Így adózhatunk jövőre

Fotó: Getty Images/iStockphoto / EmilieGerard

-

Akár félmillió adóalany is kaphat kisebb-nagyobb könnyítést januártól, mert megbízhatónak számít. Az adóhivatalnak pedig többet kell fizetnie, ha hibázott, és akár 2,5 millióval is kárpótolhat minket, ha jogtalanul inkasszózott vagy bírságolt. Az Államreform Bizottság a tervek szerint augusztus utolsó napjaiban véglegesíti az adózás rendjéről szóló törvény új változatát, átnéztük, mi várható.


A Nemzetgazdasági Minisztérium az adózás rendjéről szóló törvény újrafogalmazására készül. A jelenlegi jogszabályt még 2003-ban alkották meg, és azóta már jó néhányszor toldozták-foldozták ahhoz, hogy megérjen az idő a leváltására.

A NAV élére Tállai Andrást, a tárca parlamenti államtitkárát, Varga helyettesét tartják esélyesnek. A fideszes politikus azért lehet jó választás, mert polgármesteri múltjával és közgazdászi, adótanácsadói végzettségével illik is, meg nem is az adóhivatali környezetbe, de legalábbis nem retten meg attól, hogy újraszabja a szervezetet.


Tállai András éppen Lázár Jánossal egyeztet. A kormányhivatalokon keresztül még lehet közös feladatuk


Merthogy ez vár a NAV-ra. Varga Mihály már tavasszal megmondta, mi a problémája.


Ha egy adóvizsgálat hat hónap alatt nem zárul le, akkor az adóhivatallal is baj van.

Ekkor fogalmazta meg először, hogy az adózás rendjének átalakítására készülnek.


Az eddigi szemlélet mindenkiben adócsalót látott, most azonban elérkezett a felülvizsgálat ideje, és el kell jutni oda, hogy a rendszer meg tudja különböztetni a jó adózót a csalótól.

De miként lehet definiálni a jó adózót?

A Híd Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezető adótanácsadója, az 1998-tól 2012-ig az adóhatóságnál dolgozó Verbai Tamás azt mondja, a jogszabály jelenleg is ismer ehhez hasonló kategóriát, ez a minősített adózói kör. Ők azok, akik legalább három éve működnek már, mindig időben teljesítik adókötelezettségeiket, nem indítottak ellenük végrehajtási eljárást, nem volt adóhiányuk, nem álltak csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt.

Ők azonban jelenleg mindössze néhány ezren vannak. Az is igaz ugyanakkor, hogy a nyilvántartásba vételt az adózó kérelmezheti, és a kedvezmények jelenleg nem elég vonzók.

A kormány most várhatóan bővíti azt a kört, amelynek hajlandó engedményeket tenni, bár a pontos feltételeket még nem hozták nyilvánosságra. Egyes esetekben péládul fizetési könnyítést kaphatnak. Az ellenőrzéseknek a miniszter által is kifogásolt elhúzódását elsőként a jó adózók számára korlátozhatnák, legfeljebb fél évben. A megbízható adóalanyok saját maguk is kezdeményezhetnék az ellenőrzésüket egy magasabb díj fejében.

Újdonság lehet az is, hogy a kisebb vállalkozásoknál, magánszemélyeknél az adóbírság általános mértékét alacsonyabban határoznák meg. Most a megállapított adókülönbözet 50 százaléka lehet a büntetés. Kivétel ez alól a bevétel eltitkolása és a könyvek meghamisítása, ami az adóhiánynak akár a 200 százalékára is bírságolhátó. Bár a hatóság a körülményeket eddig is mérlegelhette, de előnyösebb, ha az adóbírság általános mértéke eleve 10 vagy 20 százalék.

A tervek között szerepel, hogy az adóhatóság számára is súlyosabb legyen annak következménye, ha hibázik. Ha az adóhatóság egy vállalkozás áfa-visszaigénylését határidőn túl teljesíti, akkor jelenleg a jegybanki alapkamat (1,35 százalék) kétszeresének megfelelő a késedelmi kamatot fizet - tájékoztatott a Híd Adószakértő vezetője. Úgy tudni, hogy januártól a jelenlegi duplájára emelnék a „motivációt”.

Ha pedig az adóhatóság határozata utóbb jogszabálysértőnek bizonyul, akkor a fellebbezés utáni eljárásért befizetett illeték ötszöröse, de legalább 250 ezer forint járna vissza. Az összeg a jelenlegi maximális illeték, az 500 ezer forint alapján akár 2,5 millió forintra is duzzadhatna.


A bevételre azért vigyáznak

Felmerült az is, hogy az adóhivatal eljárása ismét csak egyfokú lenne, és a NAV megállapításait közvetlenül a bíróság ítélhetné meg. Ez is mérsékelné az adóhivatali dolgozók szerepét. A változtatást az is indokolja, hogy az adóhatóság másodfoka nagy arányban helyben hagyja az elsőfokú intézkedést. Ez az arány 2014-ben 82 százalék volt, tehát ezekben az esetekben gyakorlatilag felesleges volt az ügymenet. Az is igaz ugyanakkor, hogy a bíróság is 72 százalékban egyetértett a NAV-val, hiába fellebbezett az adózó.

Azt is mérlegeli a kormány, hogy az egyablakos ügyintézés érdekében a kormányhivatalok alá szervezzék a NAV bizonyos részlegeit – mondta kérdésünkre az Államreform Bizottság egyik tagja, Kovács Árpád. A Költségvetési Tanács elnökeként ő azt tartja a változtatások egyik fontos szempontjának, hogy az egyszerűség és a hatékonyság mellett ne csökkenjen az államháztartás adóbevétele. Mint mondta, várhatóan augusztus utolsó napjaiban ülésezik újból a testület, és akkor válnak véglegessé az elképzelések.

Az adózás rendjéről szóló új törvénybe várhatóan az is bekerül, hogy tovább egyszerűsítik a személyi jövedelemadó bevallását, legalábbis azoknak, akik kizárólag bérjövedelemmel rendelkeznek. Ha másképp nem kérik, akkor helyettük maga a NAV készíti majd el a bevallást, de ez először leghamarabb 2017 májusában történhet meg.

A napokban felmerült az is, hogy az online pénztárgépekhez hasonlóan annak a vállalkozói körnek is szorosabban a körmére néznének, akik nem dolgoznak kasszával. A számlák kiállítását is elektronikus útra terelnék, és azokba is online betekinthetne az adóhivatal. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ez kit érintene és milyen kiadásokkal járna. Kérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, de megkeresésünkre egyelőre nem érkezett válasz.