Hiába rángatják Pálinkás József zakójának ujját a rektorok

Fotó: Vs.hu/Hirling Bálint / Vs.hu/Hirling Bálint

-

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke egy konferencián folyton pénzt kérő rektorokról beszélt, és arról, hogy vasfegyelem kell az egyetemek, kutatóintézetek finanszírozásában. A nemzeti bank elnöke azt javasolta, hogy hozzanak létre egy egységes Kárpát-medencei innovációs tervet, és azt is elárulta, mi szüksége volt az MNB-nek a tőzsdére.


A napelemes kukaprés egy olyan dolog volt, amire én nem adtam volna egy fillért sem, de mások ezt másként ítélték meg 2009-ben

– mondta Pálinkás József, utalva arra, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökeként az utóbbi valamivel több mint egy évben több elálló nyilatkozatot írt alá, mint szerződést (a napelemes kukaprést mint elrettentő példát nem először említi Pálinkás). A hivatal tavaly novemberben jött létre, évente 80 milliárd forint közpénzt oszthat szét a vállalkozók között, akiket Pálinkás József a Pallas Athéné Alapítvány innovatív vállalkozásokról szóló konferenciáján úgy „ostorozott”, hogy „aki még semmit sem csinált, az ne álljon elő többmilliárdos fejlesztési tervekkel”.

Az elnök ezen a konferencián is megismételte azt a korábbi kijelentését, amely szerint a startup ma egy divatszó, őt is „emberek sokasága” keresi meg ilyen-olyan ötletekkel, amelyekből végül termék nem lesz, „pusztán pénzt szeretnének a kutatási-fejlesztési, innovációs forrásokból”. Szerinte ezért vasfegyelem kell a kutatás-fejlesztés finanszírozásában. „Amíg a toll az én kezemben van, hogy aláírjam a papírt, amely alapján pénzt lehet kapni, nem mindent írok alá” – érzékeltette az elnök, hogy mit is jelent a vasfegyelem.

Pálinkás József üzent a magyarországi főiskoláknak és egyetemeknek is, azt mondta: „ne rángassa a zakóm ujját egyetlen magyar egyetem rektora sem, hogy ennyi pénz kell, meg annyi pénz kell, ez nem érdekel, csak az, hogy mit tudnak”. Szerinte nem kóbor ötletekre van szükség ma Magyarországon, hanem szövetségre épülő, jól működő gazdasági-pénzügyi innovációs rendszerre.


Megértem, hogy a mi kutatóink francia vagy német kutatókra vetik figyelő tekintetüket, de érdemes végiggondolni, hogy két szomszédos ország hogyan tud együttműködni

– hangsúlyozta.

Egyelőre sehogyan – reflektált az elnök szavaira Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, aki elmondta, hogy európai uniós támogatással most építenek egy ipari parkot a városban, de „sem az OTP, sem a Mol, sem az MVM nincs jelen Székelyföldön”. „Az a kép él rólunk Bukarestben, hogy a Székelyföld tele van magyar vállalkozásokkal, de ez nem így van.” Szerinte ezen kellene változtatni például úgy, hogy a magyar kormány támogassa azokat a magyar cégeket, amelyek a határon túl ruháznak be, vagy azok a határon túli cégek is indulhassanak a jegybank hitelprogramjában, amelyeknek magyar a tulajdonosa.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, Matolcsy György erről a lehetőségről nem beszélt ugyan, de azt elmondta, hogy az MNB Növekedési hitelprogramja 28 ezer vállalkozást ért el, „ezt nem gondoltuk volna” – árulta el az elnök, aki azt is felvetette a konferencián, hogy egységes innovációs teret és tervet kell létrehozni a Kárpát-medencében budapesti központtal. Ehhez Matolcsy György szerint szükség van

  • együttműködésre a felsőoktatási intézmények között,
  • dinamikusan fejlődő vállalkozásokra,
  • olyan bankrendszerre, amely alkalmas az innovációalapú gazdaság támogatására,
  • új kockázatitőke-rendszerre,
  • értékpapír-piacra.

Matolcsy György beszélt arról is, hogy már elkészült egy tőzsdefejlesztési program, amelybe olyan Kárpát-medencei kis- és közepes vállalkozások kerültek, amelyek együtt léphetnek majd tőzsdére.



Mire valók a startupok?

A konferencián derült ki az is, hogy a budapesti Design Terminál segítségével Sepsiszentgyörgyön is hamarosan lesz egy startupközpont. Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminál főigazgatója szerint okos ösztönzőrendszer kell, amiben a startupok adókedvezményénél fontosabb a valódi kockázatvállalók, azaz a befektetők és az üzleti angyalok támogatása. Példaként említette Írországot, az Egyesült Királyságot és Törökországot, ahol az „üzleti angyalokat” segítik, azokat, akik a saját vagyonukat fektetik be azért, hogy egy ötlet megvalósuljon.

Böszörményi-Nagy Gergely példaként hozta Észtországot is, amely a Skype-nak köszönhetően mára a világ leginnovatívabb országainak egyike lett, ahol néhány percbe telik a cégalapítás, és digitális állampolgárság is igényelhető néhány órán belül. (Az észt digitális csodáról szóló videónkat itt nézheti meg.)

Akárcsak Észtországban, úgy Chilében is örülnek minden olyan vállalkozásnak, amelyik hajlandó odamenni, pénzzel és mentorálással „hálálják” ezt meg – hívta fel a figyelmet a főigazgató, aki nem győzte hangsúlyozni, hogy a startupok nem arra valók, hogy a GDP-t növeljék és adóbevételeket hozzanak, hanem arra, hogy ezek legyenek a jövő legizgalmasabb munkahelyei, amelyekkel a fiatalok Budapesten tarthatóak. Böszörményi-Nagy szerint a magyar innovatív vállalkozásoknak semmivel sem rosszabb a színvonaluk, mint a New York-iaknak vagy a San Franciscó-iaknak, és „attól nem lesz valami kevésbé magyar, hogy kilép a világpiacra”.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint természetes, hogy a tudás külföldre megy, itt az a kérdés, hogy a Kárpát-medencében meg lehet-e őrizni a tudást, és ezt össze lehet-e kötni a reálgazdasággal. Az elnök példaként hozta a finn, a német, a japán és a dél-koreai csodát: volt, amelyik a technológiai fejlődésre, míg egy másik a telekommunikációra épült, az azonban közös volt bennük, hogy „a kor tudását összekötötték a gazdasággal”. Parragh szerint „semmi értelme az innovációnak akkor, ha az a gazdaságban nem fog megjelenni”.

Ez egy


csiklandós, provokatív téma

– reagált Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Elmondta, hogy a Vajdaságban is vannak innovatív vállalkozások, és sokat remélnek a kormány által megszavazott 50 milliárdos gazdaságélénkítő csomagtól, de jónak tartja Matolcsy György ötletét is az egységes Kárpát-medencei innovációs térről és tervről.

Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója arra hívta fel a konferencián a figyelmet, hogy szigorú szabályok vannak az Európai Unióban a határon túli együttműködésre, „ezt senki ne felejtse el”. De a vezérigazgató szerint a magyarok vannak annyira „fifikásak”, hogy megoldják ezt a problémát.

A vállalkozók problémaként azt élik meg, hogy nehezen jutnak információkhoz a pályázatokkal kapcsolatban, nem tudják, hol, kitől kérhetnének segítséget. Ezt erősítette meg Ducsai-Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója is, aki a konferencián jelentette be, hogy jövőre 22 irodát nyitnak Kelet-Közép-Európában. Eddigi tapasztalatuk az, hogy „a pálmazsíron át a kegytárgyakig nagyon sok minden bejött”, most adtak el Afrikába 100 kukásautót, és írtak alá Mongóliával egy 25 millió forintos szerződést. Ducsai-Oláh Zsanett elmondása szerint minden vállalkozásnak tudnak segíteni, mert lehetnek olyan piacok, amelyekre egy nagyvállalat nem fókuszál.

Csuhaj V. Imre óvatosabban fogalmazott: „Óriási álmodozások vannak, ezek vagy bejönnek, vagy nem. Többnyire nem.” Az alapkezelő portfóliójában 80 vállalat van, köztük kezdő és már működő cégek is, általában a design, a divat területéről, 3-6 évig támogatják őket. Mindennapos probléma a vezérigazgató szerint, hogy amikor felkeresik őket, csak egy ötlet van, de hiányzik a csapat, a termék és a piacismeret. Ducsai-Oláh Zsanett azzal védte meg a startupokat, hogy ezeket már a kezdet kezdetén támogatni kell, különben nem jön létre olyan termék, amelyre igény is lesz.