Homokba dugja a fejét a magyar foci menekültügyben

Fotó: Bongarts / Martin Stoever

-

Az UEFA és több európai klub is látványosan kiállt a menekültek mellett. Könnyű nekik, mondhatnánk, de ez éppen a pozitív kampányban élen járó Németországra – amely a legtöbb menekültet fogadja be – nem igaz. Kíváncsiak voltunk, mi a helyzet ez ügyben Közép-Kelet-Európában, és hogyan viszonyulnak a kérdéshez a magyar futballban. Idehaza azt találtuk, hogy sehogy.


A menekültügy az európai focit sem hagyta érintetlenül. Érdekes látni, hogy mennyire eltérően állnak a kérdéshez Európa nyugati és keleti felében. A foci világa saját jogán próbálja alakítani a menekültekkel szembeni attitűdöket – már ahol sikerül. Ahogy a menekültekhez egészen máshogy viszonyulnak a kelet-közép európai politikusok, mint nyugati kollégáik, úgy a keleti drukkerek is homlokegyenest más véleménnyel vannak a be- és elfogadásról, mint nyugati társaik. És persze óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy meddig tart az önzetlen segítség, és hol lép be a képbe az adott klub, szervezet marketing- és PR-gépezete?


A Werder Bremen stadionja csak egy volt a sok közül, ahol kifeszítették a menekülteket köszöntő molinót


A foci világába a menekültekkel kapcsolatos első hírek a Bundesliga augusztus 29–30-i fordulója után futottak be, amikor az internet egyszer csak a német stadionokban készült „Refugees Welcome” (Köszöntjük a menekülteket) feliratú drapériák fotóival lett teli. Ami valahol váratlan volt, hiszen tradicionálisan nem éppen az idegenek elfogadásáról híres a stadionok népe. Persze, ennek is több olvasata van: Németországban, ahol mintegy ötmillió első- vagy második generációs bevándorló él, nyilvánvalóan nem okoz olyan sokkot a társadalomban az újabb érkezők befogadása, mint például az ilyen szempontból jóval kevésbé tapasztalt Magyarországon. Ahol a lakosságon belül ilyen nagy számban képviseltetik magukat a jövevények, ott kézenfekvő, hogy a stadionokban is jelen vannak, ugyanúgy, mint az „őslakosok”, sőt igazából már a bevándorlók egy része is annak számít, és a társadalom teljes jogú tagjaként alakítja annak gondolkodását, viselkedését.


München (1,4 millió lakos – 185 ezer bevándorló), Dortmund (576 ezer – 55 ezer), Hamburg (1,75 millió – 150 ezer), Bréma (550 ezer – 41 ezer), Wolfsburg (122 ezer – 9 ezer) – néhány nagyváros, ahol a futballcsapatok szurkolói – és maguk a klubok is – élen jártak a menekülteket köszöntő kampányban. Jól látszik, hogy a lakosság 10-12 százaléka nem német származású (anyanyelvűt már nem írhatunk, hiszen a török, délszláv, közel-keleti bevándorlók második generációjának már a német is anyanyelve), akik számára természetes, hogy valaki az országukba jön, és menedéket kér.

A menekültek ügyét aztán egyre több országban és csapatnál karolták fel: mi is írtunk az Austria Wien, a Celtic és az angol klubok, valamint a Bayern München kezdeményezéséről, ahogy a német szövetség (DFB) és az UEFA akciójáról is. A Real Madrid egymillió euróval támogatta a Spanyolországba érkező menekültek ellátását, emellett pedig övék volt a leglátványosabb PR-akció is, amikor felkarolták a magyar operatőr által a röszkei határátkelőnél felrúgott szíriai család ügyét. Több angol klubnál is termékeny talajra hullott a német befogadás gondolata. Az Aston Villa, az Arsenal, az Everton, a Charlton és a Swindon Town stadionjában is láthatóak voltak a „Refugees Welcome”-drapériák. Külön szervezet is alakult, amely mintegy koordinátori szerepet tölt be. Angliában viszont sem a Premier League, sem az országos szövetség (FA) nem állt hivatalosan a kampány mögé, szemben a DFB-vel vagy éppen az UEFA-val.


A német szövetség az első két bajnoki osztály minden csapatát bevonta az akcióba, de nem aratott osztatlan sikert


Ez utóbbi kettő azonban már a törésvonalakat is előhozta. A német szövetség a szeptember 19–20-i fordulóban cserélte le a játékosok mezén a bajnokság főtámogatójának a logóját a menekülteket segítő kampány emblémájára, amihez 36 első- és másodosztályú klub csatlakozását várták. Amiből csak 35 lett, ugyanis éppen az a St. Pauli nem volt hajlandó csatlakozni, amelyik szeptember elején még a Dortmunddal játszott jótékonysági mérkőzést a menekültek megsegítéséért. Miközben az akciót szervező Bild című bulvárlap főszerkesztője azzal viccelt a Twitteren, hogy az euroszkeptikus jobboldali Alternatíva Németországnak (AFD) párt büszke lenne rájuk, a közismerten baloldali kötődésű csapat ügyvezetője, Andreas Rettig amondó volt, hogy semmi szükség központosítani az „alulról épülő, spontán és őszinte” kezdeményezéseket.

Az UEFA egyeurós kezdeményezése sem talált mindenhol nyitott fülekre. A Lech Poznan szurkolói csoportjai bojkottálták a Belenenses elleni Európa Liga-találkozót. A több mint 20 ezres átlagnézőszámmal büszkélkedő csapatot alig háromezren buzdították, miközben a stadion egyik bejárata fölé egy „Stop iszlamizáció” feliratú drapériát feszítettek ki. A poznani fanatikusok már az EL-meccs előtti bajnokin is üzentek:


Egyszerű és világos, nem akarunk bevándorlókat Lengyelországban!

A heves ellenállás kissé nehezen indokolható, legalábbis nehéz lenne azzal magyarázni, hogy Lengyelországot elárasztják a menekültek – az Európai Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 2015 első negyedévében 1440 menedékkérelmet nyújtottak be az országban (szemben például a magyarországi 32 810-zel vagy a németországi 73 120-szal). A Hajduk Split-Dinamo Zagreb horvát bajnokin ugyancsak volt bevándorló- és iszlámellenes üzenet a lelátón.


A Lech Poznan szurkolói nem csak a litvánokból nem kérnek, menekülteket sem akarnak látni


A menekültkérdés epicentrumában lévő országként adja magát a kérdés: mi a véleményük az ügyről a magyar foci szereplőinek? A hazai szövetség (MLSZ) az utóbbi időben lelkesen állt olyan fontos társadalmi ügyek mellé, mint a rasszizmus és a kirekesztés elleni fellépés. Próbálkozásai egyelőre félsikernek bizonyulnak, hiszen az UEFA éppen a múlt héten utalt ki egy zárt kapus Eb-selejtezőt a Románia elleni mérkőzésen tapasztalt rasszista megnyilvánulásokért. A menekültkérdéssel kapcsolatban ezt a választ kaptuk érdeklődésünkre:



Az MLSZ-nek nincsenek ilyen irányú tervei, és a jövőben sem kívánunk semmilyen kampányt kezdeni ezzel az üggyel kapcsolatban.

Bár a Debrecennél nagyon készségesen fogadták a megkeresésünket, a menekültekkel kapcsolatos kérdésünkre kitérő választ adtak:


A DVSC álláspontja szerint a migráció politikai ügy, nem lenne szerencsés belekeverni a futballba

– fogalmazott Krecz Tibor, a Nagyerdei Stadiont üzemeltető cég marketingvezetője.


A bajnoki címvédő Videoton részéről is hasonló választ kaptunk, miután megkerestük a számos külföldi futballistát is foglalkoztató klubot. Ahogy a klub sajtósa, Gressó Gergely fogalmazott,


egyelőre nem merült fel a téma a klubon belül, de amennyiben a jövőben tervezünk majd hasonló kezdeményezést, arról először hivatalos honlapunkon számolunk be.

Évek óta tartó háború elől menekülnek

Az Iszlám Állam váratlanul gyors megerősödésével és agresszív terjeszkedésével szinte kezelhetetlen helyzet alakult ki a Közel-Keleten. A radikális iszlamisták betörtek a Bassár el-Aszad elleni polgárháború miatt egyébként is megosztott Szíriába, ahol hatalmas területeket foglaltak el. A kegyetlenkedések elől több millióan menekültek el vagy Szíria valamivel nyugodtabb területeire, vagy külföldre. A főként törökországi menekülttáborokban felgyülemlett milliós tömeg az idei év eleje óta egyre nagyobb számban indul meg Európa irányába. A Balkánon át Magyarországon lépnek be a schengeni övezetbe, ahonnan Nyugat-Európába mennének tovább. Magyarországra eddig mintegy 160 ezer migráns érkezett, akiknek túlnyomó része már tovább is ment nyugat felé. Németország január óta mintegy 80 ezer menekültet fogadott be, de az uniós tagállamok között érezhető feszültség alakult ki a kérdés kezelésének ügyében. És az alapvetően befogadáspárti országok is megosztottak, például Németországban is rendszeresek a menekültek és bevándorlók elleni támadások.