Hogyan élnek a leggazdagabb és legszegényebb magyar családok?

Fotó: MTI / Vajda János

-

Durvák a különbségek: a leggazdagabbak havi 132 ezer forintot költenek fejenként, a legszegényebbek ennek a negyedét. De melyikük mire?


Kijött a magyar családok havi fogyasztási kiadásairól szóló - előzetes adatokon alapuló - KSH-statisztika, amely szerint óriási különbségek vannak a különböző vagyoni helyzetben lévő (jövedelmi ötödbe tartozó) családok között.


Az országos átlag szerint fejenként a havi kiadás 74,6 ezer forint. A legszegényebbeknél (1. jövedelmi ötöd) az összeg 43,2 ezer forint, a leggazdagabbaknál (5. jövedelmi ötöd) pedig több mint 132 ezer forint. Ez négyszeres különbséget jelent.

Az alábbi adatgrafikákon mutatjuk be a legérdekesebb adatokat. (Az adatgrafikák interaktívak, az egeret az oszlopokra húzva megjelennek az adatok és a hozzájuk tartozó szövegek.)



A családok az országos adatok alapján az összes kiadás 27 százalékát élelmiszerre, 22,2 százalékát lakásfenntartásra (rezsire), 11 százalékát közlekedésre, 4,7 százalékát egészségügyre költötték. Ezek a kiadások a teljes havi büdzsé kétharmadát (64,4 százalékát) fedik le.


A legszegényebb jövedelmi ötödbe tartozó háztartásoknál ez az arány 68,4, a leggazdagabbaknál 58 százalékot tett ki. A KSH adataiból kiderül az is, hogy a budapestiek esetében az élelmiszer-kiadások viszonylag alacsonyak, az összkiadás alig több mint ötödét (21 százalékát) adták. Ezzel szemben a "hátrányos munkaerő-piaci helyzetű és így kedvezőtlen jövedelmi pozíciójú régióiban (Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon) az élelmiszer-fogyasztás aránya országos viszonylatban is magas, 30 százalék feletti volt".

Az utóbbi térségben élők az alapvető szükségleteik kielégítésén túl érezhetően kevesebbet tudtak más termékekre és szolgáltatásokra költeni, például jóval kevesebbet költöttek szórakozásra, művelődésre, mint a fejlettebb régió lakosai.