Hollandia Bukarestből méregeti az Orbán-kormányt

Fotó: AFP / Evert-Jan Daniels

-

Hollandia kipécézte magának Magyarországot. Tavaly november óta egy Bukarestben székelő holland diplomata figyeli a jogállamiság helyzetét a szomszédos országokban, köztük Magyarországon. Ráadásul már most arra készülnek, hogy 2016 elején az EU soros elnökeként fogják az Orbán-kormány orra alá dörgölni, hogy milyen is a jó kormányzás.


Az Európai Unió keleti határán egy orosz Machiavelli ül a Kremlben, és úgy tűnik Machiavelli szelleme visszatért a kontinensre – mondta még március 30-án egy egyetemistáknak tartott beszédében Groningenben Bert Koenders holland külügyminiszter. Koenders az EU előtt álló kihívásokról, a következő évek lehetőségeiről, veszélyeiről beszélt.

Koenders a veszélyek közé sorolta egyes államok belső feszültségeit, a szélsőséges erők megerősödését, valamint Orbán Viktor magyar kormányfőt is, aki „az illiberális demokráciákat dicsőíti, és azt mondja, Putyintól, Erdogantól tudna mit tanulni”. A miniszterelnököt és kormányzását még kétszer érintette beszédében a holland diplomácia feje: „hamis ígéretnek” nevezte, hogy „kevesebb Európával”, a „múltba fordulva, amire Orbán célozgat”, meg lehetne oldani a kontinens gondjait. Azzal érvelt, hogy „Európa mára a DNS-ünkbe ivódott”.


Bert Koenders: „Orbán hamis illúziókat kerget"


„Közelről figyeljük"

Koenders ezen kívül akkor beszélt Magyarországról, amikor az igazságszolgáltatás függetlenségének, a jogállamiság megerősítésének fontosságát hangsúlyozta hallgatóinak. Azt mondta: az újonnan felállt Európai Bizottság nagyon ügyel majd arra, ha a jogállamiságot az egyes tagállamokban veszély fenyegeti. „A magyar fejleményeket közelről figyeljük” – emelte ki. A Külgazdasági és Külügyminisztériumból megerősített információink szerint Szijjártó Péter levélben reagált a holland kollégája beszédére, és visszautasította a kritikát.

A holland külügyminiszter nem a levegőbe beszélt: tavaly november óta külön diplomata figyeli a jogállamiság helyzetét Magyarországon, Romániában és Bulgáriában, különös tekintettel az igazságszolgáltatásra. A diplomata a bukaresti holland nagykövetségen dolgozik, de már többször járt Magyarországon is. Úgy tudjuk, a magyar diplomácia informálisan felajánlotta neki, hogy találkozzon a hazai kormányzati szereplőkkel is, de ezzel a lehetőséggel eddig nem élt.


Koenders elősorban az igazságszolgáltatás műkdödését figyeli Magyarországon


Hollandia kifejezetten érzékeny ezekre a témákra, nem véletlen, hogy a holland kormány az egyik fő ellenzője Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának. A legfontosabb érvük, hogy ezekben az országokban nem látják biztosítottnak a független és pártatlan igazságszolgáltatás működését.

Az ország diplomatái nem különösebben szívbajosak, ha ilyen ügyekben kell megnyilvánulniuk. Az ország bukaresti nagykövete március közepén a diplomáciában szokatlan nyíltsággal bírálta a román igazságszolgáltatást. Azt mondta: Románia 2007 (vagyis az uniós csatlakozás éve) óta nem tett lépéseket az igazságszolgáltatás pártatlanságának és hatékonyságának erősítése érdekében, emellett „ a törvények be nem tartása és az intézményi korrupció méretei is aggasztóak”.


Újra megpróbálják?

Ez annak fényében különösen érdekes, mert a román korrupcióellenes ügyészség az elmúlt időszakban soha nem látott fordulatszámra kapcsolt, és mára szinte mindennapossá lettek az országban a vezető politikusokkal, kormánytisztviselőkkel szembeni korrupciós eljárások. (Erről szóló cikkünket itt találja.) A bukaresti holland követség mégis külön jegyzékben nevezte aggasztónak, hogy a román parlament nem adta ki a befolyással való üzérkedéssel vádolt Borbély László képviselő mentelmi jogát.

Hogy Hollandia a magyar jogállamisággal is elégedetlen, az jelzi az is, hogy az ország egyike volt annak a négy uniós tagállamnak, amelyek egyfajta „jogállamiság ellenőrző mechanizmus” létrehozását sürgették az Európai Bizottságnál. Az elképzelések szerint ha egy-egy tagállam szembemenne az EU alapértékeivel, akkor a jelenleg is létező kötelezettségszegési eljárásokhoz hasonló módon lehetne szankcionálni. A kezdeményezők több esetben jelezték, többek között Magyarország miatt lenne szükség ilyen eszközre a Bizottság kezében.


Polt Péter legfőbb ügyész Orbán Viktorral egy focimeccsen


Frans Timermans, a Juncker-bizottság alelnöke holland külügyminiszterként többször is bírálta az Orbán-kormány politikáját, és ő volt az egyik kezdeményező is. A tagállamok nagy része nem lelkesedik az ötletért, egyelőre az eredeti elképzelésekhez képest igencsak felvizezett előzetes nyilatkozatot fogadtak el. Holland forrásból korábban úgy értesültünk, a Bizottság nem tett le róla, hogy később ismét elővegye az ötletet.

Mindennek az ad jelentőséget, hogy 2016 első félévében Hollandia lesz az EU elnöke. Információink szerint az emberi jogi kérdések, a jogállamiság, a közös intézmények szerepének erősítése, és az úgynevezett „jó kormányzás” különösen fontosak lesznek a holland elnökség programjában.


Jó kormányzás

Minderre egyébként Koenders beszéde is világos utalásokat tartalmaz. A külügyminiszter Bosznia-Hercegovina példáját hozta fel: 2013-ban az EU megvágta az országnak nyújtott előcsatlakozási támogatásokat, miután a bosnyák kormány nem tett eleget az Európai Emberi Jogi Bíróság egyik határozatának. Koenders szerint az uniós kohéziós alapok esetében már van lehetőség hasonlókra, de ezt ki kellene terjeszteni más operatív programokra is.

A holland elképzelés szerint így az uniós antikorrupciós ügynökségnek (a több magyar ügyben is vizsgálódó OLAF-nak), az OECD-nek, vagy éppen az Európa Tanácsnak (amely a bírák nyugdíjazása és a médiatörvény miatt bírálta az Orbán-kormányt) az eddigieknél nagyobb szerepet, hatáskört kellene adni annak érdekében, hogy visszaszoríthassák a korrupciót. Ez szembe megy az Orbán-kormány uniós politikájával, amely a közös intézményeket inkább gyengítené, mint erősítené. Koenders mindezt azzal fejelte meg, hogy egy Európai Jó Kormányzás Programot kellene indítani.

Hollandia ráadásul mindig is kiemelten kezelte a civil szervezetek helyzetét, és szintén nagyon kritikus a hazai civilek ellen folyó, immár egy éve tartó hatósági vizsgálattal. Valószínűleg ezzel is összefügg, hogy nemrég a budapesti holland követségen munkába állt egy civil kapcsolattartó. A feladata hivatalosan az, hogy a hazai civileket felkészítse a holland uniós elnökségre, de munkája révén nyilvánvalóan első kézből tájékozódhat a holland diplomácia a magyarországi civilekkel szembeni kormányzati, hatósági intézkedésekről is.