Hiába meséltek róla az öregek, erre az érzésre nem lehet felkészülni

Fotó: Vs.hu / Kozma Zsuzsi

-

Vasárnap délután öt órakor hokidrukkerek százai tolongtak a budapesti Városligeti Műjégpálya előtt arra várva, hogy beengedjék őket a nagy betonplaccra, ahol már épült a színpad. A krakkói divízió I/A világbajnokságon ezüstérmes, így az A-csoportba feljutott válogatottat jöttek ünnepelni.


A kialakított tér sarkában rögtönzött szuveníres bolt várta a szurkolókat, akik közül sokan gazdagabbak lettek egy, a dicsőséges krakkói világbajnoki szereplésnek emléket állító trikóval. Sokan már ebben feszítettek, amikor a színpadon Szapporo három hőse, Horváth András, Szélig Viktor és Szuper Levente mesélte el, mit jelentett számukra a krakkói siker. (A 2008-as szapporói vb-n ugyanezt a bravúrt hajtotta végre a válogatott, feljutott az A-csoportba, aztán 2009-ben kiesett onnan.) Szélig például elmondta, hogy nem is látta a meccset, mert autóban ült, hogy az ünneplésen ott lehessen – ezt némi moraj fogadta a nézők között.


„Egymástól tanulni kell”

Egy drukker, Zsolt, a VS.hu kérdésére elárulta: ő végig bízott abban, hogy összejön a feljutás a magyar válogatottnak, de a lengyelek elleni szombat esti meccs utolsó négy másodpercében hitte csak el, hogy tényleg sikerül. Szerinte szükség volt a két kanadai – Andrew Sarauer és Frank Banham – honosítására. „Sokan ellene vannak, de szerintem ennyi belefért. Vállalták, felhúzták a címeres mezt, onnantól kezdve számomra ők magyarok” – mondta Zsolt. Arra a kérdésre, hogy ki volt a magyarok közül a legjobb, azt mondta:


a csapat.

Zsolt


Zsuzsa és párja, Csongor az első perctől fogva biztos volt a feljutásban, mert „annyira jók voltak, annyira erősek voltak”. Zsuzsa úgy vélte, hogy Rajna, Kóger és Banham voltak a válogatott legjobbjai – utóbbi kapcsán Csongor is megerősítette: volt értelme honosítani. „Egymástól tanulni kell” – mondta a csíkszeredai származású drukker, akinek Sofron a kedvence. Hozzátette: nem csak azért, mert a szomszédja volt. Csongor szerint a csapatmunka volt a meghatározó a válogatott sikerében, de a fiatalítást is kiemelte, mert szerinte „ez adta a lendületet a csapatnak”, a lengyel meccset is emiatt nyerték meg.


Csongor


„Nem is kapura akartam lőni”

Ha már a lengyel meccs: Szirányi Bence a VS.hu kérdésére bevallotta, hogy egyáltalán nem volt tudatos az üres kapuba lőtt gólja a világbajnokság utolsó meccsének utolsó percében. Amikor a meccsen megállt az óra és a bíróknak kellett megnézniük, mióta nem megy, Rich Chernomaz szövetségi kapitány utasította játékosait: álljanak fel még agresszívabban.


Ahogy fölléptem agresszívan, sikerült elvennem a korongot és csak belecsaptam egyet. Nem is kapura akartam lőni, csak hogy menjen minél messzebb, és esélye ne legyen bemenni a mi kapunkba. És hát az ő kapujukba ment be.

Szirányi Bence


A fehérvári játékos – aki családjával hamarabb tért haza Krakkóból, mint a válogatott zöme – hozzátette: „az a baj, hogy kis emlékezetkiesésem van azóta, olyan, mintha egy álomban lettem volna végig”. Az ukránok elleni meccs végén kétszer is videofelvétel alapján döntötték el a bírók, hogy mi a helyes ítélet, mindkétszer a magyaroknak ítéltek. Szirányi szerint mindkét esetben már az ítélet kihirdetése előtt tudták, hogy nekik van igazuk – Rajna például mondta nekik, hogy fel kellett ugrania az ukránok magasra emelt bottal ütött (majd elvett) góljánál. Azt is elárulta, hogy a válogatottból csupán az erőnléti edző, Puskás Sándor tett fogadalmat: az egy éve növesztett szakállát még egy évig gondozza majd.


Körkérdés: Mikortól hittétek el, hogy meglehet?

  • Bálizs Bence: „Amikor találkoztunk április harmadikán a jégpalotánál.”
  • Frank Banham: „Az edzőtábor elejétől.”
  • Kovács Csaba: „Az elejétől kezdve hittünk ebben, ahogy alakult az alapozásunk, napról napra egyre biztosabbak lettünk abban, hogy képesek leszünk egy jó eredményt elérni.”
  • Sofron István: „Amikor lefújták a lengyel meccset, illetve amikor Bence belőtte a gólt.”
  • Erdély Csanád: „Az olasz meccs után. Amikor véget ért, volt egy olyan érzés bennem és szerintem másokban is, hogy innentől már nincsen visszaút, innen most már hajrá és fel.”


„Furcsa volt második kapusnak lenni”

A csapat másik Bencéje, a Miskolci Jegesmedvékkel Magyar Kupát és MOL Ligát is nyert Bálizs Bence elmondta: Chernomaz valószínűleg úgy tervezte, hogy Rajna Miklós véd majd a komoly téttel bíró meccseken. A százszázalékos kazahok ellen védő – és öt gólt kapó – kapus szerint amíg ő védett, Rajna tudott pihenni és készülni a következő meccsekre. Ám ez nem okozott közöttük feszültséget – mondta Bálizs, hozzátéve:


Ez egy kicsit furcsa volt, mert szezon közben első számú kapus voltam, akkor bennem bíztak. Most második számú voltam, ez egy ilyen szakma.

magyar jégkorong-válogatott, Bálizs Bence

Bálizs Bence vezette ki a válogatottat a kazahok elleni találkozóra


Bálizs kijelentette: a kazah meccsre sem úgy mentek ki, hogy ott esetleg ki lehet kapni. Nyerni szerettek volna, de nem sikerült. Hátrányból felállni viszont többször is, ezzel kapcsolatban elmondta: ez Miskolcon is előfordult a szezon során. Szerinte ha egy csapat hátrányba kerül, még nem kell automatikusan feladni, „egyszerűen csak csinálni kell tovább a dolgunkat, és ez ment nekünk, hál’istennek sikeresen”.


„Nagyon együtt volt a brigád”

Sofron István szerint mindegyik meccs nagyon fontos és szoros volt, így csak akkor hitték el, hogy feljutnak, amikor Szirányi Bence üres kapus gólt lőtt. Amikor a videózás után kiderült, hogy tizenhét másodperc van hátra,


az volt bennem, hogy nehogy kapjunk egy gólt vagy nehogy kialakuljon egy helyzetük.

Sofron István, Jégkorong-válogatott - portrék

Sofron István és az óriási napszemüvege


A Németországban légióskodó támadó egy ott elkövetett szabálytalansága miatt az vb első két meccsén nem szerepelhetett. Ezzel kapcsolatban elmondta: szorított társainak, de tudta, hogy el tudják végezni a feladatot. Várta, mikor kerülhet ismét jégre. „Talán bizonyítási vágy volt bennem, ráadásul az is ott derült ki, hogy nem játszhatok. Nem voltam erre felkészülve, de ez is adott egy plusz lökést, hogy csak azért is meg kell mutatnom” – mondta Sofron, aki a maga balszerencséje mellett megemlítette, hogy két stabil kerettag, Bartalis István és Sikorcin Ladislav sem lehetett ott velük sérülés miatt.


Éreztem, hogy abból csak jó sülhet ki, ha ennyi nehézség van az elején

– mondta a vb-n két gólt és egy gólpasszt jegyző Sofron, aki szintén kiemelte: a játékosok nem egyénieskedtek, nem tettek többet annál, mint amit kért tőlük az edző, hanem csinálták a dolgukat és egységként voltak erősek. „Az már a felkészülés során is látszott, hogy nagyon együtt van a brigád. Úgy gondolom, hogy csak így lehet feljutni” – zárta szavait Sofron.


„Apukám szinte szívrohamot kapott”

A válogatott legfiatalabb tagjaként rögtön első felnőtt vb-meccsén, Japán ellen betaláló Erdély Csanádot arról az ukránok elleni pontról kérdeztük, amikor már kettővel vezetett az ellenfél. (0-2-ről fordítottak a magyarok 4-2-re.) „Belülről úgy éreztük, hogy jobbak vagyunk” – mondta a 19 éves hokis, aki szerint végig uralták a játékot. Hozzátette:


Kívülről nagyon izgalmas lehetett, apukámmal beszéltem, ő szívrohamot kapott, de mondtam: nyugi-nyugi, az egy jó meccs volt, ennek így kellett lennie.

Erdély Csanád, Jégkorong-válogatott - portrék

Erdély Csanád szakállat növesztett


„Fantasztikus érzés” – ezt már első felnőtt vb-góljáról mondta Erdély, aki elmesélte: előre megtervezték Hári Jánosékkal azt a figurát, amiből betalált. „Szerencsére odapattant elém. Hatalmas kő esett le a szívemről, mert kiskorom óta a magyar válogatottat néztem és egy álmom vált valóra ezzel a góllal” – mondta szerényen, majd elmosolyodott, amikor azt firtattuk, neki végül is jól jött, hogy Sofron nem játszhatott, mert Hárival és Sebők Balázzsal került egy sorba. Ez szerencsétlenségből adódott, de kihasználtam a lehetőséget – jelentette ki Erdély.

A Szapporót is megjárt hokisok gyakran meséltek nekik, de azok alapján sem tudott felkészülni arra az érzésre, amit az vált ki belőle, hogy Magyarország a világ legjobb 16 csapata között van. „Felfoghatatlan érzés, még most is a hatása alatt vagyok” – zárta szavait Erdély Csanád.


Szapporó és Krakkó átfedései

A 2008-as szapporói hősökből összesen kilencen dolgoztak a válogatott környékén Krakkóban. Vas Márton, Vas János, Benk András és Kovács Csaba játszott is, Hetényi Zoltán vészkapusként, Tokaji Viktor sérülést követően segítőként utazott a kerettel. A Miskolccal idén mindent megnyert Majoross Gergely Chernomaz másodedzője, Sille Tamás szintén edzőként dolgozik, Kangyal Balázs pedig utánpótlásért felelős vezető a sportági szövetségben.


„Valamelyik fiamnál van az érmem, remélem”

Kovács Csaba volt az egyik, aki mesélhetett Erdélyéknek. „Szapporóról mindig sokszor beszélt a csapat, hogy az mekkora élmény volt, hogy jó lenne ezzel a fiatalabb csapattal is átélni” – mondta. Most szerinte annyiban volt más a feljutás élménye, mint akkor, hogy több százszor annyi emberrel tudták ezt megosztani.


Kovács Csaba, Jégkorong-válogatott - portrék

Kovács Csaba


Ez nekünk is egy nagyon maradandó élmény lesz, és azt gondolom, hogy a szurkolóinknak is

– mondta Kovács, aki úgy vélte: Krakkóban hazai pályát teremtettek a drukkerek – „Ez mindenféleképpen egyedülálló”. Arra a kérdésre, hogy hol hagyta az érmét, azt mondta: „valamelyik fiamnál, valahol. Remélem”. Hozzátette: a fiatalokat nem ugratták, nem avatták be, „de majd lesz időnk bepótolni”.


„Megcsináltuk a melót”

A válogatott vb előtt honosított két kanadai származású hokisával, Andrew Sarauerrel és Frank Banhammel még a krakkói kaland előtt készítettünk interjút, akkor azt mondták, top kettőben végez a csapat. Andrew Sarauer vasárnap elmondta: sikerük – és akkori kijelentésük – alapja a nagyon jó edzőtábor volt, ehhez pedig az edzői stáb jó felkészítése párosult: minden meccs előtt pontosan elmondták, mire kell figyelni. „Ugyan volt egy-két rossz harmadunk, de alapvetően jól végrehajtottuk az utasításokat” – mondta Sarauer, kivételként megemlítve a nagyon erős kazahok elleni meccset. Azzal kapcsolatban, hogy bekerült a vb álomcsapatába, kijelentette: sok magyar ugyanúgy bekerülhetett volna.


Andrew Sarauer, Jégkorong-válogatott - portrék

Andrew Sarauer


Egyébként nem is tudtam róla, nem is emlékszem, ki mondta meg, többen is kiabáltak felém

– mondta Sarauer, aki a szombat estét firtató kérdésünkre így reagált: „No comment”, majd kiemelte, milyen jól együtt tudott működni Frankie-vel. A negyvenévesen korelnök Banham arról áradozott a VS.hu-nak, hogy milyen jó volt ez az egy hónapos kaland számára. „Jó élmény volt, örülök, hogy részese lehettem és ennél még nagyobb öröm, hogy megcsináltuk a melót” – jelentette ki a magyar csapat asszisztkirálya, aki a válogatott legeredményesebb támadójával (Andrew Sarauer, két gól, négy assziszt) azonos számú gólpasszt adott.


Frank Banham, Jégkorong-válogatott - portrék

Frank Banhamre műtét vár


Banham szerint minden meccsük izgalmas volt, mindenki elvégezte a rá rótt feladatot, „így pedig könnyű játszani” – indokolta gólpasszainak számát. Arra a kérdésre, hogy hol hagyta az érmét, azt mondta: a hokitáskájában van, ahová még szombat este tette, hogy ne veszítse el. A vb-re térdfájdalmakkal kiutazott hokis azt is elárulta, hogy hétfő délelőtt már meg is műtik fájó testrészét. Ezzel kapcsolatban lapunknak adott korábbi interjújában kijelentette: „Meglátjuk, mi lesz a műtét után. Ha ugyanígy fájna utána is, akkor biztosan nem tudnék végigcsinálni egy szezont. Ha viszont minden flottul megy a műtét során és utána, akkor hokizom tovább”.


Körkérdés: Van esély a bentmaradásra?

  • Szirányi Bence: „Hát, ilyen esélylatolgatásba még nem szaladnék bele, sok idő van még addig. Először jöjjön egy hosszabb pihenés.”
  • Erdély Csanád: „Korai még ezen gondolkozni, de az A-csoportos világbajnokság átszervezése miatt kicsit nehezebb dolgunk lesz, mint korábban lett volna. Mindent meg fogunk tenni azért, hogy bent maradjunk.”


A krakkói csoda igazi csodája

Banham ugyanitt beszélt arról is, milyen sokat jelent a csapatnak, hogy Hetényi is velük van. Ugyanezt Kovács Csaba is kiemelte vasárnap, „bízunk benne, hogy felépül”. Hetényi Zoltán az előző szezonban még az osztrák első osztály, az EBEL legjobb kapusa volt, majd egy máig tisztázatlan betegség miatt egy évet kellett kihagynia – kálváriájáról interjúnkban mesélt. A felépülését követően mindössze egy fél harmadot játszott, Rich Chernomaz mégis magával vitte Krakkóba – vészkapusként érmet is kapott.


Hetényi Zoltán, Jégkorong-válogatott - portrék

Hetényi Zoltán


Furcsa volt a padról végignézni a vb-t, de megdöbbenve tapasztalta, mennyit fejlődött a válogatott – mondta lapunknak Hetényi vasárnap délután. „Olyan játékosaink lettek, hogy ötből négy meccset simán domináltunk. (...) Az a jó ebben az egészben, hogy nem telt el ötven év az újabb visszajutásig” – elemzett a fehérváriak kapusa, aki hangulatteremtéssel segítette a csapatot.

„Igazából ez egy gesztus volt a szövetség részéről az irányomban, hogy még így is elhívtak Krakkóba, holott a kondícióm messze van a csúcsformától. Nagyon örültem, hogy behívtak és jó volt a srácokkal együtt lenni, jó ehhez a társasághoz tartozni” – mondta Hetényi, aki nem aludt együtt az érmével, mert kölcsönadta azt Ágoston Juditnak, a szövetség marketingesének, akinek a nyakában maradt, így csak reggel kapta vissza. „De nem tűnt el, úgyhogy ennek nagyon örülök!” Hozzátette: az elején még mondták a többiek neki, hogy milyen sokat jelent számukra, hogy ott van.


Én nem tudom elhinni, hogy van ilyen. Örülök amúgy, ez tök pozitív visszajelzés. Én meg szeretnék majd minél hamarabb újra játszani. Türelmetlen ilyenkor az ember, de ez nem megy egyről a kettőre.