Ígérgetéssel nem lehet itthon tartani az orvosokat

Fotó: MTI / Vajda János

-

A pénztelenség mellett a kiszámíthatatlanság és a hazai kórházak állapota miatt akar egyre több egészségügyi dolgozó külföldre menni.


Rekordot döntött a külföldre távozó orvosok és szülésznők száma a béremelés ígérete ellenére – írta a Blikk az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) adataira hivatkozva.


Olyan szakmákban sincs elegendő orvos, amelyeket régebben »pénzes területnek« gondolt a közvélemény

– mondta a VS.hu-nak dr. Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke. Gyakorlatilag minden szakmát érint az orvoshiány: a nőgyógyászatot ugyanúgy, mint az aneszteziológiát vagy az érsebészetet, ahol kirívóan nagy az emberhiány – tette hozzá.

A szakszervezeti elnök azt mondta, hogy főleg a fiatalabb orvosok mennek külföldre – általában a 35 év alattiak. Sok fiatal már egyetemista korában elmegy külföldre gyakorlatra, és azt látja, hogy lehet a szakmáját jobb körülmények között is csinálni, és lehet egy orvosnak minőségi magánélete amellett, hogy munkáját hivatásként űzi.


A legnagyobb arányban a fiatal orvosok akarnak külföldön boldogulni


Az orvosoknak megyéket kell átutazniuk ahhoz, hogy bizonyos kórházakban egyáltalán legyen szakorvos, a frissen végzett orvosok száma pedig nem elegendő a szakemberhiány pótlására. A legfrissebb számok azt mutatják, hogy a béremelések ígérete ellenére nem torpan meg a gyógyszerészek és a szakdolgozók elvándorlása sem.

Az ENKK adataiból az is kiderül, hogy az elvándorlás főleg a 40 év alatti orvosokat és ápolókat érinti. Ennek legfőbb oka, hogy a fiatalabb korosztály a többszörösét kapja külföldön az itthoni bérnek. Népszerű célállomásnak számít az Egyesült Királyság, Németország és Ausztria, ahol a hazai fizetés hatszorosát is megkereshetik.

A Blikk szerint a jelenleginél tizenegy százalékkal több orvosra lenne szükség itthon ahhoz, hogy megfelelően működjön az egészségügyi ellátás.


Mi vagyunk a rendszerváltozás egyik legnagyobb vesztesei

– mondta lapunknak dr. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese, aki szerint sem emberileg, sem anyagilag nem kapta meg az orvostársadalom a normálisnak mondható elismerést.


Velkey szerint az első féléves adatok beleilleszkednek az eddigi kivándorlási tendenciákba. Idén azonban az egészségügyi szakdolgozók (ápolók, gyógytornászok) nagyobb számban mentek el az országból, mint tavaly, összesen 419-en. A statisztikák átláthatóságát nehezíti, hogy a friss diplomások esetében a Magyarországon képzett diákok egy része külföldi állampolgár, így a külföldi munkavégzés nem csak a magyar elvándorlást támasztja alá.

A magyar egészségügyben már különböző életvitelű orvosok is vannak, akik nemcsak Magyarországon belül ingáznak a kórházak között, hanem Nyugat-Európában dolgoznak heteket, és után jönnek vissza itthon folytatni a munkát. „Sok esetben kevésbé terheli meg az embert, hogy két hetet dolgozik külföldön, és utána két hetet itthon, mint az, amikor valaki egy hónapot húz le ugyanabban a kórházban Magyarországon" – mondta Velkey.



Jövőre több tíz milliárdot ígértek az egészségügyre és a bérfejlesztésre


A Magyar Tudományos Akadémia nemrég megjelent Munkaerőpiaci tükör 2015 című kiadványában az olvasható, hogy az orvosok kivándorlásában nem csak a pénz az elsődleges szempont.

2003 és 2010 között a magyar orvosok 7 százaléka ment el külföldre, majd 2010–2011-ben további 5 százalék. 2010 után megugrott az elvándorló orvosok száma, aminek oka egészen egyszerű volt: ekkor Németország és Ausztria is feloldotta az új EU-s országokból érkező munkavállalók foglalkoztatásának tilalmát.

A tanulmány kitér a kutatók által végzett kérdőíves vizsgálatra, amelyben összesen 1086 itthon és külföldön dolgozó orvost kérdeztek arról, hogy milyen különbségek vannak a hazai, illetve a külföldi egészségügyben. A bérek mellett a kórházak, klinikák állapotát, illetve a szakmai fejlődés és az előrejutás lehetőségét is sokkal jobbnak látják az orvosok külföldön, mint Magyarországon. A munkakörülmények mellett a lakhatási lehetőségeket is jobbnak ítélik, azonban a távolság nagyon megterheli a családi és a baráti kapcsolatokat.