Hogy ki a gülenista, azt Erdoğan mondja meg

Fotó: MTI/EPA / SEDAT SUNA

-

Ha annyian lettek volna a puccsisták, ahányan a megtorlás áldozatai most Törökországban, biztos sikerült volna az államcsíny.


Egy magas rangú katonai vezetőt éppen ebéd közben tartoztattak le. Ha valaki érintett egy katonai puccsban, ritkán szokta másnap ilyen nyugalomban eltölteni az idejét

– mondta VS.hu-nak Dobrovits Mihály turkológus-történész arra utalva, hogy a kormányzat előre tudta, hogy kikkel kell kezdeni az elszámoltatást, azonban nem biztos, hogy a gyanúsítottak közül mindenki érintett a puccsban.

Minden jel arra mutat, hogy kész listákkal állt elő az Erdoğan-féle bosszúgépezet: maga a puccs rövid élete után tízezrével tartoztattak le és rúgattak ki embereket a munkahelyükről. A totális leszámolás az egész állami szférából ötvenezer embert érintetett, csak a menesztett tanárok száma eléri a huszonegyezret – írja a BBC.

Nem kegyelmeztek a Gülen mozgalma által fenntartott intézményrendszernek sem: több száz iskola, 15 egyetem, 1200 egyesület, 19 szakszervezet, 35 egészségügyi intézmény bezárásáról döntöttek.


Egy éjszaka alatt leverték a puccskísérletet


A kormányzati propaganda egyértelműen „gülenista terrorsejteket” vélt felfedezni az események mögött, de nem lehet tudni, hogy a kormánykritikus csoportok közül mi alapján számít valaki gülenistának.

Az összes ellenzéki lehet akár gülenista, akkor viszont puccs nélkül is lett volna arra alkalmuk, hogy irányításuk alá vonják Törökországot, ha ezek a csoportok valóban beszivárogtak az állami intézményekbe – mondta a történész.


Pancserpuccs

Nagyon amatőr módon történt a puccskísérlet


több száz televíziócsatornából egyetlenegyet foglaltak el, a repülőtereket és a fontosabb intézményeket nem vonták az ellenőrzésük alá;

a mai napig nem tudjuk, hogy ki irányította a puccsot – mondta Dobrovits, aki szerint ilyen gyönge kísérletet nem volt nehéz kezelnie az államnak.


Törökország történelmében több puccsot is irányított már a hadsereg, és ezek közül többet is le tudott verni az állam. Arra azonban nem volt még példa, hogy a kezdetektől fogva ne lett volna az eseményeknek egy egyértelmű irányítója – vagyis nem volt arca és üzenete puccsnak, ezért fejetlenségbe és éjszakai összecsapásokba torkollott.

Egy héttel a lázadás után ugyan bejelentették, hogy elfogták Gülen „jobbkezét”, Halis Hancit, aki két nappal a puccs előtt érkezett az országba, de róla egészen addig nem lehetett hallani, szóval biztos nem nevezhető az államcsínykísérlet arcának.


Gülen befolyását nem érdemes alábecsülni


Gülen-mánia

Fethullah Gülen Pennsylvaniában élő muszlim hitszónok, aki 1999-ben hagyta el Törökországot, miután vádat emeltek ellene államrend megdöntésének gyanújával. A vallási vezető Erdoğan egykori mentora is volt, aki ellen a hírszerzés már évek óta nyomozott, mozgalmát pedig állam- és demokráciaellenes szervezetnek minősítette.

A hazájában népszerű hitszónok megítélése kettős, mivel Törökország szekuláris államként tekint magára, de a társadalom döntő része muszlim vallású. Gülen nyíltan nem érvel a saríaállam mellett, azonban az iszlámot nem csupán vallásnak, hanem az emberek életét befolyásoló szervezési rendszernek látja, ami miatt nem választaná el az állam működésétől.


Gülen-figuráját égetnek az isztambuli Taksim téren


A Gülen-mánia nem lehet minden alapot nélkülöző, mivel mozgalma, iskola és médiahálózata mögött is az egyik leggazdagabb iszlám alapítvány áll, így befolyását nem lehet alábecsülni. Törökországban a médiafelügyelet már törölte is az összes olyan rádióállomás és tévécsatorna engedélyét, amely kapcsolatban volt Gülen vallási mozgalmával.

Gülen azt mondta, semmi köze a felkeléshez, és Erdoğant vádolja azzal, hogy


megszervezett egy látszatpuccsot,

hogy utána még jobban megszilárdíthassa a hatalmát.


törökországi puccs, letartoztatás

Tízezreket akar elszámoltatni a kormány, a halálbüntetéstől sem riadnának vissza


Végső leszámolás

A meghiúsult puccskísérlet után több teória is szárnyra kapott, főleg annak átgondolatlansága miatt. Ilker Atac török politológus szerint a török hadsereg egy része jó ideje tervezhette az államcsínyt, azonban ennek kiszivárgása miatt előrehozhatták a puccskísérletet. Ezzel is magyarázza a politológus az amatőr puccskísérletet, amit nagyon gyorsan levertek.


„A puccsot indokként használva váltanak le mindenkit. Nem kérdés, hogy a felelősöknek bűnhődniük kell, de ilyen helyzetben, amikor több tízezer emberről kell dönteni, esélyünk sincs különbséget tenni a bűnösök és ártatlanok között” – mondta Murat Aslan, a Török Bírói Szövetség elnöke.

A végrehajtó intézményeknél is zajlik a lefejezés: az ország mintegy háromszázhatvan tábornokából kilencvenkilenc ellen emeltek vádat, a kormány több minisztere halálbüntetést követelt rájuk. (Az országban nincs halálbüntetés, az EU számos vezetője jelezte, hogy ha bevezetik, mint Erdoğanék akarják, akkor nincs uniós tagság.) Kilencszáz rendőrtisztet csak Ankarában, valamint 262 katonai ügyészt és bírát függesztettek fel.


A Halit Pasa Residence szállodát lebontották Isztambulban, mert állítólag ez volt a puccsisták találkozóhelye


A puccskísérlet után három hónapos rendkívüli állapotot rendeltek el Törökországban: a rendkívüli állapot lehetővé teszi az elnöknek a rendeleti úton történő kormányzást, és korlátozhatják az állampolgárok szabadságjogait.


Ha az államcsíny utáni hangulatot a maga hasznára tudja fordítani Erdoğan, és az alkotmány módosításról szóló népszavazáson elnyeri a társadalom támogatását, akkor megvalósíthatja az új elnöki rendszert, amivel végül bebetonozhatja magát a hatalomba.