Így cselezhetné ki Putyint Magyarország

Fotó: MTI/AP/BelTA / Andrej Sztasevics

-

Fehérorosz szemszögből úgy tűnik, csak a magyar gazdaságdiplomácia késlekedése akadályozza, hogy Magyarország visszaszerezze az embargó miatt elveszített orosz piacokat. A budapesti nagykövet szerint országa becsületes partnere Moszkvának, de a fehérorosz–magyar vegyesvállalatok exportját semmi sem tiltja. Bár az Európai Unió kifogásolja a fehérorosz elnök emberi jogokat sértő politikáját – amelynek alkalomadtán sajátos reklámembere a francia színész, Gérard Depardieu –, de ez az azeri vagy a kazah kapcsolatok építésekor sem zavarta a magyar kormányt.


Azért szorulnak ki a magyarok az orosz piacról, mert nem lépnek fel elég gyorsan. Ezt Fehéroroszország budapesti nagykövete, Alekszandr Hajnovszkij válaszolta érdeklődésünkre, miután egy sajtóbeszélgetésen több olyan alkalmat is említett, amikor a magyarok elszalasztottak lehetőségeket.


Oroszország bő egy évvel ezelőtt rendelt el beviteli tilalmat egyes élelmiszerekre, így például húsra, gyümölcsökre, tejtermékekre az Európai Unióból, így Magyarországról is. A külgazdasági tárca miniszteri biztosa, Budai Gyula éppen a napokban közölte, hogy már több mint 80 millió euró (mintegy 24 milliárd forint) veszteség érte Magyarországot az orosz embargó miatt.

Különösen az aggasztó, hogy új szállítók kezdenek gyökeret ereszteni az orosz piacon. A húst elsősorban fehérorosz és latin-amerikai, a tejféleségeket pedig szinte kizárólag fehérorosz importból pótolják. Ezzel végleg kifúrhatják a magyarokat. Pedig a nagykövet állítja: a magyar mezőgazdasági termékgyártóknak felajánlották, hogy alapítsanak náluk vegyesvállalatokat a magyar alapanyagok feldolgozására vagy a magyar áruk becsomagolására, és exportálják azt közösen Oroszországba.


Alekszandr Hajnovszkij, a 45 éves nyelvész, aki a kilencvenes évek eleje óta végigjárta a diplomáciai ranglétrát, és eközben háromszor is szolgált Budapesten, magyarul is jól beszél


A diplomata elmondása szerint a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarmot kétszer is megpróbálták rávenni, hogy menjen el Fehéroroszországba, ahol két vállalat privatizációjában is részt vehetne, de a magyarok legutóbb megint halasztottak. Hívták júniusban az agárminisztert is a legnagyobb belorusz mezőgazdasági kiállításra, a Belagróra is, de Fazekas Sándor arra hivatkozott, hogy éppen akkor szavaz a parlament a költségvetésről.

A fehéroroszok közös nagyberuházásokat is ajánlanak Magyarországnak. Részint ők hoznának ide traktorösszeszerelő üzemet – az MTZ-ből évente több mint ezer darabot vásárolnak a magyar gazdák –, részben pedig mi vihetnénk gyártást Fehéroroszországba. Az Egis gyógyszergyár érdeklődik is egy ottani üzem iránt, csakhogy a fehéroroszok zöldmezős beruházást forszíroznak egy újonnan kijelölt ipari parkban, a magyarok viszont barnamezőset szeretnének. Pedig az Eurázsiai Gazdasági Unió keretében januártól létrejön a 170 milliós közös gyógyszerpiac Oroszországgal és Kazahsztánnal, így a termékek szabadon forgalmazhatók mindhárom államban.



Nagyon fontos gyorsabban lépni

– vélekedett a nagykövet, mert a tejpiacról már jórészt le is maradtak a magyarok. A fehéroroszok belső forrásból korszerűsítették a tejipari vállalatokat, a termékek 80 százaléka exportra megy, főleg Oroszországba, és azokat az üzemeket már nem fogják eladni vagy bérbe adni a magyaroknak – ecsetelte a szűkülő lehetőségeket a diplomata.


Az építőipar területén ugyanez a helyzet. A magyar cégek érdeklődtek ugyan a belorusz piac iránt, de későn. Kínai, orosz és litván építőipari vállalkozások taroltak Fehéroroszországban.


Lassúak vagy kényesek vagyunk?

Az Európai Unió éppen akkor, 2012-ben vezetett be szankciókat Fehéroroszország ellen, amikor a jelenlegi nagykövet átadta meghatalmazását Budapesten. Brüsszel több mint 200 személyre és cégre, köztük Alekszandr Lukasenko elnökre szabott ki beutazási tilalmat, és a vagyonukat is befagyasztotta az emberi jogok megsértése, a politikai ellenfelek bebörtönzése miatt.


Az államfő akkor azzal az intelemmel látta el a nagykövetet a Belta belorusz hírügynökség tudósítása szerint, hogy Magyarország fontos Fehéroroszország számára, már csak a hasonlóságok miatt is.


Magyarország az a volt szocialista ország, amellyel nagyon jó kapcsolataink voltak egykor. Nemhogy pusztán jó kapcsolatok, hanem nagyon közeli kapcsolatok. Sokan kijózanodtak ott azután, hogy elegük lett a demokráciából és a piacgazdaságból.

A demokrácia kritikája azonban más esetben sem tántorította el a gazdasági kapcsolatok erősítésétől az Orbán-kormányt, hiszen a nyíltan dinasztikus törekvéseket ápoló kazah elnök is kapott már sok méltató szót a magyar kormánypolitikusoktól. Az utódnevelés egyébként Lukasenkótól sem áll távol. Habár a nagykövet is arra hivatkozott, hogy az elnök 11 éves fia még zsenge ifjú ahhoz, hogy politikával foglalkozzon, a fehérorosz államfő a héten elvitte magával az ifjabb Lukasenkót a szíriai válság miatt nagyon is jelentős ENSZ-közgyűlésre.



Most, amikor augusztusban – két hónappal az október 11-ei elnökválasztás előtt – Fehéroroszország hat politikai foglyot, köztük a volt ellenzéki elnökjelöltet, Mikalaj Sztatkevicset szabadon engedte, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az elsők között állt ki Minszk mellett.


A magyar kormány szerint Fehéroroszország ezzel döntő lépést tett az együttműködés felé az EU-val, ezért Magyarország szorgalmazza a Fehéroroszországgal szembeni uniós gazdasági szankciók mielőbbi feloldását.

Kétségtelen, hogy a fehéroroszok nagyon is rá vannak szorulva Magyarország barátságára, hiszen az orosz gazdaság visszaesése és a rubel értékvesztése náluk is nyomot hagyott. Idén a fehérorosz gazdaság 3,5-4 százalékkal esett vissza.


Az orosz szankciók árnyékában azonban felértékelődött a magyarországihoz hasonló méretű, szűk tízmilliós fehérorosz piac, hiszen az belépő az eurázsiai gazdasági közösségbe. A távolság sem drámai, és még közös történelmi gyökereink is vannak, hiszen Báthory István lengyel királyként fehérorosz területek felett is regnált a XVI. században. Keleti nyitás ide vagy oda, a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat a jelek szerint sokkal inkább a magyar tétovaság akadályozza, mintsem az unió emberi jogi politikája.