Így áll az állomások ügye: a MÁV-ra várnak a települések

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

Tavaly még sikeresnek mondták, hogy az önkormányzatok kezelik a vasúti megállókat. Idén bedőlt a rendszer, pár hete ez ismét a MÁV dolga – lenne. Egyelőre ugyanis nem sikerült megoldani az üzemeltetést.


Addig nincs baj, amíg nem kezd el esni a hó. Vagy az eső.

Így látja Gál Zsolt ecseri polgármester vasúti megállójuk helyzetét. A nagyközség egyike annak a nagyjából húsz településnek, amely az elmúlt években átvette a MÁV-tól az állomás kezelését. Sőt, másfél éve a Budapesttel határos nagyközségben tartották azt a sajtótájékoztatón, amelyen elhangzott: pozitívak a tapasztalatok az átadással kapcsolatban. Aztán most decembertől a vasúttársaság visszavette az üzemeltetést, ám csak papíron. A gyakorlatban elhagyatottan áll a megálló.

Annak ellenére történt így, hogy a visszavétel nem érte felkészületlenül egyik felet sem. A még 2014-ben megkötött támogatási szerződés ugyanis a tavalyi év végén már lejárt. Ez azonban – mint Gál Zsolt elmondta a VS.hu-nak – a gyakorlatban annyit jelentett, hogy 2015. január elsejétől kezdve az önkormányzat saját költségén üzemeltette az állomást.

Ez alaphelyzetben az állomásépület kezelését és a peron takarítását jelenti, bár utóbbi nem olyan egyszerű feladat, mint amilyennek tűnik. Nem azért, mert másképp kellene fogni a seprűt, hanem mert ezt csak képzett személyzet végezheti.



Ez azért fontos, mert úgy tudjuk, az eredeti elképzelés szerint közmunkások végezték volna az állomás kezelését, rendben tartását. Márpedig róluk aligha lehet feltételezni, hogy elvégeztek a MÁV-nál egy ilyen irányú tanfolyamot. Önállóan nem is mehetnek ki munkavégzésre, hanem csak munkafelügyelővel.

A közös munkavégzésre utal a MÁV is a VS.hu-nak adott válaszában. A társaság sajtóosztálya azt írta: új konstrukció megalapozásán dolgoznak az állomások fenntartására, melyet részben saját erőforrással, részben a MÁV közfoglalkoztatotti programjában részt vevő munkavállalók bevonásával kívánnak megoldani az önkormányzatokkal is együttműködve. Kiemelték: a MÁV kezelésébe több mint ezer megállóhely és állomás tartozik. Ezek és a jelenleg üzemeltetésbe visszavett állomások fenntartásához, üzemeltetéséhez, karbantartásához és takarításához a szükséges erőforrásokkal rendelkeznek.

Ezt az ecseri polgármester több szempontból vitatja. A közmunkások alkalmazásával kapcsolatban szerinte egy másik probléma is felmerül: őket munkaidőben lehet foglalkoztatni, miközben egy vasútállomás munkarendje nem ezt követi. „Az önkormányzat által működtetett cég eddig reggel ötkor nyitotta az állomásépületet, a peron takarításán kívül ennek a kezelését is végezte, és a szemetet is összeszedte. A közmunkásokat nem küldhetik ki vasárnap vagy az első reggeli vonat előtt, hogy kinyissák a helyiséget” – emelte ki Gál Zsolt.

A polgármester arról is beszélt, hogy a szerződés lejárta óta rendszeresen levelezett a MÁV-val, és rendre azt a választ kapta, ne aggódjon, keresik a megoldást. Május végén elégelték meg azt, hogy saját pénzből végzik a fenntartást, amelynek éves költségét az infrastruktúra javításával együtt 1,6 millió forintra teszik.

A költségek azonban relatívak. Amikor például felmerült, hogy ha nem tudják kinyitni az állomásépületet, akkor legalább egy esővédőt telepítsenek, kiderült, hogy hiába kerül egy ilyen szerkezet 3-400 ezer forintba, mire végigjutnak a MÁV engedélyeztetési eljárásán, a költség meghaladja az egymillió forintot is. Ugyanígy jártak, amikor térfigyelő kamerát próbáltak felszerelni, arra a vasúttársaságnál nem sikerült engedélyt szerezniük.



Az önkormányzatok 2011 óta vettek át vasútállomásokat a MÁV-tól. Az ok általában hasonló volt a kisebb és a nagyobb települések esetében is: a sokszor leromlott állagú megállók fejlesztését, megóvását az önkormányzatok egyszerűbbnek látták a saját kezükbe venni. A megállapodások alapján a vasúttársaság fizetett a szolgáltatásért az önkormányzatnak.

Az első fecske az Ecserhez hasonlóan szintén a Budapest–Újszász–Szolnok vonalon található Gyömrő volt, később ennek a vonalnak számos megállója és több balatoni település is csatlakozott. Volt olyan település is, amely nem az üzemeltetést, hanem az állomás rekonstrukcióját vette kézbe. Ilyen Tatabánya, ahol közösen indították el 2013-ban az újjáépítést, de közben a működtetés a MÁV kezében maradt.