Húszmilliót keres a rendőrség a volt MSZP-s vadászpilótán

-

Másodszorra is vádemelést javasol az ügyészségnek a rendőrség amiatt, ahogy Vári Gyula eladta a Magyar Repülőszövetség Hadik-palotájának felét. A tranzakciót Vári kezdeményezte, akit a rendőrség jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsított meg. A szövetség 18-20 millió forinttal rövidülhetett meg a rendőrség gyanúja szerint.


Az akkor Vári Gyula – korábbi többszörös versenygyőztes katonai pilóta – elnökölte Magyar Repülőszövetség (MRSZ) 2005 decemberében szokatlan körülmények között, bonyolult és többkörös konstrukcióval eladta a budapesti Múzeum utcában található székházát. Az ügyet valaki vagy valakik gyanúsnak tartották, 2010 tavaszán feljelentést tettek, a nyomozás azóta tart.

A rendőrség 2013-ban egyszer már vádemelési javaslattal megküldte a nyomozás iratait az V. és XIII. Kerületi Ügyészségnek. A nyomozók szerint Vári Gyula – aki 2002 és 2006 között az MSZP országgyűlési képviselője is volt – megalapozottan gyanúsítható jelentős vagyoni hátrány okozó hűtlen kezelés bűntettének elkövetésével. Vádat azonban nem emelt az ügyészség, a felülvizsgálat során az az iratokat visszaküldte a rendőrségnek, és további nyomozást rendelt el.


A nyomozóhatóság az iratokat most újra vádemelési javaslattal küldte meg a kerületi ügyészségre. Az érdemi ügyészi döntés megszületett, azt azonban a kerületi ügyészség először az érintettekkel közli

– tudatta a Fővárosi Főügyészség.


Megkérdeztük a rendőrséget is arról, hogy a kiegészítő nyomozás mit állapított meg, de az információs törvényre hivatkozva elzárkóztak a válaszadástól.


Múzeum utca 7. A Hadik-palota


fele palotája

Vári 2002–2006 között volt az MRSZ elnöke. Erre a ciklusra esik, hogy a volt vadászpilóta leszerelt a honvédségtől, listán a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője, majd a honvédelmi bizottság alelnöke, a nemzetbiztonsági bizottság tagja lett.

A Nemzeti Múzeum szomszédságában található Hadik-palota felét a rendszerváltozáskor kapta a szövetség az államtól, fele-fele arányban osztozva rajta a Magyar Technikai és Tömegsportklubok Országos Szövetségével (MTTOSZ). Az épületet székháznak kapta a szövetség, de az MRSZ hivatala nem itt működött, hanem a Dagály utcában, illetve a budaörsi reptéren.

A Hadik-palota eladásának folyamatát az MRSZ ellenőrző bizottsága is vizsgálta. A feltárt dokumentumok azt mutatták, az ötletgazda Vári Gyula volt, aki az MRSZ nevében levelezni kezdett a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal (KVI), hogy a palotát vegye meg az állam. Vári kezdeményezte, hogy az állam ne pénzzel fizessen, hanem cserébe más ingatlanokat adjon a repülőszövetségnek.


A volt Hunyady-laktanya végül elkelt


Nem volt az övék, mégis eladták volna

A kincstár nem zárkózott el, ezt jelzi, hogy 2005. március 3-án Zelles Sándor, a KVI vezérigazgatója hivatalos levélben ajánlja fel az ingatlancserét az MRSZ elnökének. Várival folytatott korábbi beszélgetésükre, levelezésükre hivatkozva az Újpesten, a Váci úton lévő, 2,7 hektáros alapterületű, egykori honvédségi Hunyadi-laktanyát ajánlja fel a Hadik-palotáért.

Ez meg is tetszett Várinak, 2005. április 1-jén az MRSZ képviseletében már lényegében el is kezdte továbbadni a még meg sem kapott ingatlant. Adásvételi előszerződéssel kapcsolt kölcsönszerződést kötött a Granada Építő Kft.-vel arról, hogy 60 napon belül eladja nekik az ingatlant nettó 420 millió forintért. Azt a laktanyát, amely ekkor még az állam tulajdonában volt, és végül aztán abban is maradt.

Az MRSZ kvázi eladóként a 420 milliós vételárból 30 millió forintot előre, kölcsönként megkapott a Granada Építő Kft.-től. (Az előszerződés érdekessége, hogy abban az akkori eladó, azaz a magyar állam képviseletében senki nem vett részt.) A kölcsönt a Granada április 10-ig átutalta az MRSZ számlájára, emellett 42 millió forint foglaló fizetését vállalta.


Meghiúsult ügylet

Amikor Vári megállapodott a Granada Építő Kft.-vel, akkor a KVI még el sem indította az állam kezében lévő laktanya eladásához szükséges közbeszerzést. A VS.hu birtokába került a KVI 2005. április 18-i levele, ekkor értesítik hivatalosan Várit, hogy a palota megvásárlására hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indítottak, amelyre a két tulajdonost, azt MRSZ-t és az MTTOSZ-t kérték fel.


Az ingatlancsere végül nem ment végbe, így az MRSZ 60 nap után se tudta eladni a laktanyát a Granadának. Május 31-én a Granada tulajdonosa, Matti Lis emlékezteti a határidő lejártára Várit. Megemlíti, hogy az ingatlan-nyilvántartásból egyértelművé vált, hogy nincs az MRSZ tulajdonában a laktanya, amelyről az adásvételi szerződést kötötték.

A Granada hajlandó volt meghosszabbítani a kölcsönszerződést, az adásvételt azonban több, az előszerződésben még nem szereplő feltételhez kötötte. Például a kerületi szabályozási terv elfogadásához, a bérlők kiköltöztetéséhez, az ingatlan per- és tehermentesítéséhez.

A szerződés lejáratát szeptember 30-ra módosították, de addigra se történt semmi. A Granada november 3-án keményített be, és visszakérte a 30 milliót kamatostul.

Vári Gyula október 18-án a KVI-vezér Zellesnek írt levelében a KVI-t hibáztatja, amiért nem jött létre a tranzakció. Vári az adásvétel kifejezést nem használja, ehelyett úgy fogalmaz:


Szövetségünknek párhuzamosan kellett végeznie az ingatlan megfelelő továbbértékesítését garantáló szerződéses kapcsolatok kialakítását.

Cserélni a csereingatlant

Ugyanakkor hangsúlyozza a levélben, hogy hónapok óta nem történik semmi, nem kap választ augusztusi levelére. Eközben a szövetség arra is rájött – írja Vári –, túl nagy rizikó számára a laktanya átvétele, mert időközben tájékozódott az ingatlanpiacon, és rájött, valószínűleg nem kap annyit a Hadik-palota feléért, amennyit az ér.

Ráadásul a bérlőket a KVI nem tudja kiköltöztetni, a laktanya külterületi besorolású, és a talaja szennyezett is lehet – sorolja. Az MRSZ nem kíván „a KVI piac számára értéktelen ingatlanok lerakata lenni” – nyomatékosítja ellenérzéseit Vári.

Zárásképpen egy fordulattal azt javasolta, más ingatlanokkal oldják meg az ellentételezést. Vári indoklás nélkül az alábbi három józsefvárosi beépítetlen kincstári telket kéri a laktanya helyett:
  • Bérkocsis utca 22.
  • Pogány József utca 12.
  • Pogány József utca 14.


Bérkocsis utca Víg utca sarka, Bérkocsis utca 22, Víg utca 12-14

A cseresaroktelek a Bérkocsis utcai látképpel


A magányos elnök

Vári ekkor ismét előresiet. 2005. december 5-én négy fővárosi ingatlanos céget kér fel, hogy ajánlatot tegyen a KVI-től megigényelt három, fentebb felsorolt csereingatlan megvételére, és ismét úgy kezd hozzá az ingatlanok értékesítéséhez, hogy azok még nincsenek az MRSZ tulajdonában. A telkek tulajdonszerzéséről ugyanis csak 2005. december 19-én köt szerződést a KVI-vel.


A rendőrségi nyomozás Vári második ingatlanértékestítési akciójáról megállapította: a négy gazdasági társaságtól úgy kért ajánlatot, hogy


abba nem vonta be sem az MRSZ gazdasági vezetőjét, sem a jogászát, továbbá az ügyben elnökségi, közgyűlési határozatok sem születtek.

Bérkocsis utca Víg utca sarka, Bérkocsis utca 22, Víg utca 12-14

A cseresaroktelek a Víg utcai látképpel


A legközelebbi nyert

Négy nappal később, december 9-én már döntés is született a beérkezett ajánlatokról. A négy ingatlanforgalmazó közül a Pendola Ingatlanberuházó Kft. ajánlatát tartották alkalmasnak „az MRSZ által megszerezni tervezett” három telekre. A Pendola éppen a telkekkel szemben, a Pogány József utca 11–13.-ban húzta fel a garzonokban bővelkedő Szent András-házat, ahol több pendolás cég székhelye volt és van.


A telkeken azóta sem épült semmi.

A Pendola bruttó 36 millió forintos ajánlatával tett szert e három belvárosi telekre, miközben a Kincstári Vagyoni Igazgatóság nettó 45, bruttó 56 millió forintra becsülte azokat. A nyomozóhatóság által felkért igazságügyi szakértő nettó 42, bruttó 53 millió forintra értékelte a telkeket. Az egész tranzakcióból tehát végeredményben a repülőszövetség 20 millióval kevesebbet látott, mint amennyit a KVI-s csereszerződések szerint kellett volna.


Az ügylet pontról pontra

  1. Vári megkeresi az államot, hogy vegye meg a repülőszövetségtől a Hadik-palotát.
  2. Nem készpénzes ügyletben gondolkodnak, hanem ingatlancserében.
  3. Az állam először egy volt laktanyát akart adni a szövetségnek.
  4. Még nem volt a repülőszövetségnél az ingatlan, amikor Vári már továbbadná. Végül az egész ügylet kútba esik.
  5. Aztán az állam második körben 281 millió forint készpénzt plusz három telket ad a Hadik-palotáért. A három telek 56 milliót ér a csereszerződés szerint, és mint utólag kiderül, 53 milliót a nyomozás szakértője szerint.
  6. Vári azonnal eladja a telkeket 36 millióért.
  7. Mindezt úgy, hogy nem tartja be a szövetségen belüli ügymeneti szabályokat.


Budaörs; repülőtér; riport;

MiG-vadászgép a budaörsi repülőtéren működő haditechnikai parkban, amelyről a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek nincs tudomása


Exkluzív csere

További kifizetéseket okozott a szövetségnek a húszmilliós bukta mellett, hogy a laktanya adásvételét gondozó ügyvédi iroda sikerdíjként 12 millió forintot, ügyvédi díjként nettó 1 milliót vehetett fel. A 30 milliós hitel visszafizetése során a kamatokra további 1 milliót fizetett ki az MRSZ. Ez utóbbi kiadásokat a rendőrség nem találta törvénybe ütközőnek, de a három ingatlannal kapcsolatos gazdálkodást igen. Ezért javasolta az ügyészségnek, hogy emeljen vádat Vári ellen.

A repülőszövetség egykori gazdálkodása miatt folyik egy másik nyomozás is, szintén hűtlen kezelés miatt, erről itt olvashat. Várit szeptemberben egy egész más gazdasági ügyben nem jogerősen felfüggesztett börtönre ítélték.


frissítés

Ma délután a Fővárosi Főügyészség arról adott tájékoztatást, hogy nem emeltek vádat Vári ellen, bizonyítottság hiányában megszüntették a nyomozást.


„A kerületi ügyészség indokolásának lényege szerint a beszerzett bizonyítékok alapján nem lehetett megalapozottan, a vádemeléshez szükséges bizonyossággal megállapítani azt, hogy a gyanúsított a kérdéses ingatlanügyletek során vagyonkezelői kötelezettségét szándékosan megszegte. A kétséget kizáróan nem bizonyított tény pedig nem értékelhető a terhelt terhére, ezért a gyanúsítottal szemben a nyomozást meg kellett szüntetni” – indokolta a döntést Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője.