Így élje túl a görög pánikot

Fotó: Getty Images / Milos Bicanski

-

Némi kalandvágy és sok készpénz birtokában egyelőre nem kell lemondani a görögországi nyaralást. A görögökre nézve már sokkal drámaibbak a kilátások, és rövid távon mindenkit érinthet a felfordulás, akinek valamilyen megtakarítása van, így a magyarokat is. Június 30. sorsdöntő dátum: kiderülhet, hogy csődbe megy-e az ország, július 5-én pedig az, hogy maradnak-e az euróövezetben a görögök.


Drámaian indult a hét Görögországban: a bankok és a tőzsde zárva maradt, a görögök kígyózó sorokban járultak az ATM-ek elé, hogy maradék pénzüket is kivehessék, de már csak napi 60 euróhoz juthatnak hozzá. A kormány rendkívüli intézkedéseket léptetett életbe, amelyek az ott élőket, de az oda utazókat is érintik. Meg persze a globális pénz- és tőkepiacokat, így áttételesen mindenkit, akinek megtakarításai vannak. A csőd kapuja 24 órára van tőlünk, megnéztük, kit, hogyan érinthetnek az események.


Elindulhatok nyaralni?

A magyar konzuli szolgálat és egyébként a nemzetközi sajtóban idézett helyszíni beszámolók szerint a közhangulat Görögországban feszült, de nem veszélyes a helyzet. Athénban a bankokat leszámítva működnek a szolgáltatások, a benzinkutak, boltok kinyitottak, a tömegközlekedés üzemel. Tüntetésekre, sztrájkokra a nagyobb városokban lehet számítani, de a turistaközpontokat, illetve a turisták által látogatott szigeteket ez feltehetőleg nem érinti. Az athéni közlekedési minisztérium helyettese egyébként hétfőn meglepő bejelentést tett a Guardian szerint: július 6-ig ingyen lehet használni a villamosokat, buszokat, vonatokat a fővárosban.


Miért nem nyitottak ki a bankok, mit jelent a tőkekorlátozás?

Mivel most éppen senki sem bízik a görögországi bankokban, az emberek nem merik a számlájukon tartani a pénzüket. A betétek kivonása hónapok óta tart, az utóbbi héten pedig oly mértékben felgyorsult, hogy muszáj volt becsukni a bankokat és limitálni a pénzkivonásokat. Méghozzá napi 60 euróban (nagyjából 19 ezer forintban): ez a korlát a készpénzfelvételre és az átutalásokra is áll.


A magyar turistákra is vonatkozik?

Nem, ez az egész egyelőre csak a görögöket érinti, a 60 eurós napi limit rájuk vonatkozik. A turisták ennél több pénzt is felvehetnek az automatákból, feltéve, hogy van bennük euró. Bárhol megeshet, hogy valaki kongó ATM-mel szembesül, a helyi beszámolók szerint Athén belvárosában már hétfőn délelőtt is voltak üres automaták, nem tudják azokat kellő ütemben újratölteni.


Meddig tart?

A tőkekorlátozásokat első körben július 6-ig vezették be, tehát a mostani menetrend szerint július 7-én, kedden újra kinyitnak a bankok. Viszont könnyen előfordulhat, hogy nem ül el a bankpánik, és meg kell hosszabbítani a korlátozásokat (legutóbb Cipruson éltek ilyen megoldással, ott a korlátozás több mint két évig tartott, igaz, menet közben több lépésben oldották a limiteket). Az efféle intézkedések elég kiszámíthatatlanok: addig szoktak ilyet bevezetni, amíg nem tér vissza a betétesi bizalom. Ennek időpontját ma nehéz megtippelni.


Kártyával lehet fizetni?

A külföldön kibocsátott bankkártyákra (betéti és hitelkártyákra) nem vonatkoznak a limitek, elvileg korlátlanul lehet használni azokat. Gyakorlatilag viszont már most problémát jelent a dolog: vagy azért, mert üres az ATM, vagy mert a boltokban, éttermekben csak a készpénzt merik elfogadni. Itt nincs egységes szabály, biztosan vannak bevállalósabb vendéglősök, de nem érdemes erre bazírozni. Kivételesen a legjobb, ha nagyjából kiszámoljuk, mennyit akarunk költeni, és azt szépen átváltani még Magyarországon.


Mikor érdemes pénzt váltani?

Ez most az a helyzet, amikor kifejezetten gyenge a forint és percenként ugrál az árfolyam, nehéz elcsípni a jó pillanatot. Viszont nem is nagyon érdemes rá törekedni, inkább csak pszichológiai hatása van annak, hogy valaki 310 vagy 315 forinton vesz eurót. Komolyan nyerészkedni, vagy bukni itt nem nagyon lehet: az, hogy 1000 euró 310 ezer forintba vagy 315 ezerbe kerül, nem akkora különbség, hogy emiatt ne váltson át az ember elegendő készpénzt. Nyilván kicsit jobban kell majd vigyázni egy jól kitömött eurós pénztárcára, mint máskor, de ez még mindig kisebb nehézség, mintha csupán használhatatlan kártyákkal volnánk felszerelkezve.


Hol lehet a legjobb árfolyamot megtalálni?

Erre viszonylag egyszerű a válasz: a bankok árfolyamainál általában sokkal jobbak a pénzváltók feltételei. Ezen az oldalon például mindenki megkeresheti az éppen aktuális legjobb árfolyamot a közelében. A tranzakciós illeték bevezetése óta sajnos a pénzváltók is felszámítanak némi kezelési költséget, és ezt a neten elérhető összehasonlító oldalak nem tüntetik fel. Általában 2-3, esetleg 5 ezrelékes tétellel kell számolni, de aki biztosra akar menni, előbb hívja fel a pénzváltót. És érdemes többször frissíteni a lekérdezést, a turbulens időszakokban ugyanis naponta többször változnak a tarifák.


De mi lesz a görögökkel?

Június 30-án, kedden lejár a határidő, és ha Görögország kénytelen csődöt jelenteni, azzal az euróövezeti, és talán az uniós tagságát is kockáztatja. Az egész folyamat ugyanakkor nagyon homályos, hiszen nem volt még arra példa, hogy valaki távozzon a monetáris unióból vagy az Európai Unióból, ennek az esélye mindeddig elméletileg sem merült fel, a procedúrája pedig pláne nincs kidolgozva. Az athéni parlament döntése szerint mindenesetre július 5-én népszavazást tartanak az Eurogroup javaslatairól, csakhogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint valójában az euróövezeti tagságról voksolnak.


Miből élnek majd a csőd után?

A nyugdíjakat és az állami fizetéseket a görög kormány ígérete szerint maradéktalanul elutalják. Csak hát az is a bankszámlára érkezik, ahonnan most átmenetileg legfeljebb apránként juthatnak a pénzükhöz a helyiek. És persze kérdés, hogy az üres államkassza ellenére miből és meddig tudják ezt megtenni, illetve, hogy mikortól kell ezt már drachmában teljesíteni.


Mi lesz, ha kilépnek az euróból?

Nehéz pontosan látni ennek a következményeit, de az IMF nemrégiben közzétette prognózisát. Ez rövid távon elég ijesztő: ha Görögország visszatér a drachmához, az azonnal 50 százalékos leértékelődést hozna a görögök vagyonában az euróval szemben, az infláció hirtelen 35 százalékosra ugrana, a GDP pedig 8 százalékkal zuhanna. Ráadásul az átállás átmenetileg biztosan kaotikusan zajlana, de attól nem kell félni, hogy az eurót idén nyáron még ne látnák szívesen. A pénzcsere nem megy egyik napról a másikra, becslések szerint akár 1,5 évig is eltarthat, hogy új bankjegyeket bocsássanak ki. Az eurózóna vagy ez EU egészét ugyanakkor gazdaságilag aligha rendítené meg a görögök kilépése, inkább politikai és presztízs szempontból lenne kifejezetten káros egy ilyen fordulat.


Mit jelent a magyar befektetőknek?

A közvetlen hatásokat már hétfőn lehetett látni: már hétfőn 315-ig gyengült az árfolyam az euróval szemben, és szerte a világon estek a tőzsdék, a csőd bekövetkeztével pedig minden bizonnyal tovább romlanak a mutatók. Egy-egy ilyen esemény után a hangulat persze előbb-utóbb megnyugszik, a befektetők ugyanis a legrosszabbul a bizonytalanságot viselik. A piacok számára az eurózónából való kilépés sem olyan tragikus, a lényeg, hogy valamilyen irányban dőljön el a dolog. Pánikolni tehát nem kell, de azzal nem árt tisztában lenni azzal, hogy Európa feltörekvő országait rosszabbul érinti minden ilyen bizonytalanság. A régió devizái relatíve többet gyengülhetnek, a magyar állampapírokat az eddiginél magasabb kamattal tudja majd piacra dobni az állam, de ez a hazai kötvényvásárlóknak még jó hír is lehet. Aki pedig részvénybefektetésekben gondolkozik, annak érdemes inkább a fejlett piacok felé terelnie a megtakarításait.


Mekkora károkat okoz ez a globális gazdaságban?

Hosszabb távon a görög problematika szerencsére nem nagy súlyú. A 2014-es GDP-adatokból kiindulva a teljes uniós gazdaságnak mindössze az 1,3 százalékát adja a görög gazdasági kibocsátás, globálisan meg pláne elhanyagolható mértékű. A válság tehát elsősorban maguknak a görögöknek okoz fájdalmakat, a világ többi része vagy meg sem érzi, vagy hamar kiheveri azt.