Homályban maradhat, kik trükköznek az EU-pénzekkel

Fotó: AFP / ARIS MESSINIS

-

Csak tavaly nyolc gyanús ügyet talált Magyarországon az Európai Csalás Elleni Hivatal, vagyis az OLAF. Hatnál a kormány is elismerte, hogy valami nem stimmelt az EU-s pénzek felhasználásánál. Az uniós hivatal azonban soha nem közöl konkrétumokat, az állam pedig nem töri magát, hogy elárulja, kik hogyan éltek vissza az uniós pénzekkel. Nem csoda: a Közgép, az Elios és a Belváros is érintett lehet OLAF-vizsgálatban.


Nem könnyű részleteket megtudni arról, hogyan és kik élnek vissza Magyarországon az uniós forrásokkal, a gyanús körülmények között megszerzett pénzek kiket gazdagítanak. Annak ellenére sem, hogy egy külön uniós szervezet, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) felügyeli, hogy az uniós milliárdokat megfelelő célokra használják-e fel a tagállamok.

Az OLAF-nak ugyanis nincs nyomozati hatásköre; ha bűncselekmény gyanúját észleli, akkor tájékoztatja erről az adott tagállam nyomozó hatóságait. A tagállamoknak egy éven belül jelezniük kell az OLAF felé, milyen intézkedéseket tettek az ügyekben.


Konkrétumokat nem mondanak

A tavalyi évről szóló OLAF-jelentés (pdf) szerint Magyarországon aktív volt a hivatal. A legtöbb ügyet Románia után Magyarországon zárta le az OLAF, előbbiben 36-ot, nálunk 13-at. Ez a szám Olaszországnál 7, Franciaországnál és Németországnál 3-3, Szlovéniánál pedig 1 volt.

A jelentés a konkrét ügyeket nem sorolja fel, és semmilyen részletet nem árul el azokról (mekkora összegről, milyen ágazatról van szó). Az OLAF megkeresésünkre sem kívánt nyilatkozni.


Ezekre a kérdésekre nem tudunk érdemben válaszolni. Az OLAF általában nem kommentálja, hogy milyen ügyeket vizsgál vagy vizsgálhat. Ugyanez vonatkozik a lezárt ügyekre, amelyeknél nemzeti szinten további, utólagos intézkedések lehetnek folyamatban. Ennek oka a vizsgálatok és esetleges bírósági eljárások bizalmassága, valamint a személyes adatok és eljárási jogok tiszteletben tartása

– írta az OLAF.

A brüsszeli hivatal a magyar hatóságokhoz irányított bennünket. Megkerestük az ügyben illetékes Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM), mivel a tárcához tartozó, úgynevezett Nemzeti Adó- és Vámhivatal OLAF Koordinációs Iroda tartja az OLAF-fal a kapcsolatot. A tavaly lezárt 13 ügyről és a jelenleg folyó OLAF-vizsgálatokról szerettünk volna részleteket megtudni.


A Nemzetgazdasági Minisztérium nem rendelkezik az eljárások megindítására vonatkozó információkkal, ezek kizárólag az eljárások kezdeményezésére jogosult szervezeteknél állnak rendelkezésre

– válaszolta két hét után a tárca.


29 nyomozás tavaly

Az NGM annak ellenére nem adott választ, hogy korábban az OLAF vizsgálatairól több részletet is elárult Lukács Zoltán szocialista képviselőnek, aki szeptember óta több írásbeli kérdést is feltett a minisztériumnak és a legfőbb ügyésznek.

A június végi válaszokból (pdf) például kiderül, hogy az OLAF Magyarországon

  • 2013-ban 28 ügyben vizsgálódott, 7-ben zárta le a vizsgálatot, 3-ban fogalmazott meg ajánlást.
  • A 3 ügy közül 2 vámügyi kérdést, 1 az agrártámogatásokat érintette. Az agrárügyben tavaly januárban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tett.
  • 2014-ben 29 ügyben vizsgálódtak, 13-at zártak le, 8 esetben javasoltak bírósági eljárást, az OLAF javaslatait 6 ügyben fogadta meg a kormány.
  • A 13 ügyből 3 az agrártámogatásokat, 10 a kohéziós politika keretében adott támogatásokat érintette.
  • 2011 óta összesen 12 ügyben indult magyarországi büntetőeljárás: 1 ügyben marasztaló, jogerős ítélet, 2 ügyben vádemelés született, 8 ügyben nyomozás folyik, 1 ügyben megszűnt a nyomozás.


Kellemetlen

A kormány valószínűleg azért sem töri magát, hogy a vizsgálatokról minden részletet eláruljon, mert az OLAF figyelmét olyan ügyek is felkeltették, amelyek kínosak lehetnek a kormányzatnak. Még 2012-ben arról számoltak be a lapok, hogy az OLAF helyszínelt a Közgép székházában. A Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó építőipari vállalat akkoriban tarolt az uniós forrásokból megvalósuló közbeszerzéseken.

A VS.hu év elején számolt be arról, hogy az OLAF problémákat talált egy 15 milliárdos fővárosi fejlesztésnél, a Budapest Szíve nevű projektnél. A projekt három részből áll, az első az V. kerület, a másik kettő a főváros irányítása alá tartozik. A fejlesztés idején az V. kerület polgármestere Rogán Antal, a Fidesz jelenlegi frakcióvezetője volt. A Fővárosi Főügyészség márciusban hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el.

Két hete pedig az derült ki, hogy az OLAF vizsgálódik az Elios Innovatív Zrt. közbeszerzési győzelmei miatt. A közvilágítás-korszerűsítési közbeszerzések miatt a rendőrség is nyomoz. Azt vizsgálja, hogy az önkormányzatok valóban olyan feltételeket szabtak-e, amelyeknek lényegében csak az Elios tudott megfelelni. A vizsgált közbeszerzések idején a társaság Tiborcz Istvánnak, a miniszterelnök vejének érdekeltségébe tartozott.


A 2010-es kormányváltást megelőzően sem lehetett sokat tudni az OLAF vizsgálódásairól. A hivatal éves jelentéseiben nem ír konkrét ügyekről, a 2013-as jelentés szerint 2006 óta négy magyar nyomozás indult az OLAF jelzései alapján, három még tartott, egy pedig vádemeléssel végződött az akkori adatok alapján.


A konkrét ügyeket az MSZP-kormányok idején is a sajtó hozta nyilvánosságra, akkor például egy iskolafelújítás, illetve egy sportpálya építése során merültek fel az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos problémák. A Magyar Nemzet többször is bírálta Bajnai Gordon korábbi minisztert arra hivatkozva, hogy az uniós pénzek felhasználásával gondok vannak, és erről az OLAF-nak is tudomása van.