Heti gazdaság és politika: a Quaestor-ügy mindent vitt

Fotó: MTI/MTVA / Szigetváry Zsolt

-

Miközben percről percre változtak a Quaestor-ügy fejleményei a héten, két hetet kellett várni arra, hogy a rendőrség őrizetbe vegyen három gyanúsítottat. Az ügyfelek a befektetett pénzüket szeretnék, a kormány új törvényt ígér. Heti gazdasági összefoglaló.


A 72 órás határidő végéig kérdéses volt, hogy előzetes letartóztatásba veszik-e Tarsoly Csabát és a Quaestor-ügyben őrizetbe vett többi gyanúsítottat (végül vasárnap kora este született meg a döntés: a Quaestor-vezér és társai előzetes letartóztatását 30 napra rendelte el a bíróság). A Quaestor-csoport elnök-vezérigazgatóját csütörtökön vitték be a rendőrök két másik emberrel együtt csalás bűntettének megalapozott gyanújával. Az ügyészség ugyan mindhárom gyanúsított előzetes letartóztatását indítványozta, a védelem azonban további bizonyítékok ismertetését kérte, ezért maradt a bírói döntés vasárnapra.



Mit csinált a rendőrség?

A botrány kirobbanása után 16 nap telt el, hogy a brókercégek vezetői gyanúsítottá váljanak. Nemcsak az ellenzék beszélt időhúzásról, Orbán Viktor miniszterelnök is türelmetlennek tűnt pénteki rádióinterjújában, amikor azt mondta: „végre itt is eljutottunk az előzetes letartóztatásig” (igaz, ekkor még épp csak a gyanúsítást közölték a nyomozók).

A Quaestor-károsultak is nyílt levelet írtak a Legfőbb Ügyészségnek, ebben a nyomozás késlekedését tették szóvá. A vádhatóság szerint viszont még gyorsabbak is voltak, mint az egy ilyen bonyolult ügyben elvárható lenne. Nagyjából ezt erősítette meg az általunk megkérdezett, pénzügyi nyomozóból lett jogász is, amikor úgy vélte:


Ha a felügyeletnek saját bevallása szerint 10-15 évig nem tűnt fel valamilyen visszaélés, akkor hogy lehet elvárni a nyomozó hatóságtól, hogy tíz nap alatt megalapozott gyanút közöljön valakivel?

Szerkesztőségünk is többször kereste a héten a rendőrséget, hiába, ott a nyomozás érdekeire hivatkoztak, nem kaptunk felvilágosítást. És bár az is felröppent, hogy elvették a budapesti nyomozóktól az ügyet, és tíz vidéki rendőrnek adták, megkeresésünkre az ORFK kommunikációs szolgálata ezt cáfolta.


A héten a VS.hu újságírója körbenézett a környéken, ahol Tarsoly Csaba lakik, pontosabban lakott, amíg elő nem állították. A Quaestor vezetője Budapest egyik legfelkapottabb részén, a II. kerületben él, szomszédja azt mondta: egy ideje nem lehetett mozgást látni Tarsolyék házában. A férfit zárkózott, de udvarias emberként jellemezte, akit szerinte a politika akar most kicsinálni.

Tény, hogy Tarsoly Csabának jó kapcsolatai voltak, egy ideje parlamenti belépője is volt, a Miniszterelnökség adta neki, Szijjártó Péterrel pedig különösen jóban volt. A mostani külgazdasági és külügyminiszterrel együtt avatták fel a moszkvai magyar kereskedőházat 2013 áprilisában, amikor Szijjártó még államtitkárként felügyelte a Miniszterelnökségen a külgazdasági ügyeket, és korábban is voltak már közös üzleteik.



Tarsoly állítólag a Quaestor megrendülése előtt is abban bízott, Szijjártó segíteni fog neki, és közbenjár a miniszterelnöknél a cégcsoport érdekében. Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár meg is mutatta azt a levelet, amelyet Tarsoly Orbán Viktornak írt, és amelyben egy cselekvési tervet vázol föl, amellyel elkerülhető a Quaestor csődje. A levél az után született, hogy Orbán elrendelte a minisztériumi pénzek kivonását a brókercégekből – erről először azt mondták, hogy március elején történt, később azt, hogy már februárban.


Mi van az állami pénzekkel?

Az ügy egyik legfontosabb és legrejtélyesebb mellékszála, hogy milyen és mennyi adófizetői pénz parkolt a Quaestornál vagy más brókercégeknél annak ellenére, hogy az állami intézmények elvileg csak az Államkincstárnál fektethetnének be. A Külgazdasági és Külügyminisztérium cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. biztosan jelentős összegeket tartott a Quaestornál állampapírok formájában, ezt épp a Tarsoly-levél megírásának napján vették ki az értékpapírszámláról, amikor az MNB már vizsgálódott a cégnél.

De más tárca is léphetett a Quaestor bedőlése előtt. Ezt Lázár János jelentette be csütörtökön, a kormányszóvivői tájékoztatón. A miniszter szerint pluszinformációjuk nem volt, „egyszerű életösztön működött a kormányban”. Mindenesetre az ellenzéki pártok közül a Jobbik és a DK bejelentette, hogy bennfentes kereskedelem gyanúja miatt feljelentést tesznek. A pártok szerint, miközben az állam időben ki tudta menteni a pénzét, a kisbefektetőket cserben hagyták. A baloldali ellenzéki pártok emiatt lemondásra szólították fel a kormányfőt. Lázár visszautasította az ellenzék vádjait, mondván, helyesen járt el a miniszterelnök.


Orgován Béla jött – és maradt

Amíg ment a politikai adok-kapok, kiderült, hogy megváltozott a Quaestor szerkezete és tulajdonosi köre is. A fiktív kötvényeket is kibocsátó Quaestor Financial Hrurira Kft. lett a többségi tulajdonos a vállalatcsoportban, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. élére pedig egy tápiósági vállalkozó, Orgován Béla került. Róla gyorsan kiderült, hogy élete nagy részében munkanélküli volt, csak általános iskolát végzett, korábban közmunkás volt, és egy kicsit börtönben is időzött, a Blikk azt tudta meg, hogy késelésért.



Erre Tarsoly Csaba bejelentette, hogy visszaveszi a cég vezetését Orgovántól, de az erről szóló közgyűlést még meg sem tartották, Tarsolyt pedig közben elő is állították. Papíron tehát továbbra is Orgován Béla a nagyfőnök, és nem ez az egyetlen dolog, amiben Tarsoly megvezetett mindenkit: a Quaestor Hrurira csődkérelme sem volt valódi. Ezt eddig kétszer mondta be a cég, de még mindig semmi nyoma a Cégközlönyben.


Lesz kártalanítás, vagy nem?

A Quaestor befektetőit mindeközben az érdekli, mikor juthatnak a pénzükhöz. Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, a Befektetésvédelmi Alapnak (Beva) fizetnie kell a tudtukon kívül fiktív papírokat vett ügyfeleknek. A jogi elemzés során ugyanis az MNB arra jutott, hogy mivel befektetési szolgáltatási tevékenység keretében átvett ügyfélpénzekről van szó, ezért „ez a Beva szempontjából biztosított tevékenységnek minősül”.


Farkas Péter, a Beva ügyvezető igazgatója erre úgy reagált, tudomásul vette az MNB álláspontját, az alap igazgatósága azonban csak azt követően alakítja ki hivatalos álláspontját, hogy az általa megbízott külső jogi szakértők véleményét kézhez kapta. Ettől függetlenül március 30-ától elkezdik kiküldeni az egyenlegközlő adatlapokat a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. ügyfeleinek. Ebből azonban még nem fog kiderülni, kinek van valódi, és kinek fiktív kötvénye, márpedig ez nagyban befolyásolja a későbbi kártalanítást.


Jön az új törvény a brókerek elszámoltatásáról

A Fidesz kemény fellépést ígért a csaló brókerek ellen. Az elszámoltatásukról szóló törvényjavaslatot három fideszes képviselő – Rogán Antal, Tuzson Bence és Gulyás Gergely – nyújtotta be a parlamentnek. Ennek értelmében azokat a szerződéseket is felülvizsgálnák, amelyeket a csalássorozat kirobbanása és feltárása óta kötöttek, még ha azok nem céges, hanem magánjogi szerződések is. Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy egy szerződés a vagyon átmentését szolgálta, a vagyont zár alá lehet venni. A zárolt vagyont minden esetben kártérítésre kell fordítani. A javaslatról akár már kedden szavazhatnak a képviselők, ha meglesz az ellenzéki hozzájárulás a rendkívüli gyorsasághoz. Egyelőre azt tudni, hogy az Együttnek nem tetszik a tervezet, az LMP pedig olyan módosítást készül benyújtani, melynek nyomán akár a miniszterelnök vagyonát is zárolhatnák. És bár ügyvédek, brókerek és könyvvizsgálók véleménye szerint abban nincs vita, hogy a csalókat el kell kapni és meg kell büntetni, ez a törvény szerintük a becsületeseket is bünteti, és kinyírhatja a befektetési szolgáltatók vagy a könyvvizsgálók piacát is.


Ismét felpörög a törvénygyár

A kormány szerint nem csak a brókerekkel, az adóhivatallal is baj van. Varga Mihály úgy látja, nincs rendben, ha egy adóvizsgálat 36 hónapig tart Magyarországon. Ezért újraírják az adózás rendjét szabályozó törvényt. A miniszter megerősítette, hogy a következő időszakban folytatják a személyi jövedelemadó kulcsának csökkentését, de azt nem pontosította, hogy erre már 2016-tól lehetőség lesz-e. Azt megerősítette, hogy kiterjesztik a családi adókedvezményt, és fenntartják a munkahelyvédelmi akcióprogram járulékkedvezményeit is. A társasági adónál a jelenlegi két kulcs helyett az egy kulcs felé szeretnének elmozdulni, ami a 19 százaléktól a 10 százalék felé történő mérséklést jelenti, de időpontról nem beszélt.

Csökkenhetnek a különadók is: Varga szerint a távközlési különadó és a bankadó csökkenhet, de a további adómérséklésekkel csínján bánna a gazdasági miniszter, mert a hangsúlyt inkább az államháztartási hiány kordában tartására helyezné. Azt viszont gyakorlatilag kategorikusan kizárta, hogy belátható időn belül engedni tudjanak a 27 százalékból az építőiparhoz kötődő áruk és tevékenységek forgalmi adókulcsában. Pedig nem ártana, mert egy felmérés szerint a magyarok kétharmada tisztában van vele, hogy mekkora a forgalmi adó kulcsa Magyarországon, és tízből heten azt mondják, az túl magas.

Legalább az üzemanyag olcsóbb lett a héten, a benzin és a gázolaj ára is literenként 3 forinttal csökkent. A forint is jó hetet zárt az euróhoz képest: több mint egy éve nem volt példa arra, hogy 300 forint alatt jegyezzék a közös pénzt. Csökkent az alapkamat is: a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal, 1,95 százalékra mérsékelte az alapkamatot. Matolcsy György MNB-elnök a döntést követően úgy fogalmazott: az újabb kamatcsökkentési ciklust addig érdemes folytatni, amíg a középtávú inflációs célt – egy új, rugalmasabb keretben – el nem érik.



Az alacsony alapkamat egyfelől jó hír a hitelfelvevőknek, akiknek egyre jobb ajánlatokat tudnak adni a bankok, másfelől viszont rossz azoknak, akik a megtakarításuk után banki kamatra áhítoznak. A Buda-Cash és a Quaestor esete ebből a szempontból is intő jel, hiszen a lassan nullához közelítő betéti kamatok miatt nagyobb a kísértés egy-egy csábító, ám kockázatos ajánlat irányába. A héten ezért megvizsgáltuk azt is, hogy mit kínálnak a biztonságosnak tartott magyar állampapírok, és azt tapasztaltuk, hogy tényleg nem árt körülnézni: vannak jó állampapírok.

Mint ahogy vannak nagyon kedvező banki lakáshitel-ajánlatok is, különösen a volt devizahiteleseknek, akik most kapják meg a banki elszámoltatós levelüket. A nagy bankok most újra akarják osztani a piacot egymás között, ezért például az Erste fejenként 100 ezer forint készpénzt ad mindenkinek, aki mostanában hozzá pártol át.