Hihetetlen, mennyi disznó tűnik el, és mennyi disznóság derül ki

Fotó: MTI / Varga György

-

A héten több olyan külföldi jelzés is érkezett, amely az intézményesített korrupciót támasztja alá, a gyanús esetek száma pedig csak tovább szaporodott, miközben a magyar hatóságok egymásra mutogatnak. A heti gazdasági hírösszefoglalóban azt is feszegetjük, hogy hol ér véget a közösségi felajánlás, és mikortól adóköteles munkavégzés


A Transparency International (TI) is jelzett, és az Európai Csalás Elleni Hivatal is vizsgálódik, mert Magyarországon nem gondos gazda módjára bánnak a közpénzekkel. A TI korrupció-érzékelési indexének 168 országot tartalmazó listáján Magyarország az 50. helyen áll 51 ponttal. Az előző évhez képest három pontot rontottunk, így olyan országokkal vagyunk egy szinten, mint Bahrein, Kuvait vagy Szaúd-Arábia. A szervezet szerint a magyarországi korrupció rendszerszintűvé vált és legalizálták.

Az unió pedig úgy találta, hogy még a korrupció felderítésére szánt pénzeket is elsíboltuk. Erre mi történik? A magyar hatóságok egymásra mutogatnak, hogy melyik derítse ki az ügyeket, az illetékes minisztérium pedig azt vizsgálja, miért nem tudott róla, hogy az adóhatóság már nyomoz is.

Amikor pedig a kormány bejelenti, hogy közpénzügyi hatóság alakul a visszaélések megakadályozására, az alaposabb szemrevételezés után csalódottság válthatja fel a bizakodást. Ez ugyanis csak annyit jelent, hogy rövid pórázra fognák a könyvelőket és adótanácsadókat, miközben a disznók ezrével illannak el az áfacsalók kamionjain. Ez utóbbira már másfél évvel ezelőtt pontos látleletet adott a most beolvasztásra ítélt Agrárgazdasági Kutató Intézet, csakhogy a kormány nem túl sokat törődött a tanulmánnyal, inkább eltussolta azt.


A Transparency International korrupció-érzékelési indexének listájából


Mással vagyunk elfoglalva

Azt ugyan nem sikerült a kormánynak elérnie, hogy az üzletek polcain ne virítsanak a látványosan áfacsaló termékek, annak azonban ismét nekiveselkedik a kabinet, hogy a nagyobb áruházláncokból valamivel több pénzt sajtoljon ki a közösbe. Most, hogy a lengyeleknél az Orbán-kormányéhoz hasonló politikai irányultságú kabinet lépett hivatalba, ott is elkezdték feszegetni a multik felelősségét a közteherviselésben, és már be is nyújtották a törvényjavaslatot a kiskereskedelem megadóztatására.


Ezen felbuzdulva idehaza is újból előkerült a téma. Bár az uniós intelmekre az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevételéről tavaly lemondott a kormány, most ismét az adókivetés lehetőségét keresi.

Az olyan új gazdaságfilozófiai megközelítésekre, mint a tulajdonmegosztás, egyelőre feladatot adnak a kormánynak, ami látványosan kiderült a taxisok és az Uber háborújából. Itt a kormány egyelőre adóellenőrzésekkel fenyegeti az ubereseket. Miközben a tulajdonmegosztás egyik alapköve, hogy a lehető legtávolabb van az államhatalomtól és a regulációktól. Így próbál olcsóbbá válni, és így nyílik esély, hogy a fogyasztás kevésbé pazarló. Más kérdés, hogy ebből is van, aki meggazdagszik, és igencsak feszegethető az is, hogy ez meddig jótékony közösségi felajánlás, és mikortól adóköteles munkavégzés.

A gazdaságfilozófiai innovációra egyébként nyugatabbra sem fogékonyabbak a hagyományos üzletek képviselői. Franciaországban például éppen a héten büntették meg az Ubert, mert nem adta napiparancsba, hogy sofőrjeinek garázsban kell lenniük, amikor nincs fuvarjuk.



Az Orbán-kormány azonban nemhogy lazítani szeretne a gazdaság állami kötelékein, hanem éppen felhatalmazást szeretne kapni az eddigieknél is nagyobb felügyeletre. Igaz, csak terrorveszély-helyzet esetén. Jogvédők szerint azonban az alaptörvény tervezett módosítása biankó csekket jelentene a mindenkori kormány számára, hogy akár indokolatlanul is minden eddiginél nagyobb befolyást szerezzen a gazdaság szereplői felett.


Franciaországban is napirenden van az alkotmánymódosítás, miközben a novemberi véres merényletek óta változatlanul fennáll a rendkívüli állapot. A civilek közül ott is sokan úgy gondolják, hogy jogaikat nyirbálják meg a tervezett szigorításokkal.


Végeláthatatlanok a meglepetések

Hiába azonban a korrupciót és részrehajlást ostorozó kritikák, gyanús esetek így is adódnak. A héten kiderült, hogy újabb állami pénzekkel stafírozhatják ki a bevételeit a TV2-be ölő Andy Vajna üzleti körét. Az állami tulajdonú Antenna Hungária ugyanis bevásárol a sportközvetítésekre szakosodott Liga TV-be, amelynek eddigi tulajdonosáról egy alaposabb cégháló-vizsgálat alapján már nyilvánvalóvá válik, hogy közös vállalkozása van a filmproducer-kaszniótulajdonos-kormánybiztos Vajnával.


Közben halad a TV2 bekebelezése: a Cégbíróság is rendre Vajnának ad igazat Simicskáékkal szemben, és a TV2 új vezetőin és szerződő partnerein is érződik, hogy közel állnak Habony Árpádhoz. Habony alakuló médiabirodalma egyébként azzal is jól járt, hogy az állami Magyar Villamos Művek elköltött néhány százmillió forintot a paksi bővítés népszerűsítésére.

Közben gőzerővel folynak a kockás papíron a számvetések a családokban. Sokan osztanak-szoroznak, miként lehetne tízmilliós ingyen pénzhez jutni. Ebből azonban akár jobbról nézzük, akár balról, valahogy mindig az jön ki, hogy előbb már milliomosnak kell lenni, és csak azután lehet az újabb milliókat besöpörni. Legalábbis erre a következtetésre lehet jutni a családi otthonteremtési kedvezmény, a csok formálódó szabályaiból.

Egyébként úgy tűnik, nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi botrányok sem tudnak megnyugtatóan rendeződni. Az autóipart megrázó csalássorozatban most éppen az a legvalószínűbb, hogy a gombhoz próbálják hozzáilleszteni a kabátot. A Levegő Munkacsoport arra figyelmeztetett, hogy az uniós szabályozási terv ki akarja tolni azt a határidőt, amikorra az autóknak a szigorúbb környezetvédelmi normáknak kellene megfelelniük.

A magyar Volkswagen-tulajdonosoknak mindenesetre már csak néhány hetet kell várniuk, hogy módosítsák autójukban azt a szoftvert, amely tesztkörülmények között kisebb károsanyag-kibocsátást mért, mint a valóságban, az utakon. Közben pedig a németeknél változatlanul a VW a legkapósabb autómárka.



Mi a közös Fűzfőben, az unióban és Oroszországban?

Balatonfűzfő, az Európai Unió és Oroszország is nagy dilemmában van. A fűzfőieknek az okoz gondot, hogy újraindul a városban a lőporgyártás, ami a munkahelyek szempontjából akár előnyös is lehetne, ám a veszélyes üzem rossz emlékeket idéz fel.


Az Európai Unió egyik válságból a másikba csöppen. Még ki se heverte a pénzügyi krízist, Görögország alig úszta meg, hogy becsődöljön, a britek és az egymást szapuló uniós vezetők majd' szétfeszítik az együttműködés kereteit. Ha megnézzük azonban, hogy ez valóban az unió felbomlását eredményezi-e, akkor éppúgy tudunk érveket felsorakoztatni Európa országainak egymásra utaltsága mellett, mint az olyan jóslatok alátámasztására, miszerint már jövőre felbomlik az államok szövetségének egysége.

Lehet, hogy az oroszoknak most annál is jobban fáj a fejük, mint amennyire az uniós vezetőknek. Az olajár az elmúlt hónapokban zuhanórajtot vett, és a héten már a hordónkénti 30 dollár alá is benézett. Moszkva ekkor szóbeli intervencióba kezdett, és először azt szivárogtatta ki, hogy a szaúdiak kezdenek hajlani arra, hogy korlátozzák a kitermelést, majd az oroszok azt is közölték, hogy 20 dollár alatt számukra bekövetkezik a totális csőd. Az olajexporttól függő orosz gazdaság egyelőre fellélegezhetett, mert a hét második felére az olaj ára visszakúszott 30 dollár fölé.

Az olajpiacon azonban újból éledezik egy nagy kitermelő, Irán, amelynek valamelyest sikerült tisztáznia magát a nukleáris fegyverkezés vádja alól, és így ismét szóba áll vele a Nyugat. Mi több, üzletel vele. Az iráni elnök a héten több mint száz Airbus vásárlásában és egy közös Peugeot-gyár alapításában állapodott meg francia partnereivel. Márpedig ezekhez pénz kell, és kézenfekvő, hogy ennek forrása az olaj lesz. Irán már jelezte is, hogy a szankciók feloldása után immár növelni szándékozik az olajkitermelését. Más kérdés, hogy az emberi jogok ápolásában nem éppen élenjáró Irán elnökét nem mindenki fogadta lelkesen Párizsban.


A nőjogi szervezet, a FEMEN aktivistája félmeztelenül tiltakozik Párizsban