Hiába panaszkodtak, nem lesz könnyebb dolguk az angliai magyaroknak

Fotó: MTI/Kollányi Péter / MTI/Kollányi Péter

-

Két és fél éve, 2013 óta vizsgálta az Alkotmánybíróság azt a panaszt, amit egy angliai magyar nyújtott be. Végül a testület arra arra jutott, nem ellentétes az alaptörvénnyel, hogy aki külföldön dolgozik, az csak a követségen szavazhat, a levélszavazás pedig a határon túliaknak fenntartott megoldás.


Nem ellentétes az alaptörvénnyel, hogy a választási eljárási törvény csak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, vagyis határon túli választók számára biztosítja a levélben szavazás lehetőségét – döntött keddi ülésén az Alkotmánybíróság (Ab), amely ezzel elutasította a rendelkezés ellen benyújtott panaszt. A határozat értelmében a szavazás napján külföldön tartózkodóknak továbbra is csak a nagykövetségeken és konzulátusokon lesz lehetőségük szavazni.

A döntés megosztotta a jelenleg 13 tagú testületet: a szerdán kiadott közlemény szerint öt alkotmánybíró, Czine Ágnes, Lévay Miklós, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter csatolt hozzá különvéleményt a határozathoz. Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Salamon László, Szívós Mária, Varga Zs. András és maga az előadó alkotmánybíró, Sulyok Tamás is párhuzamos indoklást írt – ez azt jelenti, hogy a döntés lényegével egyetértenek, de más indoklást látnak szükségesnek.

A határozat egy, még 2013 októberében benyújtott alkotmányjogi panasz ügyében született. A panaszos az angliai Suffolk megyében lévő Ipswichben lakott, ami vonattal több mint egy, autóval több mint két órányi utazásra található Londontól, ahol a nagykövetség működik. A vonatjegy oda-vissza 72,2 fontba, csaknem 30 ezer forintba kerül. Mivel neki volt magyarországi lakcíme, nem választhatta a levélben szavazást, ezért úgy érezte, a jogalkotó korlátozta a választójogát, illetve diszkriminálta, hiszen nem volt rá semmiféle magyarázat, miért nem választhatja ugyanazt a technikai megoldást, amit más választóknak engedélyeznek.


Magyarok állnak sorba a londoni Millbank Tower előtt, hogy szavazzanak 2014. április 6-án.


A választási eljárási törvény eredeti, 2013 tavaszán elfogadott verziójában még volt lehetőség levélben szavazásra, de az év júniusában, egy úgynevezett zárószavazás előtti módosító indítvánnyal kivették ezt a lehetőséget. Az indítványt jegyző Gulyás Gergely, fideszes képviselő indoklása szerint azért, mert lehetetlen ellenőrizni, tényleg távol van-e a kérelmező, így a levélben szavazás szervezett választási csalásra, szavazatvásárlásra ad lehetőséget. Például úgy, hogy a megbízó fizet, ha a szavazó a szeme láttára tölti ki az óhaj szerint a szavazólapot és zárja le a borítékot.

Ezt az érvelést magáévá tette a Nemzeti Választási Iroda elnöke, Pálffy Ilona is, aki az Alkotmánybíróság kérésére állásfoglalást írt a levélben szavazásról. Ebben a csalás lehetőségén kívül azzal is érvel a levélszavazás kiterjesztése ellen, hogy az túl bonyolult lenne: 106-féle egyéni választókörzeti és egy listás (vagy 13 nemzetiségi) szavazólapot kellene mindenkinek kiküldeni, majd a visszaküldés után feldolgozni, szemben a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választókkal, akiknek elég csak egy listás szavazólap.

Az Ab szerdán nyilvánosságra hozott határozata szerint a panaszost a törvény nem korlátozta a választójogának gyakorlásában, hiszen mindkét – listás és egyéni – szavazatát leadhatta. A szabályozás ugyan valóban okozhat többletterhet a szavazás napján az országhatáron kívül tartózkodók számára – áll az Ab közleményében –, de ennek „van objektív, az alaptörvényben rögzített szemponton nyugvó, tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indoka”. Az Ab többsége szerint a Magyarországon lakóhellyel rendelkező polgároktól „elvárható, hogy szavazataikat (akár a külképviseleteken) személyesen adják le”, hiszen szavazati joguk teljes: pártlistára és egyéni jelöltekre is szavazhatnak, míg a levélben szavazók csak a pártlistákra.


Számoltak velük

A kormány a jelek szerint egyáltalán nem érezte szükségét, hogy kezelje a százezernyi, külföldön dolgozó magyar állampolgár problémáját, akiknek esetleg nehézséget okozhat a szavazatuk leadása. Ebben a Századvég egyik, 2013 szeptemberében készült tanulmánya is megerősítette, amely becslést adott a külképviseleteken szavazók számáról, és úgy találta, hogy nagyon magas részvételi arány esetén sem kell – Európában – 24 ezernél több szavazóra számítani. Ez nagyjából be is jött, a 2014-es parlamenti választáson világszerte összesen 24 119 ember szavazott a külképviseleteken.

„A külföldön élő állampolgárok sokszor nem érzik motiváltnak magukat arra, hogy szavazzanak” – írta a Századvég, pontosan megnevezve, hogy milyen körülmények tántoríthatják el az embereket ettől, és mi lenne a megoldás: „A szavazás költségének tekinthető, ha a nagykövetség, ahol voksolni lehet, messze helyezkedik el az aktuális lakóhelytől. Emellett a regisztrációval járó papírmunka elkedvetlenítheti a közösséget, amelyen segíthet, ha bevezetik az interneten vagy levélben szavazást. ” Utóbbi kijelentést igazolta, hogy levélben összesen 128 429, magyarországi lakcímmel nem rendelkező polgár szavazott 2014-ben, ebből 122 638 fő a Fideszre.