Hol a hiba? Kisebbet nőtt a gazdaság, mint Orbánék várták

-

A gazdaság növekedése máris megtorpant. Előbb-utóbb visszaüt, hogy a kisebb-nagyobb hazai cégek nem tudnak kijutni a külföldi piacokra. Ha pedig az adósságválság lecsengése után elkezdünk költekezni, biztosan nem csak magyar árut veszünk majd. Ez megint csak nem a hazai GDP-t serkenti. A gazdasági minisztérium viszont nem aggódik: szerintük meglesz az évi 3 százalék körüli bővülés.


A vártnál jelentősen mérsékeltebb ütemben bővült a magyar gazdaság a második negyedévben. Bár a 2,7 százalékos ütem még mindig nagyon szép szám, az elemzők azonban átlagosan 3,2 százalékra számítottak. Mi az, amivel nem kalkuláltak?


Az ING elemzője, Balatoni András, aki 2,9 százalékos előrejelzésével közelebb állt a valósághoz, azt mondja, hogy a tavalyi második negyedév volt nagyon erős, és ahhoz képest az idei áprilistól júniusig tartó időszak szükségszerűen nem lehetett olyan látványos. Ráadásul szinte minden ágazat, így a kiskereskedelem, vagyis a bolti forgalom, valamint az ipar és azon belül is az építőipar vesztett a dinamikájából.


Ez egy markáns lassulás

– mondja az ING közgazdásza, de ettől még lehet, hogy jobb lesz a harmadik negyedév. Júniusban az ipar és a kereskedelem már magára talált az áprilisi és a májusi megtorpanás után, és 2014 kora őszi időszaka nem is nyújtott olyan erős teljesítményt, amit most annyira nehéz lenne felülmúlni, mint a tavalyi második negyedévet.


Mellár Tamás, aki az első Orbán-kormány idején a Statisztikai Hivatalt is vezette, intő jeleket is lát a magyar gazdaság fejlődésében. Mint mondta, a konjunktúrát nem a modernizált gazdaság vagy a hatékony hazai vállalkozások fűtik, hanem pusztán két tényező. A döntően külföldi tulajdonban lévő vállalatok dinamikus exportja, valamint az uniós pénzből finanszírozott kormányzati beruházások.



Ha ezek lanyhulnak, és kevesebb Mercedest meg Audit visznek ki az országból, illetve nem tudunk olyan sok uniós pénzt lehívni, mint az elmúlt másfél évben, akkor az rögtön érezhetővé válik a GDP-ben. Márpedig a kínai autóipari szövetség éppen a napokban közölte, hogy júliusban 2013 februárja óta a legnagyobb mértékben csökkentek az autóeladások.

Ezt valóban megérezheti a magyar gazdaság is. A nemzeti összterméknek több mint 10 százalékát a járműipar adja, ami azzal jár – magyarázta Mellár Tamás –, hogy ha csak 10-15 százalékkal esik vissza az autóexport, akkor az máris 1,5-2 százalékponttal tudja visszahúzni a GDP-t.

Hogy emellett az uniós pénzek mennyire fontosak, azt Lázár János csütörtöki bejelentése is mutatja. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt ígérte, gyorsítani akarják a folyamatokat: már a választások előtti évben, vagyis 2017 közepéig ki akarják írni a pályázatokat az összes forrásra, amely a 2020-ig tartó fejlesztési periódusban rendelkezésre áll. (Igaz, egyelőre még a most futó tendereknél is a magyar költségvetésből előlegezik meg a brüsszeli pénzeket, miután szabálytalanságokat gyanítva az Európai Bizottság már hónapokkal ezelőtt felfüggesztette a kifizetést.)

Ezzel azonban legalább két probléma van – mondja Mellár Tamás. Kérdés, hogy tudunk-e olyan programokat kitalálni, amelyekhez nem kell hazai költségvetési forrásokat is hozzátenni. Mert ha nem, akkor nehezen tudjuk tartani a 3 százalék alatti hiánycélt. Ráadásul kifogytak azok az infrastrukturális beruházások, amelyek elsősorban a magyar építőipart hozták helyzetbe. Ha modern gépeket, eszközöket akarunk beszerezni, azokat csak külföldön tudjuk megvenni. Ez viszont megint nem a magyar gazdaságot fogja húzni, miközben rontja a külkereskedelmi egyensúlyunkat, vagyis növekedni fog az import, nagyobb lesz a devizaszükségletünk.


Épül az innovációs és inkubációs központ a debreceni repülőtéren, döntően uniós támogatásból, 2015. július


Másrészt pedig azok a beruházások, amelyek eddig elkészültek, vagyis az utak, a stadionok, a városközpontok, karbantartást igényelnek, működtetni kell azokat, amihez ugyancsak pénz kell. Ha ezek valóban termelőberuházások lettek volna, akkor most is a GDP-t növelnék – tette hozzá a közgazdász. Mellár Tamás szerint sem a szocialisták, sem a Fidesz-kormányzás alatt nem tartották be azokat a politikai hittételeket, miszerint a hazai kis- és középvállalkozásokat szeretnék versenyképesebbé tenni.

Ezt a helyzetet pedig tovább rontja, ha a lakosság is túljut az adósságválság sokkján, és elkezd vásárolni. Mellár Tamás prognózisa szerint ők sem a magyar gazdaságot erősítik, mert döntően importtermékeket vesznek.


A Tisza vízállása olyan alacsony Szolnoknál, hogy a törökkori fahíd cölöpmaradványai is látszanak, 2015. augusztus


A KSH a mezőgazdaság gyengébb teljesítményével magyarázta a mérsékeltebb GDP-növekedést. Tavaly különösen jó évet zárt az agrárium, azt valóban nehéz meghaladni. Ráadásul 2015 aszályos évnek ígérkezik. Márpedig a mezőgazdaság teljesítményének erős, akár 20-30 százalékos kilengései annak ellenére több tizeddel tudják módosítani a GDP dinamikáját, hogy az ágazat a gazdaság egészének teljesítményében csak 4-5 százalékkal szerepel. Így most még a hőség is a kormányzati célkitűzéseket áshatja alá.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ugyanakkor nem aggódik, továbbra is reálisnak tartja a 3 százalék körüli éves gazdasági növekedést. Banai Péter Benő, a tárca államháztartásért felelős államtitkára szerint alapvetően kedvezőek mind a belső, mind a külső gazdasági folyamatok, és az év második felében növekedni fog a belső kereslet és a fogyasztás a devizahiteles elszámolásoknak, a közszféra számos területén folyósított többletjuttatásoknak és a foglalkoztatotti létszám növekedésének köszönhetően. A beruházásokra pedig kedvező hatással lesz, hogy a 2007-2013-as időszak uniós forrásaiból komoly összegű támogatások kifizetése várható az év hátralévő részében.


A mezőgazdaság teljesítménye eshetett vissza a tavalyi kiemelkedő értékhez képest a második negyedévben, ezért maradhatott el az adat a várakozástól

– tette hozzá Banai, aki szerint az adat még módosulhat, hiszen első becslésről van szó. (Az esetek többségében az első becslés egyébként elég pontos szokott lenni.)

Nemzetközi összehasonlításban egyébként még ezzel a 2,7 százalékos lanyhább negyedéves, és a 3,1 százalékos féléves adatunkkal is viszonylag jók vagyunk: az Európai Bizottság az unió egészére 1,8 százalékos növekedést kalkulált az első félévre.