőrök. Később fideszes kezdeményezésre közkegyelmet kaptak, bár ők maguk tagadták, hogy bűncselekményt követtek volna el, hiszen gyalog be lehetett jutni az épületbe.


Parlament, Trollkodás,


05

Elfoglalt emelvény

2013. június 21-én volt a sokat vitatott földtörvény zárószavazása, amelyet a Jobbik-frakció igyekezett úgy megakadályozni, hogy testületileg felvonult az elnöki emelvényre, szünet után pedig még az elnököt sem engedték vissza a helyére. Bár többször is az őrség bevetésével fenyegették meg őket, ez végül nem történt meg, a kormánypártok végül megejtették a szavazást, és elfogadták a törvényt. Az akcióért a Jobbik képviselői súlyos pénzbüntetést kaptak, szakértőiket pedig jó időre kitiltották az Országgyűlés épületeiből.