Hihetetlen, hogy ezek a nők nem akarnak lefeküdni velem

Fotó: AFP / PATRIK STOLLARZ

-

Sok menekült olyan társadalmakból érkezik Európába, ahol a női egyenjogúság ismeretlen fogalomnak számít, a két kultúra találkozása pedig mindkét oldalnak sokkoló lehet. Norvégiában egy ideje menekülteknek indított tanfolyamokon próbálnak kezdeni valamit a kulturális különbségekkel. Az egyik menekültekkel foglalkozó norvég szakember a saját tapasztalatairól, az integráció buktatóiról és sikereiről beszélt a VS-nek.


Sok Európába érkező menekült kegyetlen utakon tett meg több ezer kilométert és lépett át sok határt, a reménybeli új hazájában azonban újabb társadalmi és kulturális határokkal kell megismerkednie. Az elmúlt hetekben a legnagyobb figyelem azokra a határsértésekre irányult, amelyeket a patriarchális társadalmakból érkező fiatal férfiak a nők sérelmére követtek el. A Kölnben, Stockholmban és más európai városokban zajló molesztálások elbizonytalanították az európai országokat, hogy nem haladja-e meg a lehetőségeiket egy olyan nagyságrendű, túlnyomó részt férfiakból álló menekültközösség integrálása, mint amekkora az elmúlt évben érkezett.

Vannak azonban olyanok, akik az elbizonytalanodás helyett megpróbálják előmozdítani ezt az integrációt, és egyúttal elébe menni azoknak a súrlódásoknak, amelyek a konzervatív és a liberális kultúrák találkozását kísérhetik. És mint a kölni erőszak is mutatja, az egyik legfontosabb ütközési pont lehet a női egyenjogúság kérdése, amely néhány patriarchális muszlim társadalomban, illetve társadalmi osztályban lényegében ismeretlen fogalomnak számít. A menekültekkel foglalkozó szakemberek ezért is döntöttek úgy Norvégiában, hogy tanfolyamot indítanak az országba érkező menedékkérőknek arról, hogy miként bánjanak a nőkkel.


A konfliktusok elkerülésére indított tanfolyamra a norvégiai befogadóközpontok 40 százalékát működtető Hero elnevezésű szervezet vállalkozott. Az ötlet nem minden előzmény nélkül pattant ki a szervezet vezetőjének, Linda Hagennek a fejéből. 2009 és 2011 között külföldiek sorozatban erőszakoltak nőket Stavanger városában, ami megérlelte a döntést, hogy kezdeni kell valamit a helyzettel. „A kurzusaink párbeszédekre épülnek, határokról, normákról, kulturális kódokról esik szó, a szexuális és a házasságon belüli erőszak különböző formáiról és ezek következményeiről az áldozatra és az elkövetőre nézve” – magyarázta a VS-nek Linda Hagen.



A stigmatizálást elkerülik

Átbeszélni való téma pedig van bőven. Az Európába érkező férfiak közül sokan azzal sem tudnak mit kezdeni, hogy a nők Európában adott esetben (különösen például a burkához képest) minimális ruházatban jelennek meg az utcán, ráadásul férfi kísérő nélkül. Azt az információt is fel kell dolgozniuk valahogyan, hogy a nők nem hogy nem tulajdonai a férfiaknak, hanem a maguk urai, dolgoznak, a munkahelyeken adott esetben a férfiakéval azonos pozíciót is betöltenek, vagy éppen ők a férfiak főnökei.

A tanfolyamokon szó esik arról is, hogy egy nőt nem kényszeríthetnek szexre, még akkor sem, ha házasságban élnek vele. A konzervatív berendezkedésű országokból érkező férfiaknak gondot jelenthet dekódolni az európai nők viselkedését, ezért van szükség arra, hogy tisztázzanak olyan alapvető kérdéseket, mint például azt, hogy egy miniszoknya az európai országokban nem azt üzeni, hogy a nő szabad préda, és bármit meg lehet tenni vele. Szintén fontos megértetni a férfiakkal, hogy a szexuális közeledésre válaszul megfogalmazott nem az nemet jelent. Néhányan ugyanis bármiféle kommunikációt biztosítéknak vesznek arra, hogy a nő le akar velük feküdni. Ugyanakkor, teszi hozzá Linda Hagen, fontos, hogy elkerüljék a menekültek stigmatizálását: „A résztvevők potenciális szemtanúként vesznek részt az erőszakos viselkedés kockázatait bemutató helyzetgyakorlatokban, nem pedig potenciális elkövetőként vagy áldozatként.” Nemcsak a nőkhöz való viszonyt próbálják azonban tisztázni, hanem az egyéb hétköznapi kulturális különbségeket is. „Elmagyarázzuk, hogy a norvég társadalomban több vallás is megfér egymás mellett, és hogy a nőknek ugyanolyan jogaik vannak, mint a férfiaknak.”


Linda Hagen a menekülteknek magyaráz


A tanfolyamok vezetői azért sincsenek könnyű helyzetben, mert a Norvégiába érkező menekültek különböző kultúrákból és társadalmi osztályokból jönnek, és ezek a kultúrák a konzervatív skálán is máshol helyezkednek el. „A legtöbben nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy ilyen témákról beszélgessenek, néhányan ezért is érzik kényelmetlenül magukat. Minket ez csak megerősít abban, hogy szükség van a tanfolyamainkra” – mondja Linda Hagen.

A programokon természetesen nemcsak férfiak, hanem nők is részt vesznek, és számukra is tartogat meglepetéseket az európai társadalom, amelybe megpróbálnak beilleszkedni. A nőknek gyakran vannak a gyerekeikkel kapcsolatos kérdéseik, például tudni akarják, hogy esténként mennyi ideig engedhetik ki őket a városba, és anyaként mennyire kell korlátozniuk a viselkedésüket. Linda Hagen azt mondja, hogy a nők jogai Európában magukat a nőket is meglepik.


Beszélni kell róla

A programot érték ugyan támadások – egyik oldalról feleslegesnek tartják, mert úgy gondolják, hogy a menekülteket nem lehet integrálni, a másik oldalról viszont sértőnek és lealacsonyítónak tartják a felvilágosítást a menekültekre nézve –, de Linda Hagen azt mondja, hogy a menekültek részéről pozitív visszajelzéseket kaptak. „Ezek olyan emberek, akik érdeklődőek, és meg akarják tanulni azt, hogy miként működik a norvég társadalom. Sikerre akarják vinni a életüket. Dolgozni akarnak, és új életet kezdeni, és mindent meg akarnak tanulni, ami ehhez kell.”

Linda Hagen hangsúlyozta, hogy minden Norvégiába érkező migránst integrálnak, és ők ugyanolyan lehetőségeket kapnak, mint bárki más, mert Norvégia demokratikus, egyenlőségen alapuló társadalomnak tartja magát. A sikeres integráció kulcsa pedig szerinte egymás megértése. A Hero munkatársa azt mondja, maga is sokat tanult ezekből a tanfolyamokból. „Nagyon sok menedékkérővel találkozom, akik az elnyomás elől menekültek, ezért még hálásabb vagyok azért, hogy Norvégiában nőhettem fel.”

A norvég felvilágosító program példája a dán politikusokat is megihlette, így a Dániába érkező menekültekre is vár némi felvilágosítás az ország szexuális kultúrájáról a kötelező nyelvórák mellett. A dán pártok az után sorakoztak fel a javaslat mellett, hogy tavaly októberben az egyik dániai városban három eritreai menedékkérőt letartóztattak egy 25 éves eritreai nő megerőszakolásának a gyanújával.

A felvilágosító programok létjogosultságát néhány, a menekültekkel foglalkozó önkéntes tapasztalatai is megerősítik. A N24 német televíziónak például egy hamburgi menekültszálláson önkénteskedő német szociális munkás beszélt arról, hogy a menekült férfiak semmibe vették, vagy éppen tolakodó pillantásokkal illették. Ő pedig egy idő után már nem vett magára szűk ruhákat, és mellőzni kezdte a sminket is, hogy elkerülje ezeket a helyzeteket. Még a mosolygást is visszafogta, nehogy valaki félreértse.


Szíriai menekültek virágot osztogatnak a kölni molesztálások helyszínén


Szórólappal a biztonságért

Az európai városokban különböző eszközökkel és intézkedésekkel próbálnak reagálni a túlnyomórészt férfiakból álló menekültcsoportok beilleszkedési nehézségeire. A németországi Bornheim városában például a hatóságok kitiltották a férfi menekülteket az egyik nyilvános fürdőből, miután sok nő panaszkodott arra, hogy zaklatták őket.

Luzernben az épp aktuális karneváli időszakra időzítették annak a szórólapnak a szétosztását a menekültek között, amely piktogramokkal és rövid mondatokkal próbálja felvázolni azt a jogszabályi környezetet, amely körbehatárolja azt, hogy egy nővel mit lehet és mit nem lehet csinálni. A svájci hatóságok szerint megelőzés céljával kezdték terjeszteni a szórólapokat, olyan problémáik ugyanis, mint amilyenek Kölnt vagy Stockholmot rázták meg, eddig nem voltak. A cél az, hogy megértessék: zéró tolerancia van érvényben bármilyen szexuális zaklatás esetében, valamint hogy a nők és a férfiak egyenlő jogokkal rendelkeznek, és a társadalom mindent megtesz, hogy ezeket a jogokat megvédje. A luzerni hatóságok egy osztrák szórólapot tekintettek mintának, azon például ilyen információkat osztanak meg a menekültekkel:

  • Egy nő maga dönti el, hogy kihez megy feleségül.
  • Akkor is együtt élhet egy férfival, ha nem házasok.
  • A férfiak is maguk választják ki a feleségüket vagy a partnerüket.
  • Nők nőkkel, férfiak férfiakkal is együtt élhetnek.

A sok menekültet befogadó országok keresik még ugyanakkor a megoldást arra, hogy egyrészt ne becsüljék alá a szexuális erőszak kockázatát, másrészt ne hagyják, hogy ebből a potenciális veszélyből politikai fegyver legyen a menekültek ellen.