Húsz évet kért az ügyész Budaházy Györgyre

Fotó: MTI/MTVA / Koszticsák Szilárd / MTI/MTVA / Koszticsák Szilárd

-

Az egykor kormányellenes tüntetőként ismert férfit és társait terrorizmussal vádolják, állítólag ők voltak a Magyarok Nyilai csoport. Ezt ők tagadják, és lassan kiderül, mire jutott a bíróság az immár több mint öt éve tartó eljárásban.


Majdnem húszéves fegyházbüntetést indítványozott az első és másodrendű vádlottnak, tíz-tizenöt év körülit még tucatnyi társuknak az ügyész a terrorcselekmények vádjával Budaházy György és társai ellen folyó büntetőperben a Fővárosi Törvényszéken hétfőn. A vád szerint a Budaházy által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű csoport terrorszervezetként működött 2007 és 2009 között, és erőszakos eszközökkel próbálta megváltoztatni a kormánypártok politikáját.

Támadást intéztek MSZP- és SZDSZ-pártirodák, több képviselő, illetve Hiller István szocialista oktatási miniszter, Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter és Kóka János szabad demokrata frakcióvezető otthona ellen. A tucatnyi Molotov-koktélos támadás, valamint a robbantás Szilvásy György vidéki ingatlanánál terrorcselekményt megvalósító rongálásnak minősül, célja ugyanis nemcsak károkozás, hanem állami szervek, az akkori kormánytöbbség kényszerítése, szimpatizánsaik megfélemlítése volt.

A terrorszervezet előbb az egészségügyi törvény parlamenti elfogadását, majd Gyurcsány Ferenc kormányfő lemondása után Bajnai Gordon kormányalakítását próbálta megakadályozni, előrehozott választásokat akart a terrorcselekményekkel kikényszeríteni a vádhatóság szerint. Az eljárás adatai szerint kezdetben felmerült Fidesz-irodák elleni támadás is, de ezt a csoport tagjai ellenezték, és végül az elsőrendű vádlott is arra jutott, hogy „most még ne”.


Támadás bárok és egy műsorvezető ellen

A Vörös Csepel szórakozóhely, a Broadway Jegyiroda és melegbárok elleni támadások a lakosság egyes csoportjainak megfélemlítését célozták. Miután az egyik felgyújtott bárban voltak vendégek is, így ezúttal aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés kísérletével valósult meg a vádhatóság szerint a terrorcselekmény. Az ügyész szerint a szórakozóhelyek elleni támadásokkal többek között a melegfelvonulást akarták megakadályozni az elkövetők.

Az egyetlen személyi sérüléssel járó cselekmény Csintalan Sándor – a Hír TV műsorvezetője, korábbi vezető MSZP-s politikus, országgyűlési képviselő – bántalmazása volt. Az ügyész elmondta: ebben az esetben is a terrorszervezet vezetője, Budaházy volt a felbujtó, ő mondta társainak, hogy csinálni kéne valamit a sértettel, mert egy műsorában az MSZP ügynökének nevezte őt. Ezután a sértettet otthonánál, egy társasház teremgarázsában négy álarcos férfi vascsövekkel véresre verte. A vádpontok között szerepel még egy székesfehérvári bankautomata felrobbantása, ahol a cél az ügyészség szerint az volt, hogy a terrorszervezet működéséhez, bűncselekmények elkövetéséhez és az elkövetői kör támogatásához szükséges pénzt megszerezzék, de végül nem sikerült hozzájutni.


Az ügyészség szerint alapos szervezés és szigorú hierarchia jellemezte a terrorcsoportot, vezetője, Budaházy a „katonai parancsnokság” elnevezést használta, katonái pedig jelentettek neki, az ő irányításával vidéken gyakorlatoztak, felkészültek például a Molotov-koktélos támadásokra. A célpontokat előre kiszemelték, felderítették, a támadásokat előkészítették. Az elkövetők tisztában voltak a cselekménysorozat súlyával, ezt jelzi, hogy a másodrendű vádlott egy lehallgatott beszélgetésben azt mondta: amit ők elkövettek „az kőkemény terrorizmus, amiért tíz-tizenöt évet lehet kapni”.

A vádlottak egy kivétellel tagadják a vádakat, jobbára azzal védekeznek, hogy törvénysértő, koncepciós eljárás folyik ellenük. Az ügyész szerint azonban számos terhelő bizonyíték van, így többek között szemtanúk vallomásai, szakértői vélemények, valamint az egyik vádlottnak és a csoport egyik tagjának beismerő és másokat is terhelő vallomása (a tanú a nyomozás során még gyanúsított volt). A vádiratot ezen túlmenően alátámasztja még számos lehallgatott beszélgetés, az egyik vádlott volt élettársának vallomása, a másodrendű vádlottnak egy, a rendőrséggel együttműködő személlyel folytatott beszélgetései, valamint helyreállított elektronikus levelezések a csoport tevékenységéről, terrorakcióiról.


Öt év után ítélet

A vádbeli cselekmények a törvény szerint tíztől húsz évig, illetve életfogytig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők. Az ügyész kiemelte: ilyen hosszan tartó, szervezett terrorcselekmény-sorozatra Magyarországon az elmúlt évtizedekben nem volt példa, ezért indokolt szigorú büntetések kiszabása. Az ügyész az összesen 17 vádlott közül Budaházy Györgyre és egyik társára húsz évet megközelítő fegyházbüntetést, tucatnyi vádlottra pedig tíz-tizenöt év körüli szabadságvesztést indítványozott. Felfüggesztettet csak egyetlen vádlottra kért, akinél a vádhatóság szerint nem bizonyítható a bűnszervezethez tartozás.

A védőbeszédek három hét múlva kezdődnek, az elsőfokú ítéletet várhatóan nyáron hirdeti ki a Fővárosi Törvényszék Budaházy György és társai terrorcselekmény vádjával már több mint öt éve folyó büntetőperében.