Hogyan ne csináljunk hülyét magunkból

Fotó: iStockphoto / lofilolo

-

Önnel is előfordult már, hogy utólag hosszasan emésztette magát, mert hülyén viselkedett egy helyzetben? Egy magyar pszichológiai kutatócsoport arra az eredményre jutott, hogy alapvetően háromféleképpen válhatunk nevetségessé az emberek szemében.


Elég hülyén hangzik, ha valaki egy kőhajító gépet eszkábál otthon, aztán az első kipróbálásnál véletlenül fejbe lövi magát vele? Vagy ha esetleg túl hosszú kötéllel bungee jumpingol és egyenesen belecsapódik a földbe? Hát persze, hogy igen, és erre most már tudományos bizonyíték is van. Na de hogyan kerüljük azokat a hétköznapi csapdákat, amelyekben könnyen nevetség tárgyává válhatunk azáltal, hogy hülyén reagálunk egy-egy szituációra?

Ezt a témát járja körül Aczél Balázs, Pálfi Bence és Kecskés Zoltán tanulmánya, amely az Intelligence nemzetközi szaklapban jelent meg a nyáron, és eredményeivel azóta többek között a Washington Post és a Huffington Post is foglakozott. Kutatásuk újdonsága, hogy körülhatárolták, pontosan miért bélyegeznek valamit hülyeségnek az emberek, illetve mik azok a viselkedésformák, amelyekkel jó eséllyel elérjük, hogy a környezetünk idiótának nézzen.



A kutatásban az ELTE három pszichológusa külföldi híroldalakról, blogokról és fórumokról gyűjtött össze hülyeségnek nevezett eseteket. A történetek egy részét kétféle változatban tesztelték, az egyikben megváltoztatták a hülye viselkedés indítékát vagy az események következményét, másik részükben viszont változatlanul hagyták ezeket. Így összesen 180, valós és a pszichológusok által szándékosan elferdített történetet olvastattak el közel 150 egyetemi hallgatóval, akikkel aztán kérdőívet töltettek ki. Az alanyoknak minden esetben meg kellett indokolniuk, ha a szereplők tetteit vagy viselkedését hülyeségnek tartották. A hülyeség fokát pedig egytől tízes skálán pontoztatták is velük.


Ezért tartunk valakit hülyének

Legmeglepőbb eredményük, hogy a kérdőívet kitöltők 90%-a ugyanazokat az eseteket bélyegezte hülyeségnek, és az indokaik is azonosak voltak. Ez tulajdonképpen arra világított rá, hogy valamennyien szinte ugyanazoknak a viselkedési normáknak a megszegésére vagyunk érzékenyek. A megkérdezettek akkor akasztották rá valamire a hülyeség címkét, ha:

  1. magabiztos tudatlanságot éreztek valakin. Vagyis nem volt megfelelő képessége vagy tudása egy helyzet kezeléséhez, mégis magabiztosan belevágott. Például hegymászó-tapasztalat nélkül indult neki a Himalájának.
  2. ha egy történet szereplőjén azt látták, hogy képtelen magát kontrollálni. Vagyis tudta, hogy hülyeséget csinál, de képtelen volt ellenállni a kísértésnek, hogy megtegye. Tipikus esete volt ennek, amikor valaki azért mondott le egy megbeszélt baráti találkozót, mert nem tudta abba hagyni a számítógépes játékot.
  3. ha figyelmetlenségből történt egy eset. Ebbe a hibába általában rutinszerűen ismételt cselekvéseknél esik bele az ember. Szinte mindenkivel előfordult már, hogy véletlenül a szabadnapján is annál a megállónál szállt le a buszról, ahol reggelente munkába menetkor szokott.



Merjünk tudatlanok lenni

A válaszokból az is kiderült, hogy a magabiztos tudatlanságot bocsájtják meg legnehezebben az emberek, egyúttal ebből erednek a legabszurdabbnak tartott helyzetek és a legostobábbnak megítélt viselkedések is. Például, amikor egy tolvaj azt hiszi, hogy a mobiltelefonunkat vitte el a kocsiból, közben pedig a bekapcsolt GPS-ünk van nála, amivel rövid időn belül elvezet önmagához. De az is a magabiztos tudatlanság egy formája , ha ugyan nem értünk a focihoz, mégis végsőkig érvelünk igazunk mellett szakértő kollégánknak a tegnap esti meccsről.

Ez utóbbi folyóba bizonyos helyzetekben sokan belelépnek, pedig nem is olyan nehéz elkerülni, hogy hülyének látsszunk például a munkahelyünkön. Mondjuk ha képtelenek vagyunk megoldani egy feladatot, amit a főnök ránk bízott, nem kell magabiztosan hősködni, senki nem érthet mindenhez.


Jobb bevallani, ha nem értünk valamihez. A szerénység a legjobb módja, hogy ne nézzenek minket hülyének.

– tanácsolja Aczél Balázs pszichológus.



Néha csak a szerencsén múlik, mennyire leszünk hülyék

A legengedékenyebbek a figyelmetlenséggel szemben vagyunk. Talán azért is, mert figyelmetlen bármelyikünk lehet egy-egy helyzetben. A megkérdezettek nagy része hülyének bélyegezte, aki indulatból szándékosan ráöntötte a sörét valakire, viszont ha ugyanez egy véletlen megbotlás miatt történt, akkor már megbocsátóbb volt az illetővel – magyarázza a kutató.

De a figyelmetlenség megítélésénél sem mindegy, ki és milyen indokkal követte el, illetve hogy mennyire súlyos következményei lettek a tettének. Az egyik történetben egy buszsofőr elfelejtette behúzni a kéziféket, és elszabadult a busz. A történet végét szándékosan megváltoztatták a kutatók. Az egyik verzióban az elszabadult busz több autót is összetört, a másikban viszont nem lett következménye a sofőr figyelmetlenségének. Az emberek többsége akkor értékelte hülyébbnek a sofőrt, amikor az elszabadult busz balesetet okozott.


Hülyeség


Minél okosabb, annál hülyébb helyzetekbe kerülhet

Nincs feltétlenül összefüggés az alacsony intelligenciaszint és az ostoba viselkedés között. Sőt, Aczél Balázs szerint gyakran éppen azért ítéljük meg szigorúbban az intelligens emberek tetteit, mert kifogástalan viselkedést várunk el tőlük és ők is maguktól.

A Nobel-díjas Daniel Kahneman pszichológus professzor egyenesen azt állítja, hogy a magas intelligenciával rendelkező emberek olyankor is hajlamosak megbízni a saját tudásukban, amikor nem értenek egy témához. Azaz a magabiztos tudatlanság hibájába esnek, és ezáltal olyan helyzetbe hozzák magukat, amiben hülyének látszanak. De a pszichológusok szerint az is gyakran előfordul náluk, hogy a leghétköznapibb problémákra is elméleti megoldást próbálnak találni. Dragomán György Porcelán című tárcája jól szemlélteti, hogyan képesek az elméleti emberek túlbonyolítani az életüket. A történetben szereplő író pár a levesestálak elrendezése körüli vitából az egész kapcsolatukról messzemenő következtetéseket von le.


Magasról nagyobb a pofára esés

Az intelligens embereknél csak azok vannak jobban kitéve a hülye helyzeteknek, akiknél az észhez hatalom is társul. Ha például ön hosszú ideje főnökként dolgozik, különösen résen kell lennie. Mint Aczél Balázs felhívta rá a figyelmünket,


leírt pszichológiai jelenség, hogy akinél nagy hatalom koncentrálódik, sok követője van, annál előbb-utóbb garantált a bukás.


A kutató szerint a túlzottan magabiztos vezetőknél azért is törvényszerű egy idő után valamilyen fatális baklövés, mert folyamatosan megerősítő visszajelzést kapnak környezetüktől. A pszichológusok tapasztalata szerint a legtöbb vezető viszonylag gyorsan elhiszi magáról, hogy sérthetetlen és egy idő után képtelen lesz reflektálni saját tetteire.


Ha ezek az egykor sikeres, valamiért megbukott vezetők visszapörgetik az életüket, akkor általában rájönnek, hogy karrierjük elején még kikérték mások véleményét a döntéseikkel kapcsolatban. Ám ahogy teltek az évek, már senki másban nem bíztak magukon kívül és egyenesen vezetett a bukásukig.