Hungarikum lett a kürtőskalács? Kösz, sokat érek vele!

Forrás: MTI/MTVA / Simó Endre

-

Védjegyek és bizottságok között szinte elvesznek a hungarikumok, egy azonban közös bennük: a cím elnyerése után az egyes termékek nem kapnak támogatást. Pedig évi több száz millió forint állami pénz megy el a marketingre.


Újabb frontot nyit a Földművelésügyi Minisztérium a kürtőskalács-háborúban. A Hungarikum Bizottság ugyanis csütörtöki ülésén hungarikummá nyilvánította a süteményt. Amely egyébként pont annyira magyar, mint az akác, és ezt felismerve egy héttel ezelőtt még az EU-ban bevett úgynevezett "hagyományos termékként" igyekeztek elismertetni.


A döntés már január óta érett, a kalács azóta a kiemelkedő nemzeti értékek között volt. A gond csak az volt vele, hogy a vásári édességet gyakorlatilag egész Közép-Európában megtalálhatjuk, és a román kormány is jelezte: hagyományos román termékként jegyeztetnék be a „kurtos kolac”-ot. Az FM erre reagált a döntéssel, az ellentmondást Fazekas Sándor most azzal oldotta fel, hogy "Erdélyben a magyar identitás kifejezője a kürtős kalács, amely a régi konyha kreativitását is jelképezi."



A kürtőskalácshoz hasonló történetből többet is találunk. A Magyar Értéktárba vagy az elit hungarikumlistára az amúgy amerikai eredetű akácon kívül bekerült a hízott libamáj is, amelyet a franciák is éppúgy a magukénak mondhatnának. De ott van a fröccs, a 100 tagú cigányzenekar, a kalandozó magyarok íja, Puskás Ferenc életműve és a karcagi birkapörkölt is. Jelenleg 54 elemből áll a lista.

Az értékek kiválasztását ugyan törvény szabályozza, ám a 2012-ben elfogadott, és a nyáron módosított passzus sem ad sok fogódzót azzal kapcsolatban, mi mitől válhat hungarikummá. Hacsak nem tekintjük objektív kategóriának az olyan kitételeket, mint hogy


az értékalapú nemzeti összetartozás alapja.

kürtőskalács

Mire megy a hungarikumpénz?

  • Szakmai felkészítő képzések, konferenciák támogatása, kiadványok, tájékoztató anyagok készítése
  • Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállításon és Vásáron (OMÉK) biztosították a hungarikumok képviselőinek jelenlétét
  • Támogatták az 5. Tárogatós Világtalálkozó, a Mesterségek Ünnepe, a Magyar Értékek Napja és a Magyar Népdal Napja megrendezését.
  • I. Nemzeti Érték Gála és II. Hungarikum Gála
  • Zágrábi hungarikumkiállítás és -fesztivál
  • Újvidéken a Hungarikum Hálózat részeként megvalósult Zsolnay-kiállítás
  • Magyar érték és szépség című hungarikumkiállítás és divatbemutató körút az USA-ban
  • Brüsszeli Hungarikum fotókiállítás
  • Hozzájárultak a Színes Város Budapest Fesztiválhoz, a Budavári Palotakoncerthez, a Chaine des Rotisseurs Ifjúsági Szakács Világbajnoksághoz ls a 2015. évi Pálinka Országkóstolóhoz.

A hungarikumok kiválasztásáról egy bizottság dönt. A mindenkori agrárminiszter által vezetett testületnek az elnökön (2012-es megalakulása óta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter) kívül húsz tagja van. Alájuk tartozik hat ágazati szakbizottság, illetve egy, a hungarikum védjegy használatával foglalkozó albizottság is. Ha ez nem lenne elég, még egy titkárság segíti az értéktár menedzselését.

A Földművelésügyi Minisztérium a 2015-ös költségvetés alapján 15 fővel és 90,6 millió forintos keretből láthatja el a hungarikumokkal kapcsolatos feladatokat. Ám ez csupán a negyede a hungarikumok népszerűsítésére, gyűjtésére szánt pénznek, erre a célra a büdzsé összesen 359,4 millió forintot szánt, ami jövőre már félmilliárd lesz.

A törvény szerint ez utóbbi forrásból tartják fenn például a hungarikumokat bemutató honlapot, ebből készül a hungarikumok logója, de ebből szervezhetnek szakmai felkészítő képzéseket, konferenciákat és marketingakciókat is.

A támogatást nem az egyes termékek gyártói kapják, de ebből a pénzből finanszírozzák több hungarikum reklám- és marketingköltségét.

Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető pedig októberben kijelentette, hogy kezdeményezik egy elkülönített fejlesztési forrás létrehozását, hogy a hungarikumok igazi piaci szereplőkké válhassanak itthon és külföldön.


Szakáli István Loránd, a Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára


A szikvíz, a magyar védőnői szolgálat vagy a Pick szalámi esetében nyilvánvalóan másféleképpen indulhat be az állami marketinggépezet, a VS.hu által megkérdezett cégek, érdekvédelmi szervezetek azonban arról számoltak be: a hozzájuk köthető hungarikumok esetében még semmilyen formában nem merült fel.

„Miért kellene támogatást kapnunk? Az éppen elegendő segítség, hogy az állam kiemeli ezeket a termékeket” – mondta Takács Ferenc, a Kaposvár és Térsége Méhész Egyesület elnöke. Tény, a kormányzat az elmúlt időszakban nemcsak az akácmézet, de még az őshonosnak egyáltalán nem tekinthető akácot – egészen pontosan a „magyar akácot” – is hungarikummá tette, más kérdés, hogy ez aligha oldotta meg a magyar méztermelők problémáit.

Elég csak arra gondolni, hogy épp Takács Ferenc szervezte azt a brüsszeli tüntetést, amelyen az EU-ba, így Magyarországra is beáramló, feltételezésük szerint hamisított kínai méz miatt tiltakoztak.



Nem kapunk támogatást, igaz, nem is jár költséggel sem, hogy hungarikummá váljon valami

– válaszolta ezzel kapcsolatos kérdésünkre Szokol Lajos, az Országos Fűszerpaprika Terméktanács elnöke. A hazai fűszerpaprikák közül kettő is szerepel a Magyar Értéktár listáján, sőt, mind a kalocsait, mind a szegedit megtalálhatjuk az Európai Unió földrajzi eredetvédelmet élvező termékeinek a listáján is.

Ez utóbbi – az EU egész területén elfogadott – védjegy megszerzése, szemben a hungarikum címmel, pénzbe került, mondta Szokol, ám a pályázással kapcsolatos összegek nagyságáról már nem beszélt.

Az ágazat marketingtámogatásra számíthat más forrásból, az Agrármarketing Centrumon keresztül, de uniós forrásból még a termeléshez sem – tette hozzá.


Fazekas Sándor

Fazekas Sándor a hungarikumnak számító Zsolnaynál


Ha a termékek gyártói nem is igényelhetnek pénzt, támogatásra azért jut a csaknem 360 milliós költségvetési keretből. Október végén hirdették meg a Nemzeti Értéktárral kapcsolatos idei pályázatot, ahol 110 millió forintot osztanak szét. Ezt a pénzt azonban nem a hungarikumokra, még csak nem is a helyi nevezetességek felkutatására vagy kezelésére lehet fordítani.

Mint azt a Földművelésügyi Minisztériumtól megtudtuk, a pályázók – akik jellemzően 1-3 millió forintos támogatást nyerhetnek el – hagyományos, kihalófélben levő szakmák, mesterségek továbbörökítését célzó programok, táborok szervezésére, ezzel kapcsolatos tananyag összeállítására, vagy pedig határon túli magyarok lakta településekkel való együttműködésre költhetik a pénzt.


hungarikum


Ezen belül „hazai és külhoni értékgyűjtésre, külhoni értéktárak létrehozására, működtetésére, a nemzeti értékek népszerűsítésére, rendezvények megvalósítására” jár a támogatás. Amíg a hagyományos mesterségek őrzésére összesen 10 millió forintot szánnak, a határon túli akciók keretösszege ennek a tízszerese.

A határon túli értékek egyébként a törvény idén nyáron elfogadott módosításának köszönhetően kerülhetnek be a hungarikumok közé. Szakáli István Loránd hungarikumokért felelős államtitkár nemrég egy székesfehérvári konferencián arról beszélt,


fontos megérteni, hogy értékeink univerzálisak, velük kapcsolatban nem az a meghatározó, hogy a határ innenső vagy a túlsó oldaláról származnak.

Ennek érdekében módosították a hungarikumokról szóló törvényt is, és ennek részeként azt is szeretnék elérni, hogy az értékek gyűjtése külföldön is megfeleljen a hazainak.

Hiába azonban a kiterjesztés, a hungarikum továbbra sem passzol bele az európai védjegyrendszerbe - ahol egyébként az tényleg csak részletkérdés, hogy a kürtőskalácsot a román vagy a magyar kormány próbálja meg „hagyományos” termékként elismertetni.



Az EU-ban másképp van

OEM (Oltalom alatt álló eredetmegjelölés)

Egy adott földrajzi területen előállítható termékek. Ilyen például a Roquefort sajt, amelynél nem csak a receptúra fontos, de az is, hogy a régióban található barlangokban kell érlelni a sajtot. A magyar termékek közül a szegedi és kalocsai fűszerpaprika őrlemény, a makói vöröshagyma, a hajdúsági torma, az alföldi kamillavirágzat és a szegedi szalámi tartozik ebbe a kategóriába.

OFJ (Oltalom alatt álló földrajzi jelzés)

Ugyancsak egy földrajzi területhez köthető termékekről van szó, ám nem olyan szoros a kapcsolat. Azt azonban elvárják, hogy neves és a területhez köthető legyen. Ezt a fajta védettséget élvezi a szőregi rózsatő, a gönci kajszibarack, a szentesi paprika, a gyulai és csabai kolbász, a magyar szürke marha húsa és a budapesti téliszalámi.

HKT (Hagyományos különleges termékek)

Egyedi és legalább 25 éve készülő termékek kaphatják ezt a védjegyet. Ilyen például a mozzarella sajt, Magyarországról pedig a tepertős pogácsa.